2020.12.16.

Ismét bekövetkezik a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, amelyet a Jézus születését jelző betlehemi csillagként emlegetnek.

A 2000 éve feltűnt jelenség december 21-én újból megismétlődik, de a kora esti égen már hónapok óta megfigyelhető, ahogy a két bolygó lassacskán közelít egymáshoz.
A Jupiter és a Szaturnusz viszonylag hosszú idő alatt kerüli meg a Napot, így meglehetősen sokat kell várni az együttállásukra. Legutóbb 1623-ban került ilyen közel egymáshoz a két bolygó, a legmaradandóbb pillanat pedig Kr.e. 7-re tehető, amikor a Halak csillagképben bekövetkezett a planéták legnagyobb együttállása, a Biblia szerint ezzel megjövendölve Jézus eljövetelét.

A Jupiter akkoriban a királyra, uralkodóra utalt, míg a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként, a Halak csillagképre pedig a születés jelképeként tekintettek. Így az együttállás „a zsidók királyának születését" adta hírül. A kozmosz e csodájának pedig egy hét múlva mi is szemtanúi lehetünk.
A feltűnően fényes égi párost legelőször november elején vehettük észre. A Jupiter és a Szaturnusz közötti, Földről látható szögtávolság akkor 5 fok volt. Ez december elejére 2 fokra szűkült, mígnem jövő hétfőn tanúi lehetünk a „Nagy Együttállásnak", amikor szabad szemmel nézve a két bolygó szinte összeolvad, ezzel megalkotva a betlehemi csillagot.

Aznap este 15 óra 56 perckor nyugszik le a nap Budapesten, míg a Jupiter 18 óra 14, a Szaturnusz pedig 18 óra 15 perckor. Így derült idő esetén kényelmesen megfigyelhetjük a bolygókat a délnyugati égbolton. Ha erről lecsúszunk, legközelebb 2080-ban tapasztalhatjuk meg újra az égi jelenséget.

--------------------------------------------------------------------------------------------

https://hamuesgyemant.hu/ujra-feltunik-az-egen-a-jezus-szuleteset-megjovendolo-betlehemi-csillag/particle-1

https://www.romatoday.it/eventi/cultura/stella-di-betlemme-nel-cielo.html

------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

Megkérdezték a vatikáni csillagászt is, ő ezzel kapcsolatban óvatosabban fogalmazott.

--------------

Tényleg a betlehemi csillag lesz látható most decemberben?

2020.12.16.

Guy Consolmagno SJ, a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója, a „pápa csillagásza” nyilatkozott a Catholic News Agency nemzetközi hírportálnak.

A karácsony előtt nem sokkal, december 21-én látható jelenség, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, amit a sajtóban sokan a betlehemi csillaggal azonosítanak, a vatikáni obszervatórium jezsuita csillagásza szerint is szép látvány lesz, de semmi biztosat nem tudni arról, van-e bármilyen köze az egykori betlehemi csillaghoz.

A Jupiter és a Szaturnusz annyira közel kerül egymáshoz, hogy szabad szemmel nézve egyetlen fényes „csillagnak” fognak tűnni, emiatt nevezik a jelenséget „karácsonyi csillagnak” a médiában.

Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton.

Egyes csillagászati elméletek szerint a két bolygó együttállása lehetett az úgynevezett betlehemi csillag, melyet a napkeleti bölcsek láttak és követtek, s amely a kis Jézushoz elvezette őket, amint arról Máté evangéliuma beszámol.

Guy Consolmagno SJ pap és csillagász, a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója a Catholic News Agencynek úgy fogalmazott: nincs vallási jelentősége a Szaturnusz és a Jupiter együttállásának, „mindazonáltal szép látvány lesz, amit érdemes megnézni”.

A Jupiter egész december folyamán egyre közelebb kúszik a Szaturnuszhoz – magyarázta a szakember, míg december 21-ére olyan közel kerülnek, hogy szabad szemmel egynek látszanak majd.
Valóban ez lett volna a betlehemi csillag? – vetette fel a kérdést Consolmagno. – Senki sem tudja biztosan, milyen csillagról volt szó, és amíg nincs időgépünk, amivel visszamehetnénk, és Mátét kifaggathatnánk egy videokamerával, soha nem is fogjuk tudni biztosan!”

Hozzátette, hogy nem a betlehemi csillag áll az elbeszélés középpontjában, hanem az, akire a csillag rámutatott. „Fontos észben tartani, hogy a betlehemi csillag csak egy apró részlet a Máté-evangélium gyerekkor-narratívájában.

A történet lényege nem a csillag, hanem a gyermek.”

2019 decemberében a jezsuita csillagász egy podcastban így fogalmazott: „Akármit is láttak a napkeleti bölcsek, az valami olyan volt, amit nem látott meg mindenki, mihelyt fölnézett az égre, csak ők.”

„A pásztorok kint a sötét mezőkön, távol a város fényeitől, ők ismerték az égboltot. Mi lehetett az, amit kizárólag a napkeleti bölcsek láttak?” – tette fel a kérdést Consolmagno.

„A bölcsek valamit láttak az égen, amit az asztrológia terminusai szerint értelmeztek. Az asztrológiát kifejezetten tiltja a héber Szentírás – magyarázta. – A csillagok imádatát szolgálta, nem az Istenét, és tagadta az emberi szabadságot.”

Johannes Kepler német csillagász a 17. században fedezte fel a bolygómozgás törvényeit, ez tette lehetővé, hogy „vissza tudjuk tekerni az időt”. Consolmagno beszélt arról is, hogy egyes szoftverek Kr. e. 6-ig visszamenőleg megmondják, milyen égitestek álltak az égen a napkelte pillanatában.

„A régiek nagy jelentőséget tulajdonítottak az asztrológiának, azonban csak az tudott minderről, aki kiszámította – mások csak a Napot láthatták, a bolygókat nem” – folytatta.
Valami ritka eseményről lehetett szó – mondta a csillagász. Rá és kollégáira minden évben kérdések özöne zúdul a betlehemi csillagról, amelyről tömérdek feltételezés született már – és amelyről semmi biztosat nem tudni valójában. „De jó eljátszani a gondolattal” – tette hozzá Consolmagno.

Guy Consolmagno különböző amerikai egyetemeken szerezte meg tudományos fokozatait planetológiából, később többek között a Harvardon is tanított; 37 évesen lépett be a Jézus Társaságába. A Catholic News Agency tavalyi adventi podcastjában arról is beszélt a Vatikáni Csillagvizsgáló 19. századi megalapítása kapcsán, hogy az Egyház támogatja a természettudományokat;

az igazság mindig közelebb visz Istenhez, és Istent találhatjuk meg a minket körülvevő fizikai univerzumban.

December 21-én Budapesten a Nap 15.56-kor nyugszik (a polgári szürkület 16.31-kor, a csillagászati szürkület 17.48-kor ér véget); a Jupiter 18.14-kor, a Szaturnusz 18.15-kor nyugszik, ami azt jelenti, hogy derült idő és jó horizont esetén megfigyelhetjük a párost a délnyugati égbolton.

--------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarkurir.hu/kultura/tenyleg-betlehemi-csillag-lesz-lathato-most-decemberben

---------------------------------------------------------------------------------------------

Míg mi Budapesten sajnos, a felhők miatt nem láttuk, - Rómában a rómaiak így látták a Circus Maximus felett a Jupiter-Szaturnusz együttállásából keletkezett Betlehemi csillagot december 21-én 17.30 h-kor:

 -------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1742785755872514&set=gm.10158851410173745

--------------------------------------------------------------------------------------------