Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2012 június 2-án fényképeztem a Callisto katakombánál a virágzó akantuszt, vagy medvekörmöt.
A Délkelet-Európában honos hosszúlevelű medvekörmöt (Acanthus longifolius) fehér, fürtben felálló, rózsaszín murvalevelű virágai miatt előszeretettel ültetik dísznövénynek. Az ókorban a díszkertek virágágyainak jellegzetes szegélynövénye volt.
Buján csipkézett szélű, dúsan erezett levelei már az ókorban megragadták a művészek fantáziáját; így vált az „akantuszlevél” már az ókorban a korinthoszi oszlopok, továbbá különféle egyéb épülettagozatok, vázák meghatározó díszítményévé. Különféle változatait a reneszánsz és a barokk építészet is szívesen alkalmazta.
-
-
-
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
http://ballai.5mp.eu/web.php?a=ballai&o=kczIYgKc8D
http://www.kislexikon.hu/akantusz.html
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Catacombe di San Callisto ismertetése
Ez Róma legnagyobb katakombája, amelynek 29 km-es alagúthálózatában kilenc pápát (az Il piccolo Vaticanónak nevezett külön kápolnában), tucatnyi vértanút és sokezer keresztényt temettek el. Miután felülről lefelé építkeztek, a legrégebbi maradványok láthatók legfelül. A bankár, diakónus és későbbi pápa a 3.század elején a katakombákat igazgató Callixtusról elnevezett területen jött létre a római egyház első hivatalos temetője. Szent Cecília kriptája azon a helyen áll, ahol a zene védőszentjét állítólag eltemették, mielőtt átszállították a nevét viselő trasteverei templomba; az itteni szobor másolata a templomban láthatónak.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------
Mészáros Ákos: Látogatás a római Kallixtusz-katakombában
2019.12.31.
Sohasem szerettem a sötét alagutakat, az ismeretlen mélységeket. A
természet adta barlangokat sem nagyon, ámbár az aggteleki kivételnek
számít. Római zarándokutunk során azonban rendkívüli élményben volt
részünk, amikor meglátogattuk a Szent Kallixtusz-katakombát.
Már az odavezető út sem volt akármilyen: miután leszálltunk az
autóbuszról, jó hosszan gyalogoltunk a Via Appia Anticán. Ez a
nyílegyenes út valamivel több mint ötszáz kilométer hosszan húzódik
végig Itálián, egészen a tengerig, Brindisi kikötőjéig. Mi persze csak
néhány kilométert tettünk meg a célunk felé haladva, eleinte még az
eredeti római köveken, később inkább vegyes, majd macskaköves úton. Egy
viszonylag keskeny szakaszon eleinte kétoldalt emelkedő falak mellett
haladtunk, azután kisebb-nagyobb házak, villák, magas, jellegzetes
koronájú fák kísérték utunkat. Majd kijutottunk a szabadba, és az út
menti tujafák és ciprusok között sétálva végre megérkeztünk a
Kallixtusz-katakomba bejáratához.
„Az I. században a keresztényeknek nem volt saját temetőjük. Elhunyt
szeretteiket a birtokukon, a családi sírboltban temették el. Akiknek nem
volt földjük, azok halottaikat a pogányok temetőjében helyezték örök
nyugalomra. Szent Péter apostolt is a Vatikán dombján hantolták el, a
mindenki számára nyitott temetőben. Szent Zefirin pápa Septimius Severus
császár uralkodása idején szenvedett vértanúságot. Ő volt az, aki a Via
Appia mentén katakombákat ásatott ki, a saját birtokán. Ezt a
katakombát később archidiakónusáról, a pápai trónon őt követő
Kallixtuszról nevezték el. Zefirin volt az első pápa, akit ide temettek.
A középkorban a katakombák feledésbe merültek. A Szent
Kallixtusz-katakomba föltárását 1600-ban egy máltai régész kezdte meg,
de csak jóval később, 1852-ben sikerült a Szent Kallixtusz-temetőt
teljes bizonyossággal azonosítani. Ezt a tudományos munkát a nagy
régésznek, Giovanni Battista De Rossinak köszönhetjük, akit a keresztény
régészet megalapítójának tartanak” – hallottuk mindezt egy szalézi
szerzetestől, aki helybeli vezetőnk volt föld alatti utunk során.
A bevezető gondolatok után elindultunk lefelé. A katakomba 21 kilométer
hosszú, de mi csak 8-900 métert tettünk meg, és a második szintig
jutottunk. Négy szint van a föld alatt. Róma 60 katakombája közül ez a
legnagyobb és a leghosszabb. Rengetegen temetkeztek ide; a III.
századtól minden keresztény egy mártír közelében szeretett volna
nyugodni.
Föld alatti utunk kezdeti szakaszán a falakon jól látszottak azok a
kőtöredékek, amelyekbe Battista De Rossi, a régész, szó szerint
belebotlott annak idején, egy esős nap után. Csak annyit tudott, hogy
ezen a környéken, valahol a Via Appia Anticán katakombák vannak, de hogy
pontosan hol, az feledésbe merült az évszázadok során. A történet
szerint 1849 nyarán az akkor fiatal régész elhatározta, hogy megkeresi a
sírokat. Egy sétája alkalmával az egyik pápa síremlékéből
kőtörmelékeket talált ezen a környéken. Ezek a kőtöredékek ma a
katakomba falára rögzítve láthatók.
„Rossi felkereste IX. Piuszt, és megmutatta neki, mit talált a Via Appia
környékén, de a pápa nem hitt neki. »Ti, régészek, úgy látszik, soha
nem adjátok föl« – mondta a Szentatya. Rossi arra kérte a pápát, hogy
vásárolja meg az Egyház azt a földterületet, és adjon engedélyt a
kutatásra. Bár IX. Piusz nemigen hitt a katakomba létezésében, megvette a
területet a pápai állam számára, és a régészek ásni kezdtek” – mesélte
remek idegenvezetőnk, István diakónus az angyalföldi Szent
Mihály-templomból.
Amikor a kutatások eredményre vezettek, és IX. Piusz lement a kiásott
temetőbe, olyasmi történt, ami a pápaság hosszú évszázadai alatt addig
egyszer sem: a pápa sírásra fakadt. 16 pápa volt itt eltemetve. Misét
mondott elődei katakombájában, és attól kezdve „a föld alatti
Vatikánnak” nevezte ezt a helyet. A föld alatt – nagyjából 20-30 méterre
voltunk a felszíntől – mintha csak egy labirintusba jutottunk volna. A
hosszú, keskeny folyosókon, ahol csak libasorban lehetett közlekedni,
alig pislákolt a fény. Utunkat olykor teljesen sötét és végtelen
hosszúnak tűnő keresztfolyosók szakították meg.
Könnyű lett volna eltévedni, ezért tilos volt letérni a kijelölt útról. A
katakombában tartott mise előtt, amikor szalézi vezetőnk további jó
utat kívánva elbúcsúzott tőlünk, és elment, úgy kellett utána futni,
hogy mutassa meg, merre van a kijárat. A katakomba legszentebb helye
kétségkívül a pápák kriptája. Ebben a temetőrészben kilenc pápa és nyolc
III. századi egyházi méltóság nyugszik. A kőbe vésett eredeti
feliratok, még ha töredékesen is, de megmaradtak. A neveket görögül, a
III. századi Egyház hivatalos nyelvén írták. Négy sírkövön a pápa nevén
kívül szerepel a püspök felirat, és kettőn a mártír megjelölés is. A
püspök cím azt jelentette, hogy a pápa a római egyház feje volt, míg a
mártír megjelöléssel arra utaltak, hogy az adott pápa inkább a
vértanúhalált választotta, mintsem hogy megszegje Istennek tett
hűségesküjét.
Az egyik legmegrázóbb élmény odalent a Szent Cecíliát fekvő helyzetben
ábrázoló szobor látványa volt. Azon a helyen, ahol a szobor látható, öt
évszázadon keresztül Szent Cecília vértanú nyugodott a sírjában. A IX.
század elején I. Paszkál pápa elrendelte, hogy a mártír holttestét
vigyék át a trasteverei Szent Cecília-bazilikába. Most Carlo Maderno
híres szobrának másolatát láthatjuk itt. Az eredeti 1600-ban készült, és
itt, a vértanú sírján helyezték el. Az alkotás a halott Szent Cecíliát
ábrázolja, úgy, ahogyan a sírjában megtalálták 1599-ben, amikor
megállapították az azonosságot. A szobor nyakán látható vágás azt
jelképezi, hogy Cecíliát karddal fejezték le. A jobb kéz három nyitott
ujja és a bal kéz mutatóujja a hagyományoknak megfelelően azt jelenti,
hogy a vértanú hitt a Szentháromságban és az egy Istenben. A sír falait
körben festmények díszítették, ám ezek az idők folyamán elhalványultak.
A katakombákat tufába vájták. Ez a vulkáni eredetű kőzet a levegővel
érintkezve megszilárdul, és ellenállóvá válik. A bonyolult
folyosóhálózat falainak mentén négyszögletes sírhelyek egész sora
nyílik, méretük akkora, hogy egy-egy holttest elférjen bennük. Annak
idején csákánnyal, ásóval készítették a sírhelyeket, lámpások halvány
fényénél vájták ki a földet, amelyet kosarakban vagy zsákokban vittek
föl a felszínre. A sírhelyek ásása 300 éven át tartott, a II. század
közepétől az V. század közepéig. Egy részük az üldöztetés idején, a
többi Konstantin császár vallási békéje idején keletkezett. Szent
Kallixtusz katakombáiban közel félmillió halott talált örök nyugalomra.
„Szent Kallixtusz katakombái nagy területre terjednek ki. Mi a második
szint egy részét jártuk be, ahol pápák, szentek és más történelmi
jelentőségű személyek sírjai találhatók. Érzékelhettük a kereszténység
első századaiban keletkezett, föld alatti temetők feliratokban és
bibliai képekben gazdag örökségének fontosságát. Minden tárna, folyosó,
sírkamra, minden szimbólum a múlt hiteles üzenetét közvetítette felénk.
Ezen a helyen minden inkább az életről szól, nem pedig a halálról. A
temető szónak megfelelő coemeterium kifejezés keresztény eredetű, azt
jelenti: az örök álom helye, ahol az elhunyt a végső feltámadásra vár.
Ez az első keresztények üzenete a mai látogató számára” – hallhattuk a
csoportunkat vezető szalézi szerzetestől, aki ezekkel a szavakkal
búcsúzott el tőlünk.
Kirándulásunk a katakomba föld alatti világában misével ért véget, azon a helyen, ahol az egykori pápák is misézhettek. „Mi mindannyian a vértanúságra vagyunk meghívva. Mindenki a maga helyén, a maga életállapotában, a maga idejében, most, 2019-ben. Mint láthattuk, az őskeresztények korában pápának lenni nem volt életbiztosítás. Hiszen a keresztényüldözések elsősorban a keresztény közösség vezetőjét vették célba. Ezért szenvedett oly sok pápa vértanúságot az első néhány évszázadban. A vértanúság azonban egyáltalán nem áll távol a mi korunktól és Magyarországtól sem. Úgy gondolhatnánk, hogy a vértanút a helyzet szüli: valaki éppen rosszkor van rossz helyen, és megölik a hitéért. Ám a vértanút nem a véletlen, hanem a vértanúi lelkület szüli. Ha valaki úgy éli a kereszténységét, hogy mindennél fontosabb számára a hite, az a vértanúlelkület” – foglalta össze témába vágó gondolatait a föld alatti szentmisén mondott homíliájában András atya, zarándokcsoportunk lelki vezetője.
-------------------------------------------------------------------------------------------
https://ujember.hu/a-mi-halottaink-nincsenek-elfelejtve/
------------------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella 2 órája új blogbejegyzést írt: Rómában új múzeumi központot avattak a Via del Corso-n Marc Chagall remekművével 2024
Huszákné Vigh Gabriella 3 órája új blogbejegyzést írt: Narancssárgába borult Városháza és múzeumok Rómában november 25 alkalmából 2024
Huszákné Vigh Gabriella 4 órája új blogbejegyzést írt: Magyar kiállítás nyílt a római parlament alsóházában az uniós elnökség tiszteletére 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 9 órája a(z) Szentév 2025 fórumtémában:
https://www.romatoday. it/eventi/cultura/video-nuovo-...
Huszákné Vigh Gabriella írta 11 órája a(z) Karácsony Rómában fórumtémában:
MarianoLight Luminarie · Követem ...
Huszákné Vigh Gabriella 13 órája új blogbejegyzést írt: Varázslatos kincsre lelt egy villanyszerelő Rómában a Villa Farnesinában 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 23 órája a(z) Szentév 2025 fórumtémában:
Ezzel egy időben rendszeres közúti ellenőrzést vezettek be ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 23 órája a(z) Szentév 2025 fórumtémában:
Rómában megkezdődött a biztonsági felkészülés a ...
Huszákné Vigh Gabriella új fórumtémát indított: Szentév 2025
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Jánosi Dalma: Magas rangú egyházi díjat kapott Erdő Péter bíboros Rómában 2024
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Via Lucis állomások Rómában a San Callisto katakombához
Két hétre megnyílnak a zsidó katakombák Rómában 2016
Róma ínyenceknek: Pancratiusok sírja a Via Latinán
Ókori kertészkedés Rómában