2023.05.19.

Magyarország Szentszéki Nagykövetsége május 15-én Martiri rossi e bianchi. Testimoni di fede nell’oppressione della dittatura comunista (Vörös és fehér mártírok a kommunista diktatúra szorongattatásában) címmel előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött roll-up kiállítást rendezett.

Az esemény – melyen nagy számban vettek részt a szentszéki diplomáciai kar tagjai, egyházi személyek, valamint a szentszéki és világi egyetemeken tanító professzorok – Ferenc pápa magyarországi látogatására reflektált, fókuszában pedig az állt: szentjeink arra emlékeztetnek bennünket, Krisztus a jövőnk.

 

Az egybegyűlteket Habsburg-Lotharingiai Eduárd nagykövet köszöntötte, majd Fabio Fabene érsek, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának titkára mondott megnyitóbeszédet, aki szélesebb kontextusba helyezte a 20. századi mártírokat. Megemlítette például, hogy 2000. ​május 7-én  Szent II. János Pál pápa a római Colosseumban a 20. század vértanúi emlékére ünnepélyes ökumenikus igeliturgiát tartott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy napjainkban is sokakat üldöznek hitükért.

 

Ezt követően Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője tartott – a fent említett, boldoggá és szentté avatások ügyében az egyik leginkább illetékes fórum jelenlétében – diavetítéssel egybekötött prezentációt az egyházüldözésről a kommunizmus idején. Kitért arra, hogy jelenleg tizenhat kanonizációs eljárás van folyamatban, amelyek közül tizenkettő a kommunista egyházüldözéshez kapcsolódik. Ráirányította továbbá a figyelmet Mindszenty József példájára és a bíboros erős, ma is élő tiszteletére.

 

Ezután Irinej Bilik ukrán görögkatolikus püspök, a Santa Maria Maggiore-bazilika kanonokjának megrendítő tanúságtétele következett, aki saját példáján keresztül nyújtott rálátást arra, hogyan munkálkodtak a Szovjetunióban titokban a lelkek üdvéért. Megemlítette például, hogy liturgikus ruhát, könyveket nem használhattak, és hogy pappá szentelését annyira titokban kellett tartania, hogy 1984-ben elhunyt édesanyja soha nem tudta meg, hogy a fia pap. Püspökké is titokban szentelték 1988-ban. Egy évvel később kezdhette meg ismét hivatalosan a működését az Ukrán Görögkatolikus Egyház.

 

A két előadást kerekasztal-beszélgetés követte Kovács Gergely, Irinej Bilik és Jan Mikrut, a Pápai Gergely Egyetem professzorainak részvételével, melyet Habsburg-Lotharingiai Eduárd nagykövet moderált. A téma a kommunista egyházüldözésben mutatkozó eltérések és hasonlóságok voltak az egyes érintett államokban, az Egyház élete az elnyomás alatt, illetve a katolikus oktatás sorsa.

Végül Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus vázolta a vörös és fehér mártírokat bemutató kiállítás szakmai koncepcióját, amely Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mindszenty Alapítvány és a zalaegerszegi Mindszentyneum együttműködésének eredményeként született meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy nemzetnek fontosak az erős és szilárd gyökerek, a mártírok példája, mivel ezek segítségével tud szembenézni a jövő kihívásaival. E kiállítással együtt egy Mindszenty József életét bemutató tárlatot is megtekinthettek a jelenlévők. 

A rendezvényhez és a május 26-ig látogatható.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/voros-es-feher-martirok-kommunista-diktatura-idejen-konferencia-romai-magyar-akademian

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 -----------------------------------------------------------------------------------

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

A Mindszentyneum is hozzájárult a Rómában megnyílt Vörös és fehér vértanúk kiállítás anyagához

 

2023.05.19.

Vörös és fehér vértanúk kiállítás nyílt a Collegium Hungaricum Róma/Római Magyar Akadémián Magyarország szentszéki nagykövetsége szervezésében a május 15-én tartott Mindszenty-konferencia alkalmából. Az új zalaegerszegi Mindszentyneum is sok anyaggal hozzájárult a tárlathoz. A római tárlatról és az új látogatóközpontról beszélgetett Somogyi Viktória Csengei Ágotával.

 

-Mindszenty bíboros a fehér vértanúk egyike, akik nem szenvedtek vértanúságot életükben. Milyen Mindszentyhez köthető dokumentumokkal járult hozzá a római kiállításhoz intézményük?

- Nagy örömmel mondhatom el, hogy valóban személyesen is részt vehettem ezen a kiállítás megnyitón és a hozzá kapcsolódó konferencián. Igazából az első szint foglalkozik Mindszenty József hercegprímás életútjának dokumentációjával, és itt nem csak mi segítettünk, hanem a Mindszenty Alapítvány is, hiszen Mindszenty József kiállítását, illetve az életutat bemutató kiállítás nagyon szorosan kapcsolódik Kovács Gergely posztulátorhoz, aki ennek a kiállításnak a kurátora is volt. Ő személyesen is jelen volt a konferencián előadóként és a hozzászólóként is, és így közösen nagyon sok olyan képanyagot, illetve információs anyagot juttathatunk el, ami ott a tablókon szerepelt.

Számomra nagyon érdekes volt az a koncepció, ahogy összeállították ezt a kiállítást, hiszen nálunk egy kicsit másképp ismerkedhet meg a látogató az egyházüldözést elszenvedő személyekkel. Itt két különböző vonalon a fehér vértanúk és a mártírokat mutatta be a kiállítás. Jó volt nekünk ezt Rómában látni, ahogy a magyar mártírok pl. Brenner János, vagy fehér vértanúként Mindszenty József is szembe jött, de csak kiemeltem kettőt abból a nagy halmazból, ahol a személyeket megjelenítették. Mindenképpen nagyon örültünk annak egyébként, hogy több mint 70 látogatója volt csak ennek a kiállításmegnyitónak és a konferenciának.

- A Mindszentyneum 2022 őszén nyitotta meg kapuit. Bemutatná röviden az intézményt?

-Nagy öröm nekünk az, hogy Zalaegerszegen egy ilyen szép új intézmény jöhetett létre. Ennek apropóját az adta, hogy Mindszenty József 25 éven keresztül plébánosként dolgozott Zalaegerszegen és Magyarországon nincs is talán ekkora állandó kiállítása. De nem csak az ő életét ismerhetjük meg, hiszen a koncepcióba a pinceszinten volt egy időszaki kiállítótér. Amikor a régészek elkezdték az alapok ásásához a feltárásokat végezni, akkor találtak négy darab középkori téglaégető kemencét, a XIV. század végéről keltezhetők ezek a kemencék. Ez akkor rögtön átírta az alapszisztémát, mert ezeket a kemencéket, legalábbis ebből kettőt be kell mutatni. Erre ráépül egy, a középkori szerzetesrendeket bemutató kiállítás, és így Zalaegerszeg, illetve Zala vármegye történetéből ismerhetünk meg középkori emlékeket. Ezt nagyon kedvelik a családosok is, hiszen és a gyerekek számára is nagyon izgalmas, ahogy a szerzetes és lovagrendek emlékeit is bemutatjuk, és ehhez interaktív elemek is kapcsolódnak.

Ha utána elindulunk az épületben, akkor az első emeleti szinten Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek életútját ismerhetik meg. Ezt hat nagyobb egységre lehet tagolni, és mindegyik teremben más installációval találkozhatnak. Nagyon kedves számomra az, amikor belépünk az első terembe, akkor a szülőföldjéről Csehimindszentről egy keresztelőkút fogadja a látogatót, ami csehimindszenti földből való, ahol ő született.

Ugyanígy a kiállítás végén, amikor kijövünk a kiállítási szintről, ezt a 150 négyzetméteres kiállítást, ha megnéztük, akkor az utolsó terem szintén egy ilyen installáció, ahol pedig Csehimindszentről származó anyaföldből és deszkákból készült egy olyan, mintha a sírját imitálná egy élő installáció, az ő halálát jelképezve.

De ezen kívül természetesen megismerhetjük az életútját nagyon sok interaktív elemmel, ami azt jelenti, hogy korabeli hangzóanyagok segítségével meghallgathatjuk, hogy őt hogyan avatták például püspökké. Megnézhetjük a miseruhákat, különböző tárgyakat, amik az ő életében fontosak voltak, például Zalaegerszegen is: hogy milyen tárgyakkal misézett? Itt egészen konkrétan a születéstől a haláláig végigkövethetjük az ő útját.

A Mindszenty szintnek a központja, mondhatnám, hogy a szíve: a rotondó, ami a [római] Szent István bazilika, a Santo Stefano Rotondo mintájára készült. Így találták ki a kurátorok. Mindszenty Józsefnek ez a Rómában levő kis templom volt a címtemploma, és ennek alapján készült itt egy kis körtemplom. Itt Jéger Tibor szobrászművész Mindszenty szobra tekinthető meg, és a falakon pedig visszaköszönhetnek azok a képek, hogy Mindszenty József az életén keresztül milyen meghurcoltatásoknak és milyen börtönben töltött éveknek volt az elszenvedője. Tehát tényleg megismerhetjük ezeket az időszakokat is az életéből. Ehhez is kapcsolódik egy olyan hangzóanyag, amit meg lehet hallgatni.

Utána, ha tovább megyünk, akkor az 1956-os októberi forradalom alatt betöltött szerepéről is tudhatunk meg információkat és az amerikai követségi 15 évéről. A pasztorációs útjait is nagyon szépen meg lehet ismerni, és a legvégén pedig, amint már említettem az elején, itt az elköszönésnél pedig ez az elbúcsúzás, hogy ő hogyan is került a mennyországba, ha mondhatjuk ezt így.

Az utolsó teremrészt pedig már a kultuszával foglalkozik. Ez az első szint, én úgy gondolom, és itt Kovács Gergely posztulátort idézném, hogy egy lelkigyakorlat is lehet annak, aki nem végig szaladja, végig futja ezt a kiállítást, hanem kicsit elmélyül ebben, akkor tényleg megtapasztalhatja és megláthatja azt, hogy saját életének, vagyis saját magának mit üzenhet Mindszenty József az életútjával?

Ha megyünk tovább az intézményben, akkor a második emeleten pedig az egyházüldözés szintet találjuk. Az egyház üldözést a kommunizmus alatt, 1945 és 1990 között mutatja be ez a kiállítás. Szintén nagyon sok interaktív elemmel, hiszen nagy hangharangok vannak, ahol meghallgathatja a kedves látogató azt, hogy milyen objektív ismeretek voltak, a történészek által elmondott objektív adatok, és ugyanezt a másik hangharangot, pedig a szubjektív élményeket, az elszenvedőik által elmondott élményeket lehet meghallgatni, de van ott egy újságos terem, ahol a korabeli újságokból lehet részleteket olvasni, de van ott karikatúra. Interaktív táblagépen lehet a gyerekeknek esetleg keresgélni.

Van egy cserkész termünk, egy cserkész szobánk, ahol meg lehet ismerni, hogy a cserkészet milyen életformát alakított ki és mik voltak az alapszabályaik? Én úgy gondolom, hogy a fiatalok számára ez nagyon érdekes és izgalmas lehet. De ugyanúgy mondhatom azt, hogy szintén nagyon sokak számára meglepő is talán belecsöppenni abba a szobabelsőbe, ami az ötvenes-hatvanas éveket idézi. Nekem például egy pozitív élmény, hogy a nagyszüleimre emlékeztet, de az idősebb korosztály teljesen másképp emlékszik erre a korra, ebbe a szobabelsőbe érkezve.

Van még nekünk itt egy bírósági termünk is, ahol meg lehet azt tapasztalni, milyen a tárgyalóteremben ülni, vádlottak padján is, a vádlottak anyagaiból hallgatni, és milyen a bírósági pulpituson ülni. Itt is hangzóanyagok vannak, és hát ugyanaz a központi tere ennek a szintnek is, mint az első emeleten. Tehát itt a rotondának össze van nyitva a két szint és itt egy arcképcsarnok fogadja a látogatót. Az arcképcsarnokban pedig meg lehet tekinteni azokat az embereket, akik akár fehér vértanúk voltak, akár mártírok, és nem tudtak már visszatérni például a Gulágról. Az ő személyes tárgyaikat lehet az utolsó szakaszban megtekinteni, ami tényleg most már az abszolút szubjektív élményekhez kapcsolhatók. Tehát nagyon szuggesztív ez a kiállítás és aki egy kicsit le tud csendesedni és a mindennapoktól elvonatkoztatva végig járja ezt a kiállítási szintet, szerintem nagyon sok ismeretanyaggal távozhat.

Másrészt pedig nagyon jól szembe nézhet ezekkel a történelmi eseményekkel, ezekkel a tényekkel, ami mondjuk adott esetben én azt látom, hogy nagyon sok ember tudásában hiányok és fehér foltok is vannak.

-Nagyon szépen köszönjük ezt a virtuális tárlatvezetést, és reméljük, hogy sok hallgatónk felkeresi Zalaegerszegen járva a Mindszentyneum intézményét.

-Én is nagyon szépen köszönöm a lehetőséget! Mindenkit arra bíztatok, hogy tényleg jöjjön hozzánk bátran, hiszen még nem mondtam el, hogy vannak múzeumpedagógiai termeink, múzeumi filmvetítőnk, kegytárgyboltunk, egy nagyon jó kis kávézónk, konferenciatermeink, tehát nagyon sok egyéb dolog is van, amivel foglalkozunk. Nem véletlenül látogatóközpont az intézménynek a neve, ami azt jelenti, hogy előadássorozatok, konferenciák, hittanos találkozók és minden egyébnek helyet adunk és helyet biztosítunk. Nagyon jó, kedves, fiatalos csapattal dolgozom együtt, akik tényleg nagyon nyitottak és nagyon szeretnék, ha minél több emberhez eljutna ennek a szép intézménynek a híre.

 Sok sikert kívánunk ehhez a misszióhoz!

 Csengei Ágota: Köszönöm szépen!

 

https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2023-05/roma-kiallitas-rma-interju-mindszentyneum-csengei-agota.html

 

 

 

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 -----------------------------------------------------------------------------------

 

-------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Vörös és fehér vértanúk – a hit tanúi a kommunista diktatúra elnyomása alatt

 

2023.05.19.

„Tanúságtételeikből merítsünk erőt Isten országának mai építéséhez” – hangsúlyozta beszédében Fabio Fabene érsek, a Szentté avatási Dikasztérium titkára, a Római Magyar Akadémián május 15-én megtartott konferencián, amelyet Magyarország szentszéki nagykövetsége szervezett.

Fabio Fabene címzetes érsek, a Szentté avatási Dikasztérium titkára örömmel adta át a vatikáni Dikasztérium és különösen prefektusa, Marcello Semeraro bíboros üdvözletét, aki ezen a délelőttön éppen Ferenc pápával találkozott.  A totalitárius rezsimek ideológiáinak vége és azt követő bukása, amely a múlt században Európát jellemezte, felszínre hozta az egyház tanúságtételét, amely hűen az evangéliumhoz megőrizte a hitet, megvédte a szabadságot és az emberről való igazságot.

 

Bátor döntés volt Wojtyła bíboros megválasztása Péter új utódának

Meglepő volt az 1978-as konklávé előrelátó és bátor döntése, amely Karol Wojtyła bíborost éppen a még kommunista uralom alatt álló kelet-európai egyházak közül választotta meg – szögezte le az érsek.  Számos ismert, vagy a legtöbbek számára ismeretlen személyiség volt azokban az években, akik szilárd tanúságtételükkel megvilágították a kommunista totalitarizmus sötét időszakát. Így életben tartották a reményt egy másfajta jövőre, amely tiszteletben tartja az ember értékét és jogait, valamint szabadságát.

 

Tiszteletreméltó Mindszenty bíboros példa az egész katolikus család számára

Közülük kiemelkedik Isten Tiszteletreméltó Szolgája, Mindszenty József bíboros (1892-1975) alakja, akinek ezt a tanulmányi és elmélkedési napot szenteltük – mondta beszédében Fabene érsek, idézve Szent VI. Pál szavait, amelyeket 1974-ben írt a Bíboroshoz és amelyek összefoglalják a történetére vonatkozó általános megbecsülés érzését: „Mély tisztelettel hajolunk meg előtted és szívünk mélyéből mondunk neked köszönetet az erény számos példájáért, amelyeket te adtál az évek hosszú során az egész katolikus családnak”. Még ma is meghatóak ugyancsak Szent VI. Pál pápa szavai, amelyekkel arra kérte Mindszenty bíborost, hogy mondjon le érseksége kormányzásáról: „A keresztre feszített Krisztus előtt írunk Önnek és lelkünk előtt van az Ön szent nemes és fájdalmas alakja”; a pápa nem mulasztotta el tehát, hogy  kifejezetten elismerje a Bíboros tanúságtételének mélységét, amelyet a „hűségről, az erősségről és a szenvedésről” tett „Magyarország helyi egyházának és az egész katolikus egyháznak” – mutatott rá Fabio Fabene érsek.

 

Wyszyński és Beran bíborosok „fehér vértanúsága”

A Szentté avatási Dikasztérium titkára ezután felidézte a kelet-európai országok egyéb kiemelkedő alakjait. Kitágítva tekintetünket emlékeznünk kell a ma már boldog Stefan Wyszyński (1901-1981) lengyel bíborosra, Isten Szolgája, Josef Beran (1988-1969) cseh bíborosra, aki 1969-ben Rómában hunyt el. Az ő történetüket, sok más történettel együtt egy igazi „fehér vértanúság” köti össze, amely szenvedéssel, korlátozásokkal, megaláztatásokkal teli életet jelent, bár nem jár vérontással, mint a „vörös vértanúság” esetében. Fabene érsek ebben az összefüggésben emlékeztetett rá, hogy Szent II. János Pál pápa 2000. május 7-én, a Nagy Jubileum évében egy ökumenikus szertartással kívánt tisztelegni a különböző keresztény felekezetekhez tartozó, ún. „új vértanúk” előtt, akik életüket adták Krisztus szeretetéért a XX. század abszolutista rezsimjei alatt, sokan közülük a kommunista rezsim alatt.

 

A fehér és vörös vértanúságokból merítsünk erőt Isten országa építéséhez

A Szentté avatási Dikasztérium titkára emlékeztetett Ferenc pápa szavaira, aki gyakran leszögezte, hogy „a ma egyháza gazdag vértanúkban. Ma több a vértanú, mint az egyház kezdeteinél, mindenütt vannak vértanúk” (2019. szeptember 25, általános kihallgatás). A „fehér” vagy „vörös vértanúság” tanúságtétele mindenkor építi az egyházat. Ez egy olyan kincs, amelyet mindig őriznünk kell, nemcsak mint történelmet, hanem mint élő letéteményt, amelyből erőt meríthetünk ma Isten Országa építéséhez.

A „vörös és fehér vértanúkról” a Római Magyar Akadémián megrendezett eseményről szólva Fabio Fabene érsek, a Szentté avatási Dikasztérium titkára végül megállapította: minden bizonnyal azért rendkívül értékes, hogy ne feledkezzünk meg olyan sok fivérünk és nővérünk tanúságtételéről, akik áldozatvállalásukkal hozzájárultak a szabadság és az igazság javának csíráztatásához, mindig megvédve Istennek az emberi családra és az emberi méltóságra vonatkozó tervét.

 

----------------------------------------------------------------------------------------

 

https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2023-05/mindszenty-biboros-konferencia-voros-es-feher-vertanuk-fabene.html

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 -------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Gedő Ágnes: Kerekasztal-beszélgetés és kiállítás a kommunizmus áldozatairól a Római Magyar Akadémián

 

 

2023.05.22.

Amint arról már hírt adtunk, május 15-én a Római Magyar Akadémián a kommunista diktatúra áldozatait, szentéletű magyarokat bemutató kiállítás nyílt, akikről előadásokkal és kerekasztal-beszélgetéssel emlékeztek meg. A rendezvényt Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezte.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy Ferenc pápa április végi magyarországi látogatása során sokat beszélt a szentek példájáról. Május 3-án pedig az általános pápai audiencián összegezve magyarországi tapasztalatait megállapította, hogy a magyar nép hitét tűzben próbálták meg. Ez különösen igaz a XX. századra, amikor az ateista keresztényüldözés következtében sok egyházit és világit öltek meg vagy fosztottak meg szabadságától. Ahogy fogalmazott: „miközben a hit fáját megpróbálták kivágni, a gyökerek érintetlenek maradtak: megmaradt egy rejtőző, de élő, erős egyház, az evangélium erejével.” A gyökerek között ott vannak a szentek, akik arra emlékeztetnek bennünket: Krisztus a jövőnk! Ehhez kapcsolódott az a történelmi dátum is, mely szerint Mindszenty József bíboros hercegprímást épp 75 éve, 1948. december 26-án tartóztatták le koholt vádakkal. A rendezvény címe összefoglalóan: Vörös és fehér mártírok. Szentéletű személyek a kommunista diktatúra szorongattatásában volt.

A több mint 70 fős elsősorban diplomatákból, egyháziakból és a tudományos élet képviselőiből (főként történészekből, levéltárosokból) álló érdeklődő közönséget Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet köszöntötte, majd Fabio Fabene érsek, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának titkára mondott megnyitó beszédet a XX. századi mártírokról. Kiemelte Mindszenty József személyét, rámutatott tanúságtételére mélységére, melyet már VI. Pál pápa is elismert.

Az első előadó, Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője a folyamatban levő magyar kanonizációs eljárásokról beszélt, melyből 16 van jelenleg, melyek közül 12 kapcsolódik a kommunista egyházüldözéshez. Kiemelte továbbá Mindszenty József alakját, élő tiszteletét, melyet az is bizonyít, hogy 2022-ben létrehozták a zalaegerszegi Mindszentyneumot.

A második előadó Irynej Bilyk ukrán görögkatolikus püspök volt, aki tanúságot tett arról, hogy titokban szentelt papként, majd püspökként hogyan élte meg a Szovjetunióban hivatását. Megemlítette például, hogy édesanyja sem tudta halálakor, hogy fia már hat éve pap.

Ezt követően a két előadó és Jan Mikrut, a Pápai Gergely Egyetem professzora, a közép-kelet-európai kommunista egyházüldözés szakértője részvételével és Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet moderálásával kerekasztal-beszélgetés tartottak. Ennek keretében szélesebb kontextusban, a magyarokon kívül a románok, szlovákok, lengyelek, albánok, kelet-németek példáján keresztül láthatott rá az egyházüldözés természetére a hallgatóság.

Végül Tóth Krisztina vatikáni levéltári delegátus vázolta a Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mindszenty Alapítvány és a Mindszentyneum szakmai közreműködésével elkészült vörös és fehér mártírokról szóló roll-up kiállítást és a Mindszentyről szóló tablókiállítás koncepcióját, majd megnyitotta azokat.

A rendezvényt, melynek helyszínét a Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum, Róma) biztosította, fogadás zárta. A rendezésbe a Pápai Magyar Intézet is bekapcsolódott.  (Forrás: Magyarország Szentszéki Nagykövetsége)

 

Tóth Krisztina beszámolója a kiállításokról

"A Martiri rossi e bianchi. Testimoni di fede nell’oppressione della dittatura comunista kiállítás, amely a Collegium Hungaricum, Róma (közismertebb nevén Római Magyar Akadémia) épületében május 15-én nyílt meg, Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség, a NEB, a Mindszenty Alapítvány és a Mindszentyneum szakmai közreműködésével készült el. Tematikus csoportosításban egy válogatást nyújt a magyar mártírokból és olasz nyelven mutatja be életüket.

Egy egyházüldözésről szóló általános áttekintést követően – ami vázolja a fokozatos taktikát az egyház megsemmisítésére – onnan indul, hogy a szovjet csapatok bevonultak Magyarországra, ugyanis ez volt a kommunista ideológia által fémjelzett korszak nyitánya. Az ő tombolásuknak esett áldozatul Apor Vilmos győri püspök, aki a rezidenciáján rejtőzködő hölgyeket védte a szovjet katonák elől és Bódi Mária Magdolna, a munkáslány, aki védelmezte tisztasági fogadalmát, a keresztény hitet és erkölcsöt. Ők ketten láthatók az első életrajzokat bemutató roll-upon. Ezt követően a hét ferences mártírt, és közülük hosszabban azt a négyet mutattuk be, akik a kommunizmus áldozatai lettek – az egyházat és képviselőit lejárató koncepciós perekben.

 

Végül pedig hat vörös és hat fehér mártírt ismerhetnek meg az érdeklődők tematikus csoportosításban három-három roll-upon. A vörös mártírok közül az első roll-upon „merénylet áldozatai”-ról olvashatunk – Brenner Jánosról, a fiatal papról, akit miközben az oltáriszentséget vitte megölték és Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspökről, akit szintén megöltek, mert megtartotta a Róma iránti hűségét. A második a „titokban a lelkek üdvéért” címet kapta, hiszen a titokban püspökké szentelt Bogdánffy Szilárdot és az államvédelemhez sorkatonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal titokban levelezést folytató szalézi szerzetes testvért, Sándor Istvánt mutatja be. A harmadik roll-up címe: „ítélet nélkül vagy ítéletre várva”, hiszen Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynököt ítélet nélkül tartották fogva, míg Scheffler János szatmári püspök ügyének tárgyalását várva hunyt el.

 

A fehér mártírokat ugyanígy három téma köré csoportosítottuk: akik az ifjúság nevelésével foglalkoztak, köztük Tabódy István a papneveléssel, Lénárd Ödön a laikus ifjúsággal. A második roll-upon politikusok sorsa olvasható: Esterházy János börtönben hunyt el, zárkatársai életszentségéről vallottak. Slachta Margit pedig aktívan kiállt a katolikus iskolák államosítása ellen, menekülnie, emigrálnia kellett és külföldön hunyt el. Végül, az utolsó roll-up a „szenvedés gyümölcsei” címet kapta, hiszen mindkét rajta szereplő személy, Oloffson Placid OSB és Endrédy Vendel is, úgy érezte, hogy a szenvedés által gazdagodott, így tudta Istennek megfelelően szolgálni embertársait. Endrédy Vendel O.Cist így nyilatkozott: „Nem adnám oda a hatévi börtönélet szenvedéseit semmi földi kincsért. Valami óriási értéktöbbletet kaptam. Nem tudok haragudni senkire bántóim, kínzóim közül. Szeretek értük imádkozni úgy szívből, igazán.”

A mártírok között a legtöbb a jelenlegi Magyarország területén élt és alkotott, azonban a kiállítás bemutatja azoknak a mártíroknak a példáját is, akik Nagy-Magyarország területén születtek és munkálkodtak.

 

----------------------------------------------------------------------------------------

 

https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2023-05/kiallitas-kerekasztal-kommunizmus-aldozatai-romai-akademia.html

 

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

A Mindszenty Alapítvány is hozzájárult a kommunizmus áldozatairól rendezett római kiállításhoz

2023.07.11.

A Római Magyar Akadémián május 15-én nyílt tárlat és megrendezett nemzetközi konferencia egyik fontos közreműködője volt Kovács Gergely, okleveles posztulátor. A Mindszenty Alapítvány képviselőjével beszélgettünk a szervezet hozzájárulásáról a kommunizmus áldozatairól rendezett római kiállításhoz, Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárásának helyzetéről.

 

Somogyi Viktória - Vatikán 

Vörös és fehér vértanúk címmel kiállítás nyílt a Római Magyar Akadémián május 15-én, Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében. A megnyitón és a kommunizmus áldozatairól tartott kerekasztal beszélgetésen jelen volt és felszólalt Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője is többek között azért, mert az alapítvány is hozzájárult a kiállítás anyagához.

 

 

Hogyan járult hozzá a Mindszenty Alapítvány ehhez a fontos római kiállításhoz?

Kovács Gergely: Nagyon gondviselésszerű volt ez a május, ez a tavasz, merthogy a Szentatya látogatására készültünk. Ferenc pápa többször is említette a magyar hitvallókat és vértanúkat, köztük megkülönböztetett tisztelettel Mindszenty atya személyét. Mivel Magyarország Szentszéki Nagykövetsége a pápalátogatás előkészítésében is részt vett, ezért fontosnak tartotta, hogy készüljön egy ilyen tematikus kiállítással is a vörös és fehér vértanúinkról. Ebben kérte a Mindszenty Alapítvány segítségét, illetve a nemrég megnyílt zalaegerszegi Mindszentyneum segítségét, hiszen ott még Mindszenty életút kiállítást rendeztünk, és amellett pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és Sós Viktor Attilával közösen egyházüldözés kiállítás is nyílt, tehát nagyon összekapcsolódott Mindszenty atya személye a többi jeles hitvallónk, vörös és fehér vértanú személyével. Ennek a széles összefogásnak az eredményeként születhetett meg ez a kiállítás és egy nagyon szép kis konferencia, ami nagyon jól sikerült. Egy kicsit tovább vitte a pápalátogatásnak a csodálatos élményét.

Rómában pedig azért is nagyon fontos és jelentős, mert nagyon sokan megtisztelték a részvételükkel, az érdeklődésükkel a konferenciát és a kiállításmegnyitót. Ott volt a Szentté avatási dikasztérium érsek titkára, egyháztörténészek, professzorok, doktoranduszok, olasz és magyar, Rómában élő, a témával foglalkozó személyek. A Múzeumok világnapján pedig már látogatható volt a kiállítás. Ez azért fontos, mert felhívja a figyelmet a magyar egyház szentjeire, boldogaira, hitvalóira és azokra a jelöltekre is, akiknek a boldoggá, szentté avatási eljárása még folyamatban van.

 

 

A paneleket végignézve ez egy olyan kiállítás, amelyet máshol is meg lehet valósítani. Tervben van, hogy esetleg egy vándorkiállítás váljon belőle?

Kovács Gergely: Igen, ráadásul két részből is áll a kiállítás, mert van ez a mostani, ami a vörös és fehér vértanúknak állít emléket, és ehhez kapcsolódott a Mindszenty bíborosról szóló több tabló, ami a Santo Stefano Rotondo templomban Rómában már egyszer bemutatkozott, Tehát ez már annak a második állomása. Most még nincsenek konkrét tervek, de nagyon remélem én is, hogy Olaszországban vagy olasz nyelvterületen, vagy ilyen jelentős nemzetközi alkalmakkor, a magyar egyháznak ezeket a különleges példaképeit más helyeken, más módokon, más alkalmakon is bemutathatjuk.

 

 

A kiállítás címe Vörös és fehér vértanúk. Fejtsük egy kicsit ki, hogy mit is takar ez az elnevezés? Nem biztos, hogy mindenki számára ismert a különbség.

Kovács Gergely: Igen, nagyon szép és nagyon régi eredetű az egyházban, hogy a vértanúinkat is megkülönböztetjük, hiszen nagyon sokféle vértanúság van. Ha a XX. századra tekintünk, akkor sajnos annak a kegyetlensége és az embertelensége is megmutatja, hogy ezek az egyházüldöző diktatúrák, a náci és a kommunista diktatúra kicsit hasonlóak, mint az első keresztényüldözés. Tudták, hogy a keresztények értékelik a vértanúságot, ezért nem akartak vértanút „csinálni” idézőjelben az áldozataikból, akiket sok esetben nem öltek meg, csak például a jóhírüket rombolták le, kínozták, bántalmazták őket. Tehát ez a szép, hogy a vértanúkat nem az üldözők, nem az egyházüldözők és főként nem a gyilkosok csinálják, hanem a jó Isten ajándéka a vértanúság. És ezért az egyház időről időre ráirányítja a figyelmét a vértanúság más-más formáira, így a fehér vértanúságra is.

Mindszenty atyát szoktuk legsajátosabban fehér vértanúnak nevezni, de az a szép, hogy ennek mindenféle színterét, módját egyre jobban felfedezzük. És felfedezzük azt, magában a boldoggá fenntartási eljárásban is bevezetett az egyház egy új minőséget, a vértanúk, hitvallók mellett az életáldozat minőségét, amely szintén egy picit közelít a vértanúsághoz.

De felfedezzük azt is, hogy a vértanúságnak nagyon egyszerű formái is vannak. Egyszerű áldozatok is hasonlíthatóak a vértanúsághoz olyan értelemben, hogy azért alapvetően ez egy közösségbe ágyazott áldozatvállalás és egy Isten elé vitt áldozatvállalás, amely nagyon krisztusi aktus, egy olyan krisztusi aktus, amelybe benne van a Szentlélek ereje. Benne van Krisztus áldozatának a gyümölcse, tehát nagyon mélyen és nagyon lényegileg összekapcsolódik a megváltottságunkkal és az üdvözítettségünkkel, vagy az üdvösségre várakozásunkkal, az üdvösségre rendeltetésünkkel, tehát a kereszténységünk legmélyével kapcsolatos valamilyen módon a vértanúság.

És azt is nagyon fontosnak tartom, hogy ez a fehér vértanúság azért jó, hogy fehér, mert jelzi azt, hogy ebben elsősorban nem a szenvedések a legfontosabbak, hanem az ezt felülmúló szeretet. A vértanú ügyekből, a vértanúinkból, ezekből a csodálatos eljárásokból is – nekem is volt lehetőségem, hogy ezeket közelebbről lássam – az a legszebb, hogy mindenféle emberi brutalitás, kegyetlenség, vérontás ellenére a szeretet győzelméről kap az ember egy gyönyörű tanúbizonyságot. Krisztus keresztáldozatában is és a vértanú áldozatokban is ez a legfontosabb, hogy a szeretet legyőzi a gyűlöletet, a szeretet legyőzi még a halált is.

 

 

Ferenc pápa magyarországi látogatása során egyik beszédében, amikor a magyar boldogokról és szentekről szólt, Mindszenty bíborost is közéjük sorolta. Gergely, mint a Mindszenty Alapítvány képviselője vannak e újdonságok a boldoggá avatással kapcsolatban?

Kovács Gergely: A Szentatya nagyon jól ismeri és nagyon nagyra értékeli Mindszenty atya tanúságtételét. Csodálatos módon említette, s olyannyira ismeri a magyar helyzetet, hogy még az egymillió imádkozó magyarról is említést tett, mint egy nagyon fontos kezdeményezésről. Amikor az imádság fontosságára felhívta a figyelmünket, akkor ezt állította elénk példaként. Tényleg ez egy nagyon fontos példa, amit Mindszenty atya még aktív főpásztor idejében kezdeményezett, és ma pedig ez egy élő közösség, persze üdvözült tagokkal is, akik egyrészt az egyházunkért, hazánkért imádkozunk, másrészt pedig Mindszenty atya boldoggá avatásáért.

S az a jó, hogy pont ez az egymillió imádkozó magyar, illetve bárki más, aki csatlakozik imáival ehhez a szándékhoz, tehet Mindszenty atya boldoggá avatásáért. Ferenc pápa volt az, aki 2019-ben elismerte az ő életszentségét. Ez a legfontosabb döntés minden boldoggá, szentté avatási eljárásban. És most pedig egy csodás ima-meghallgatásra van szükség a boldoggá avatáshoz. Nagyon bízom benne, hogy pont az imáinknak köszönhetően a jó Isten kegyelmével ez meg fog valósulni, hiszen nagyon sok ima-meghallgatásról kapunk beszámolót, értesítést. Ezek nagyon szép esetek, mostanában a leggyakoribbak egyébként gyermekszületésekhez, gondviselésszerű gyermekszületésekhez kapcsolódnak. Még egy olyan nem emelkedett ki ezek közül, amely egyértelműen felülmúlja a természet rendjét. De amint egy ilyen lesz, ennek az egyházmegyei és a római kivizsgálása viszonylag gyorsan megtörténhet. És ez az, ami segít aztán, hogy az a régi nagy vágyunk, álmunk és reményünk, hogy Mindszenty atya boldoggá avatása megtörténjen, ez akkor mielőbb megvalósulhasson.

 

 

Akkor ezúton is buzdítjuk hallgatóinkat, hogy imádkozzanak Mindszenty bíboroshoz, és hogy valósuljon meg ezáltal Mindszenty bíboros álma, hogy egymillió magyar imádkozzon.

Kovács Gergely: És a boldoggá avatás szándékára vagy éppen a boldoggá avatáshoz szükséges csodás ima-meghallgatás szándékával az ő rövid boldoggá, szentté avatási imádsága is mondható:

Istenünk, Te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen, az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy Őt mielőbb egyházunk szentjei között tisztelhessük Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2023-07/roma-kiallitas-kommunizmus-aldozatai-mindszenty-alapitvany.html

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------