„Jócselekedetek nélkül halott a hitünk” – Ferenc pápa Úrangyala imádsága
A Szentatya beszédében a vasárnapi evangéliumi szakaszt, az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédet elemezte (Lk 10, 25-37).

A kettős parancsolat: Isten és a felebarátok szeretete

Jézus ebben a példabeszédben egy törvénytudóval folytat párbeszédet a kettős parancsolatról, amely lehetővé teszi, hogy belépjünk az örök életbe: szeressük Istent teljes szívünkből, felebarátunkat pedig, mint önmagunkat (25-28). Igen, - válaszolja Jézusnak a törvénytudó, - de mondd meg, hogy ki az én felebarátom? (29). Mi is feltehetjük magunknak a kérdést: ki a felebarátom? Kit kell úgy szeretnem, mint önmagamat? Rokonaimat? Barátaimat? Honfitársaimat? Hittársaimat? Ki a felebarátom? Jézus ezzel a példabeszéddel válaszol a kérdésre.
Az irgalmas szamaritánus az igazi felebarát
Egy embert, a Jeruzsálemből Jerikóba tartó út mentén rablók támadták meg, kifosztották, megverték, majd az út mentén hagyták. Azon az úton előbb egy pap, majd egy levita haladt el. Bár látták a sebesültet, nem álltak meg, hanem folytatták útjukat (31-32). Ezután arra járt egy szamaritánus, vagyis Szamária egy lakosa, akit a júdeaiak lenéztek, mivel nem az igazi vallás követője. Azonban éppen ő, amikor megpillantotta a szerencsétlenül járt embert, „megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire és bekötözte azokat. Szállásra vitte és gondját viselte. Másnap reggel a szállás gazdájára bízta a sebesültet, pénzt is adott neki ezekkel a szavakkal: „Viseld gondját. Amivel többet költesz rá, megadom neked, amikor visszatérek”. Jézus a történet végén a törvénytudóhoz fordult és megkérdezte: „Mit gondolsz, e három közül melyik a felebarátja annak, aki a rablók kezére került?” A pap, a levita vagy a szamaritánus?

Tőlünk függ, hogy felebarátai vagyunk-e a többi embernek

Mivel a törvénytudó intelligens volt, így válaszolt Jézusnak: „Aki irgalmasságot cselekedett vele”. Jézus így teljes egészében megfordította a törvénytudó – és egyben a mi – kezdeti perspektívánkat: nem kell katalogizálni a többieket, hogy eldöntsem, ki a felebarátom és ki nem. Tőlem, az én döntésemtől függ, hogy a felebarátja vagyok-e annak, akivel találkozom, és akinek segítségre van szüksége, még akkor is, ha idegen, esetleg ellenséges.

A szavak helyett tettekre van szükség

Jézus ezekkel a szavakkal zárja le a példabeszédet: „Menj és tégy hasonlóképpen”. Ez egy szép lecke! És Jézus mindannyiunknak ismétli: menj és tégy hasonlóképpen. Légy felebarátja fivérednek vagy nővérednek, aki nehézségekkel küzd. Tégy jócselekedeteket, ne csak szavakkal, amelyeket elfúj a szél - mondta a pápa, majd utalt egy olasz slágerre, amelynek címe: szavak, szavak, szavak. Ehelyett cselekedjünk.