2019.10.07.
Ünnepeljük meg Amerigo Tot, azaz Tóth Imre születésének 110. évfordulóját!

Tegnap este vetítette a Duna TV, Huszárik Zoltán 1969-ben készült porté filmjét Amerigo Totról,- ebben az évben jelent meg Nemes Péter olvasmányos regénye az Amerigo_ Egy szobrász, aki meghódította Rómát címmel.

Azt hiszem, kevés magyar tudja, hogy ő volt az a szobrász, akinek alkotását több millióan látták, még ha nem is voltak ennek tudatában, mivel a Termini pályaudvar frízét ő készítette.

Születésének 100-ik évfordulóját Rómában a magyar-olasz művészek egy köztéri szobor átadásával ünnepelték, egy nagy parkban, ami eddig kiesett a turistaútvonalak köréből.
Én ugyan legutóbbi római utam során véletlenül bukkantam rá az Emlékezés Amerigo Totra - száz (Omaggio a Amerigo Tot - Cento c. szoborra, de úgy gondolom, hogy ideje besorolni a turistalátványosságaink közé.

Történt, hogy idegenvezetésre jelentkeztem a Szent Péter és Marcellinus katakombákhoz (Catacomba dei SS. Marcellino e Pietro), de tíz percet késtem, a csoport elindult, és a következő vezetésre több mint két órát kellett volna várnom. Ekkor jött a barátnőmtől a telefonomra az üzenet, hogy nézzem meg a templom melletti parkban az Amerigo Tot emlékszobrot. Van itt park? Az útról semmi sem látszott csak egy hosszú kerítés, bár a térkép jelezte, hogy ott kell lennie.
A templom melletti legelső bejáraton bementem, s kellemes meglepetésként innen jól látszott a Szent Ilona mauzóleumának elkerített része, -a hatalmas parkban sokan futottak, sportoltak, piknikeztek, a távolban egy lakótelep látszott, nem a lakótelep irányába tartottam, hanem jobbra, ahol olajfák látszottak, s valóban a park másik bejáratához közel, örömömre megtaláltam a szobrot!

A térképen karikával jelöltem a park bejáratát, nyíllal pedig a szobor helyét.
Cím: Via Casilina, 663-641, Róma
(C metróval is lehet menni a San Giovannitól a Parco di Centocelle megállóig, onnan a 105-ös busszal lehet tovább menni )

----------------------------------------------------------------------

https://www.google.hu/maps/place/Via+Casilina,+663,+00177+Roma+RM,+Olaszorsz%C3%A1g/@41.8777965,12.5404401,15z/data=!4m5!3m4!1s0x132f621446fec74d:0x9c1eed069bc14401!8m2!3d41.8777964!4d12.5491948

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/viragvasarnap-nyitjak-meg-a-szent-peter-es-marcellinus-katakombat
http://www.fonderia.hu/content/omaggio-ad-amerigo-tot-egy-h%C3%ADj%C3%A1n-sz%C3%A1z-hundred-one
http://www.060608.it/it/cultura-e-svago/beni-culturali/beni-archeologici/catacomba-dei-ss-marcellino-e-pietro.html

-------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

Kicsit bővebben a szoborról:

2009-ben magyar-olasz művészek alkotását avatták fel Amerigo Tot emlékére, Emlékezés Amerigo Totra - száz (Omaggio a Amerigo Tot - Cento címmel. A kétméteres szobrot, amelyet a magyar-olasz Fondéria Művészeti Egyesület tizenegy művésze készített, Róma főpolgármestere, Gianni Alemanno és Pécs polgármestere, Páva Zsolt közösen adta át az olasz főváros VI. kerületében, a Casilino negyedben található De Sanctis villa szoborparkjában.

Rétfalvi Sándor szobrász (maga is töltött néhány hetet a mester római műhelyében) és tanítványai, kilenc magyar és két olasz művész Amerigo Tot születésének centenáriumán a megemlékezésnek egyszerre meglepő és magától értetődő módját választották. A mester iránti tiszteletüket közös művel kívánták kifejezni, olyan alkotással, amelynek õ nemcsak ihletője, de ha nem is szó szerint résztvevője, alakítója velük együtt. Kiindulásul az Omaggio ai gemelli spaziali címû Amerigo Tot-plasztika szolgált (fa, 130x120 cm), amelynek téri dinamikája és formái mélyen jellemzőek a mester érett stílusára. Egyfelől megtartották, sőt méretének megnövelésével fokozottan hangsúlyozták e plasztika szerkezetét, másfelől ehhez alkalmazkodva ki-ki a maga módján, formálta, gazdagította, s tovább alakította az eredeti szobrászi gondolatot. Ha az ember végignézi a tizenegy szobrász kisbronzait, elbámészkodhat az ábrázolásmódok, ötletek, formák sokféleségén, miközben persze aggódva pislog a „végeredmény” felé. A közös művet megpillantva megnyugodhat: az Amerigo Tot iránti tisztelet és az egymás munkája iránti figyelem végül a különböző részleteket harmonikus egésszé simítja.
Az Omaggio ad Amerigo Tot, Cento című köztéri plasztika tizenegy szobrász közös munkája, amely szobor alapvetése Amerigo Tot Gemmelli spaziali című művére épül. A Fondéria Egyesület szobrászai elkészítették ennek a Tot-szobornak a felnagyított téri vázát, egyfajta térbeli rajzolatot, amelyet saját munkájuk szobrászi vázának tekintettek, vagyis ehhez a konstrukcióhoz építettek hozzá formákat, hol elfedve a vázat, hol szabadon hagyva. A Tot-szobor felnagyított téri rajza technikailag, de szellemi értelemben is meghatározta ennek a szobornak a térbeli gesztikulációját, s a munka közben a tizenegy szobrásznak nem csak önmaga, de társai és az eredeti Amerigo-mű szobrászi mozzanataira is reflektáltan kellett dolgozniuk, annak érdekében, hogy a végeredmény teljes egész lehessen.

http://www.fonderia.hu/content/omaggio-ad-amerigo-tot-egy-h%C3%ADj%C3%A1n-sz%C3%A1z-hundred-one

http://nol.hu/kultura/ketmeteres_szobor_toth_imre_emlekere_romaban-824111

--------------------------------------------------------------------------

Fényképek a 10 évvel ezelőtti szobor avatásról:

http://www.fonderia.hu/content/szoboravat%C3%A1s-r%C3%B3m%C3%A1ban-inauguration-rome-0

-----------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------

Autóversenyzőként és „maffiózóként” is kipróbálta magát

a kalandos életű magyar szobrászművész 2025

2025.01.22.

Negyven éve, 1984. december 13-án halt meg Amerigo Tot magyar születésű, Olaszországban élt szobrászművész, aki a szobrászat mellett autóversenyzőként, diplomataként, koreográfusként és filmszínészként is kamatoztatta sokoldalú tehetségét.

A kalandos életű művész Tóth Imreként látta meg a napvilágot Fehérvárcsurgón 1909. szeptember 27-én. Szülőhelyére mindig büszke volt, később azt írta: „sohasem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem, hogy ide fogok tartozni mindig”. A család 1920-ban Budapestre költözött. Érettségi nélkül vették fel a Mintarajziskola (az Iparművészeti Főiskola elődje) grafika szakára, tanulmányai mellett a Piatnik kártyagyárban dolgozott és tagja volt Kassák Lajos Munka Körének. 1931-ben felvételt nyert a Bauhaus művészeti iskolába; a Lipcse közeli Dessauba – pénze nem lévén – gyalog érkezett meg. Az egyre nehezebb pénzügyi és politikai helyzetbe kerülő iskolát – ahol mások mellett Vaszilij Kandinszkij, Paul Klee, Moholy-Nagy László tanított – egy évvel később otthagyta és tengerésznek állt.

Németországba 1933-ban tért vissza, és Drezdában megrendezte első kiállítását; nem sokkal később a hatalomra került nácik letartóztatták és Zwickauba internálták. Tot megszökött a táborból és újfent gyalog menekült Rómába. Mesés megérkezésének Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében állított emléket: „A szobrász gyalog jött Drezdából Rómába, a Via Flaminán jött be, azon az úton, amelyről gimnazista korában megtanulta, hogy ott vonultak be mindig észak felől a győztes idegenek”.

Az olasz fővárosban egy ideig portré- és szobafestésből élt, hajléktalanszállón lakott. Idővel sikerült ösztöndíjat szereznie a Római Magyar Akadémián, felvette az Amerigo Tot nevet és szobrászattal kezdett foglalkozni.

Alkotásain, főleg portrékon és reliefeken a reneszánsz, az antik római és etruszk művészet hatása érezhető, de az 1940-es évektől számos szobra már az absztrakt művészet jegyében született. A második világháború alatt részt vett az ellenállásban, ejtőernyősként teljesített futárszolgálatot, egyszer a Hortobágy fölött is ledobták.

A háború után, 1946-ban a Római Magyar Akadémia tanácsadója lett. Hívták haza, de ő inkább itáliai munkákat keresett. Pályázott a vatikáni Szent Péter-bazilika bronzkapujának megtervezésére, 1949-ben megnyerte a római Termini pályaudvar homlokzati frízére kiírt nemzetközi pályázatot, a kompozíció 1953-ra készült el teljesen. 1952-ben a XXIV. Velencei Biennále olasz pavilonjában állított ki, ahova később is visszatért. 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon A szörny lokomotív (Il mostro locomotivo) című nagy méretű szobrával szerepelt.

A művészet mellett számos más téren is tehetséget árult el: volt autóversenyző, diplomata, koreográfus, sőt filmszínész is – a többi közt 1970-ben Damiano Damiani A legszebb feleség című alkotásában játszott, két évvel később a Máltát látni és meghalni (Pulp) című filmben partizánként tűnt fel Michael Caine oldalán, a Keresztapa-trilógia második részében (1974) pedig a maffiafőnök Michael Corleone egyik testőrét alakította.

Magyarországra 1969-ben tért haza először, akkor Huszárik Zoltán portréfilmet készített róla, amelynek fő témája a szülőföldhöz való hűség volt. A Műcsarnokban életmű-kiállítást, a Tihanyi Múzeumban önálló tárlatot rendeztek alkotásaiból, mindkettőt hatalmas sikerrel. 2009-ben, születésének centenáriuma alkalmából a Ludwig Múzeumban Amerigo Tot – Párhuzamos konstrukciók címmel volt látható kiállítás eredeti műveiből, fotókból, dokumentumokból és az azokra reagáló nyolc kortárs magyar művész munkáiból.

Hazai művei közül kiemelkedik a szülőfaluja, Fehérvárcsurgó templomában felállított Csurgói Madonna című klasszikus kétalakos szobor, amely a művészt és édesanyját ábrázolja,

A mag születése című domborműve Gödöllőn található. Pécsett 1984-ben a városnak adományozott műveiből Amerigo Tot Múzeum nyílt. Ugyanabban az évben Kecskeméten felavatták a Bartók Béla emlékére készített, Mikrokozmosz a makrokozmoszban című köztéri szobrát. Olaszországi alkotásait Róma, Anzio, Bari és Cosenza városa őrzi. Történelmi ellipszis című domborműve a római Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában található.

Amerigo Tot A mag apoteózisa című 120 négyzetméteres bronz műve a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem aulájában.

Amerigo Tot Rómában halt meg 1984. december 13-án. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, síremlékét Melocco Miklós készítette. 2010-ben tiszteletére emlékművet avattak a Róma Casilino negyedében található De Sanctis villa szoborparkjában. A kétméteres szobrot a magyar–olasz Fondéria Művészeti Egyesület tizenegy művésze készítette. Az Emlékezés Amerigo Totra – száz (Omaggio ad Amerigo Tot – Cento) elnevezésű, egy tonna súlyú, bronz-acél kompozíciót két évvel korábban Pécsen is bemutatták.

https://kultura.hu/40-eve-halt-meg-amerigo-tot/

---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------