2013.06.20.

 

 

Június 25-én nyílik meg a modern magyar festészet legnagyszerűbb alkotásait bemutató kiállítás A modernitás ideje - Magyar festészet 1905–1925  / Il tempo della modernità. Pittura Ungherese tra il 1905 e il 1925 címmel.

 

A művekkel az érdeklődők 2013 nyarán Rómában, az európai modernitás egyik legnevesebb nemzeti közgyűjteményében, a Galleria Nazionale d'Arte Moderna e Contemporanea-ban találkozhatnak - a nyugati világ hasonlóan jelentős múzeumában még soha nem jött létre önálló magyar művészeti tárlat.

-

A Magyar Nemzeti Galéria szervezésében most megvalósuló kiállításon a legfontosabb magyar múzeumok és magángyűjtemények anyagából, a magyar festészet 1905 és 1925 közötti időszakából száztíz remekművet láthat a nagyközönség.

 -

A tárlat a modern magyar festészetnek azt a klasszikus vonulatát rajzolja meg, amelynek fő inspiráló forrásai Párizsból, Berlinből és Rómából eredtek. Rippl-Rónai József az első igazi modern magyar festőnek tekinthető. Párizsi fekete korszakával az európai posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású művészcsoportjához, a Nabik köréhez kapcsolódott. Párizs az 1900-as évektől kezdve szinte minden magyar művésznek úti céljává vált, s a 20. század modernizmusának olyan nagyhatású alkotói, mint pl. Czóbel Béla vagy Berény Róbert már Párizsban értek tudatos művészekké. Czóbel, aki 1905-ben a Salon d' Automne-ban a Fauve-ok termében állított ki, 1906-ban már a nagybányai festészetet forradalmasította, Berény pedig a magyar avantgárd első művészcsoportjának, a Nyolcaknak lett egyik meghatározó mestere. Az 1913-ban Budapestre is eljutott Nemzetközi futurista és expresszionista kiállítás új élményeket jelentett a radikálisabb utakat járó fiatal művészek számára. A Kassák Lajos köré szerveződő aktivista művészek (többek között Mattis-Teutsch János, Uitz Béla, Nemes-Lampérth József) hittek a radikális művészi cselekvés társadalomformáló erejében, de a történelmi viharok következtében 1919 után sokan közülük emigrációba kényszerültek. Az 1920-as évek futurizmusát, expresszionizmusát vagy a geometrikus absztrakt stílusát képviselő művészek számára Berlin kínálta a legtöbb megjelenési lehetőséget. Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Péri László vagy a kései expresszionista vonulatot képviselő Kádár Béla és a futurista ihletésű Scheiber Hugó a berlini Der Sturm galéria állandó kiállítói voltak.

 -

A 2013. szeptember 15-éig látogatható tárlathoz katalógus is készült.

 -

A késő húszas évek pedig már annak a neoklasszicizmusnak a korszakát képviseli a magyar művészetben, amelynek egyik központja éppen Róma lett. Róma és a modern Itália művészete a futurizmus megjelenésétől kezdve a klasszicizáló, árkádikus kifejezésmódban éreztette hatását a magyar művészetben. A magyar modernista törekvéseket bemutató egyedülálló válogatáshoz a Galleria Nazionale d'Arte Moderna állandó kiállítási anyaga kiváló környezetet biztosít.

 -

A kiállításhoz gazdagon illusztrált, életrajzokkal, kronológiai és bibliográfiai mutatókkal kiegészített olasz-angol nyelvű katalógus készült a kiállítás kurátora, Gergely Mariann művészettörténeti és Szücs György kultúrtörténeti tanulmányával.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.museum.hu/h/A_modernitas_ideje_-_Magyar_festeszet_1905-1925

 

http://www.roma-o-matic.com/feedomatic.php3?s%5Btext%5D=&s%5Bbcodice%5D=23&s%5Bcategory%5D=&action=S&from=10

 

http://www.060608.it/it/eventi-e-spettacoli/mostre/il-tempo-della-modernita-pittura-ungherese-tra-il-1905-e-il-1925.html

 

 

http://www.060608.it/it/cultura-e-svago/beni-culturali/musei/gnam-galleria-nazionale-d-arte-moderna-e-contemporanea.html

 

http://www.gnam.beniculturali.it/

 

http://www.romaexhibit.it/pagine/gnam-galleria-nazionale-dellarte-moderna

 

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 -------------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

 

Magyar modernizmus Rómában

 

2013.07.08.

 

A modernitás ideje - Magyar festészet 1905-1925 címmel a magyar-olasz kulturális évad keretében nyílt kiállítás Rómában a modern és kortárs művészetnek szentelt Galleria nazionale d'arte modernában.

-

Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Bortnyik Sándor, Berény Róbert, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László - tehát a magyar modernitás legnagyobbjai mutatkoznak be szeptember 15-ig a Római Nemzeti Galéria, a Galleria nazionale d'arte moderna e contemporanea (GNAM) falai között, az Il tempo della modernita - A modernitás ideje 1905-1925 című szeptember közepéig nyitva álló tárlaton. Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeummal egyesített Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójától származik a kiállítás ötlete, akinek egyik legfontosabb célja - ami a két intézmény fúziójának is értelmet ad - hogy a magyar képzőművészet eljusson a világ legjelentősebb múzeumaiba. És ismét bekapcsolódjon abba a nemzetközi vérkeringésbe, amelyben megszületett.

-

A Pécsett, majd a Szépművészeti Múzeumban bemutatott nagy sikerű, a Nyolcak művészcsoport alkotásait áttekintő válogatást Baánnak sikerült nemzetközi pályára állítani azzal, hogy a remekbe szabott, csaknem hatszáz oldalas angol nyelvű katalógussal Európa legjelentősebb modern művészeti múzeumainak és kiállítóhelyeinek kezdte el kínálgatni. Az első külföldi tárlat a bécsi Kunstforumban valósult meg tavaly télen, Die Acht - Ungarns Highway in die Moderne címmel, melyhez a bécsi Collegium Hungaricumban mintegy 80 alkotásból álló grafikai tárlat is társult. Baánnak megkönnyítette a dolgát, hogy a Szépművészeti Múzeum igazgatása alatt tagjává vált az európai múzeumok elitklubjának számító Bizot-csoportnak.

Így alakult ki szoros munkakapcsolat Maria Vittoria Marini Clarellibel, a GNAM intendánsával is, akinek szintén felvetette, hogy fogadjanak egy, A Nyolcakhoz hasonló tárlatot. Az intendáns nyitottnak mutatkozott, s az olasz-magyar évad pedig megteremtette a kiállítás létrehozásához szükséges anyagi feltételeket - mondta Baán László a múlt heti római megnyitón lapunknak. A kiállítás természetesen nem ugyanaz, mint a budapesti, vagy a bécsi Nyolcak-kiállítás. A római tárlat, mint a címe is mutatja, szélesebb spektrumot ölel fel. Némi kultúrtörténeti bevezető után Rippl-Rónai József műveivel indul. Ő az akkor legprogresszívebbnek számító párizsi művészcsoport, a Nabis tagjaként a legismertebb lehet a külföldi művészetkedvelők számára.

Az olasz művészettörténészeknek nem ismeretlen a magyar modernitás, de Maria Vittoria Marini Clarelli szerint a magyarországi múzeumokból és magángyűjteményekből érkezett több, mint száz remekmű még azoknak is meglepetés, akik jól ismerik a magyar művészetet. Gergely Mariann kurátor szerint a kiállítás fontossága épp az, hogy egy stílustörténeti folyamatba illeszti azokat a művészeket, akiket már ismer az olasz szakma. A tárlat következő részének főszereplője az a Czóbel Béla, aki 1905-ben Párizsban a Salon d'Automne-ban a Fauve-ok termében állított ki, s a következő évben a nagybányai művésztelepre hazatérve valóságos forradalmat robbantott ki a francia fővárosból hozott élénk színeivel. Követői, a "neósok", így Perlrott Csaba Vilmos, vagy Ziffer Sándor a párizsi társaikkal egy időben és közel azonos minőségben alkottak.

-

A tárlat legerősebb része a Nyolcak munkáit bemutató egység. Nem véletlen, hiszen a művészettörténészek szerint az 1909 végén debütált csoporttal - Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos - kezdődött a magyar modernitás. Itt van Czigány Dezső híres önarcképe, melyet a kritika annak idején csak "zöld szörnynek" nevezett, Berény Róbert különös, már-már szürrealisztikus Idillje, ahogy Kernstok monumentális Lovasok a vízparton című műve, vagy Tihanyi Lajos, az olasz futuristák eredményeit is magán viselő Kassák Lajos portréja is.

1913-ban Budapestre is eljutott a Nemzetközi futurista és expresszionista kiállítás, ami megtermékenyítőleg hatott a hazai művészetre. Kassák lapjai, a Ma és a Tett a magyar aktivizmus bölcsőivé váltak, a Der Sturmnak is nyílt Pesten galériája. Itt leginkább a geometrikus absztrakcióval kísérletező művészek szerepeltek, így Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László. Ezekre az alkotókra, hasonlóan a késői expresszionizmus dekoratív vonulatához tartozó Kádár Bélára és Scheiber Hugóra is nagy hatással volt az olasz futurizmus. S - ha már az olasz hatásról regélnek a képek - a kiállítás a Római iskola klasszicizáló tendenciáival zárul, mintegy túl mutatva témáján, például Aba Novák Vilmos néhány remekbe szabott alkotásával.

Habár a kiállítótermekben csak a magyar művek szerepelnek, a nemzetközi párhuzamokért nem kell messzire menni, csak a Galleria nazionale d'arte moderna állandó kiállításig. Az olasz futuristák fantasztikus válogatása látható itt, többek között Giacomo Balla, Umberto Boccioni, Giorgio de Chirico munkái. Maria Vittoria Marini Clarellibel emlékeztetett arra, hogy a múzeum épülete 1911-ben az olasz egység 50. évfordulója tiszteletére rendezett világkiállításra épült, s vele szemben állt a magyar pavilon, melynek képzőművészeti anyagából a későbbi múzeum is vásárolt.

A GNAM - bár a Rómába érkező elsősorban az antik, a reneszánsz és a barokk emlékekkel teli belvárosra kíváncsi - mégis jelentős turistaforgalmat bonyolít. A Porta del Popolo mellett, a városfal mentén hosszan elnyúló népszerű Borghese parkban áll az intézmény. Ezen a kapun érkezett meg az örök városba minden északról jövő utas, így a Rómába érkező magyarok is, Bakócz Tamás épp úgy, mint Pázmány Péter, vagy Széchenyi István.

 

--------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=659578

 

-

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.arte.it/calendario-arte/roma/mostra-ll-tempo-della-modernit%C3%A0-pittura-ungherese-1905-1925-4363

------------------------------------------------------------------------------------------

 

Rómában nyaralnak a magyar modernek

2013.08.15.

 

Bortnyik Új Ádámja lebeg jókora molinóra másolva a római Galleria Nazionale d’Arte Moderna et Contemporanea, vagyis a modern és kortárs művészetek múzeuma oszlopai között, hirdetvén, hogy itt vendégeskedik szeptember elejéig a XX. század eleji magyar piktúra. A római múzeumban egyébként az 1800 utáni olasz és nemzetközi képzőművészet jeles darabjait mutatják be. Ehhez kapcsolódik most kísérőkiállításként A modernitás ideje – Modern magyar festészet 1905–1925 című tárlat, amely hét teremben ad jól rendszerezett válogatást a századelő szűk húsz évéről.

 

Az előcsarnokban –még nem a magyar tárlatban – váratlanul találkozunk Marcel Duchamp híres piszoárjával (illetve a hatvanas években készült nyolc hiteles másolatának egyikével,mert az eredeti elveszett) és még jó néhány itt felvonultatott Duchamp-readymade-del. Ily előzmények után lépünk a magyar szekcióba, ahol azért ilyen meghökkentő élmények nem érnek. Olyan művekkel találkozunk, amelyek kevésbé voltak trendalakítók, de biztonságosan illeszkednek a korabeli európai iskolákba, mozgalmakba. Az olaszok nem szóltak bele az összeállításba, így Gergely Mariann kurátor végül is érvényre juttathatta azt a magyar múzeumpolitikai trendet, amely főleg a Nyolcak csoportra támaszkodva próbál meg végrehajtani mostanában európai áttörést. Ennek egyik állomása Róma. Itt is ők vannak a figyelem és a kiállítótér középpontjában (a plakáttól függetlenül): ők és a hozzájuk vezető utak, majd a belőlük kiágazók, az általuk előkészítettek.

Mindehhez Rippl-Rónai a belépő. Mégiscsak ő az első nagy európai kontaktja XX. századi modern festészetünknek. Ezt mindössze hét finoman elhelyezett képpel demonstrálja a második szoba. Azért nem az első, mert ott az olasz közönségnek szánt általános bevezető látható a korabeli magyar szellemi életről, fotókkal, térképpel, kiadványokkal és – na jó –egyetlen hatalmas Rippl-képpel, mely SchifferMiksánét ábrázolja leányaival kastélyuk parkjában. Valaminő szimbóluma ez a kép az első világháború előtti Magyarország polgári elégedettségének, boldogságának, de kukoricás stílusban megfestett foltjaiban már ott remeg a kiállítás tematikájául választott modernitás.

-

-

Rippl hét képe közt ma már kissé nehezen érthető, mi volt a forradalom ezekben a békés portrékban (mint az Apám Piacsek bácsival vörösbor mellett, az Ödön és Lajos, a Bányai Zorka fekete ruhában) és szecesszionista polgári meztelenkedésekben (Öltözködő lányok). Tényleg: nem is a témáikban lehet ezt a forradalmiságot megtalálni, hanem abban, hogy az új francia festészet sokkal nyersebb nyelvét beszélték, és továbbléptek az impresszionizmusból.

 

Rippl-Rónaitól két irányba haladhatunk tovább, az úgynevezett magyar Vadakhoz vagy a Nyolcak közé. A két világ nem áll olyan nagyon távol egymástól, a két alkotói kör jelentős részben fedi egymást. Az elmúlt években mindkét körről összefoglaló sikerkiállítást láthattunk itthon és külföldön, és e tárlatok jó alapot teremtettek az itteni válogatáshoz.

A Vadaknál természetesen a francia fauve-okhoz szorosan kötődő Czóbel a húzónév. Itteni képei közül az Ülő férfi még Rippl világához köthető, a Fauve csendélet és a Párizsi utca már továbblépés a festői szabadság felé. (Egyébként érdekes, hogy ez utóbbi a pesti Vadak kiállításán még kérdőjeles Mikola-képként szerepelt a katalógusban.) Mellette Ziffer Sándor Téli tája sem nagybányai módon ábrázolja már Nagybányát. Feltűnik a később Hollandiába emigrált Huszár Vilmos két korai képe is, a Kertben című szinte van goghosan világít szokatlanul éles zöldjeivel. Aztán Perlrott Csaba Vilmos fürdőző fiúi már átvezetnek a Nyolcakhoz, Cézanne egyik kedvenc motívumát idézve.

 

-

-

A nagyobbrészt a magyar Vadakból 1909 végén szerveződött Nyolcakra ugyanis a nagy francia mester volt döntő hatással. Itteni termük címe is az: Egy Cézanne-követő csoport. Ők azok, akik magas színvonalon betetőzték a Vadak törekvéseit, és utakat nyitottak. A termet Kernstok nagyméretű, Cézanne-t idéző, meztelen vízparti lovasai uralják. De itt van például Munkáscsalád című csúnyaszép képével Tihanyi Lajos, akinek portréit a következő termekben látjuk majd egyre expresszívebbé válni. És Márffy Ödön, Czigány Dezső, Berény Róbert, Pór Bertalan, Orbán Dezső is, főleg a kör jellegzetes tematikájú képeivel, önarcképpel, csendélettel, de legfőképp aktokkal. Eljött Rómába Czigány drámai Gyermektemetése, Berény gyönyörű képe a kigombolt inggel alvó Weiner Leóról. S valahogy idesorolódik Nemes Lampérth a Ravatallal (no meg persze egy akttal), és a még kiegyensúlyozott, emigráció előtti Uitz is. De ők már a következő teremre utalhatnak.

Kassákra és az aktivistákra. Ahol megint visszatér Tihanyi, de már a német emigrációban festett szilánkos képeivel, például Tristan Tzaráról és Kassákról készített portréival. A terem Kassák körét mutatja be, mégsem Kassák benne a főszereplő, hanem Bortnyik. Itt látható az a kis képe, az Új Ádám is (az Új Évával és a Zöld szamárral együtt), amely az egész kiállítás avantgárd szellemiségét hivatott fémjelezni, s amely talán Chiricóra emlékezteti az olaszokat. (Kár, hogy a Chirico-múzeumot nem találtam nyitva a Piazza Spagnán.) A terem fő darabja azonban A géplovag, amely néhány éve árverési sztártételként került csak újra itthon is a köztudatba. Az hazai közönség által alig ismert, de amúgy világhírű Péri László betonreliefjei, linómetszetei szintén szerepelnek itt, s persze jelen van Kassák és Moholy-Nagy is néhány festett architektúrával, kiskompozícióval. A múzeum állandó kiállításában egyébként Moholy az egyetlen magyar, aki helyet kapott.

Az olaszok számára talán a következő, az expresszionisták és futuristák terme a legismerősebb. Itt futuristaként tartják számon például Scheiber Hugót is, aki 1933-ban Marinetti meghívására részt vett a nagy római futurista seregszemlén. A villamoson című festménye a sebesség és a rázkódás képi költeménye, a Metropolisz, a dinamikusan rohanó város apoteózisa. Találunk itt egy lendületimádó képet Bortnyiktól is, az 1918-ban festett Vörös mozdonyt. Nem beszélve a már harcos expresszionista Uitzról, akinek két nagyméretű, expresszív képe uralja, s teszi mozgalmassá a terem végfalát, a Harc és az Analízis lila alapon.

-

-

A tárlat szintén itáliai utalásokkal zárul, az utolsóként bemutatott, és nálunk sokáig lesajnált újklasszicistákkal, akik szinte mind Olaszországból vették az inspirációt, s többségük az úgynevezett római iskola tagja volt. Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István és Patkó Károly mind Rómában voltak ösztöndíjasok, itt szívták magukba a novecento ihletett protoreneszánsz békéjét. Mégsem ők, hanem a klasszicizmusát később megtagadó Derkovits a főszereplője ennek a teremnek, az ő két műve, az Utolsó vacsora és a Koncert a szabadban uralkodik a képek közt. Van bennük valami keserűen megható proletár biblikusság. Ennek fényében is kíváncsian várjuk, vajon milyen újdonságokat hoz majd a jövő évi, budapesti Derkovits-kiállítás.

A szeptember közepéig látható római bemutatkozásunk végül is annak demonstrálása, hogy európai szinten tudtuk, olykor itt-ott alakítottuk is az izmusokat. Oly fessnek hat ez a szép, és önmagát jól magyarázó válogatás, mint az Új Ádám ott, a plakáton, pedig hát a félrecsúszott nyakkendőink is jellemeznek minket. De itt most sajnos nem fértek be zseniális szabálytalanjaink: talán a rendelkezésre álló hely szűkössége miatt. Én legalábbis ezzel magyarázom, hogy nincs itt egy Csontváry, egy Gulácsy sem, akiknek pedig volt közük Itáliához.

 

Szerző: Csordás Lajos

-

------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------

http://nol.hu/lap/kult/20130813-az_uj_adam_kosztumjeben

 

------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

m