2022.10.31.

1512-ben ezen a napon II. Gyula pápa szentmisét mutatott be az újonnan elkészült Sixtus-kápolna, a Michelangelo által festett freskókkal teli lélegzetelállító mennyezet felavatására, amely több mint négy év munkáját igényelte.

Huszonkilenc évvel később III. Pál pápa szentelte fel a szintén Michelangelo által festett oltárfalfreskót, amelyen az Utolsó ítélet látható.

A mennyezetfreskó a világ egyik legismertebb alkotása és az 540 m²-es területével legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában,1508 és 1512 között keletkezett mű számtalan elemből áll.

Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük a freskó legismertebb részletét, az Ádám teremtését, amelyet számtalanszor feldolgoztak a populáris kultúrában. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé a kompozíciót.

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/vaticannews/photos/pcb.5974563779221843/5974562612555293/

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Sixtus-k%C3%A1polna_mennyezetfresk%C3%B3ja

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

BŐVEBBEN:

Michelangelo el sem akarta vállalni a feladatot: 510 éve készültek el a Sixtus-kápolna monumentális mennyezetfreskói

2022.11.01.

Ötszáztíz éve, 1512. október 31-én fejezte be Michelangelo a vatikáni Sixtus-kápolna monumentális mennyezetfreskóit. A munkálatokkal II. Gyula pápa 1508-ban bízta meg a fiatal művészt, aki inasként Ghirlandaio műhelyében tanult ugyan festészetet, azonban 13 éves korától szobrászként, kizárólag márvánnyal dolgozott. A szeszélyes és félelmetes pápának azonban nem mondhatott nemet, így kelletlenül, de végül elvállalta a feladatot.

A pápák székhelyéül szolgáló Apostoli Palotában található kápolnát IV. Szixtusz építtette, elsősorban pápai magánkápolnának és a pápaválasztó konklávé gyűlései helyszínének. Az építész, Baccio Pontelli erődszerű épületet tervezett, amely három év alatt, 1480-ra készült el. Az egykori salamoni templom pontos arányai szerint az épület hossza kétszerese a magasságának és háromszorosa a szélességének. Ugyancsak 1480-ban zárult le a viszálykodás Firenze és a Pápai Állam között; jelképes gesztusként Lorenzo Medici a toszkán város legtehetségesebb festőit küldte el az egyházfőnek, hogy freskókkal díszítsék a kápolnát.

Domenico Ghirlandaio (Michelangelo későbbi mestere), Sandro Botticelli és Pietro Perugino mintegy két év alatt festették meg a hajó két oldalán az ablakok alatti felületeket: mindkét falat hat részre osztották, az egyik oldalra Mózes, a másikra Jézus életéből kerültek jelenetek. A mennyezetet Piermatteo d’Amelia festette ki, sötétkék alapon arany csillagokkal.

Rossz alapozása miatt 1504-ben az épület megsüllyedt. A déli fal kifelé dőlt, a mennyezeten keletkező repedések a kápolna kettéválásával fenyegettek, ezért a tetőszerkezetet és a katonai lakosztályokat rejtő felső szintet lebontották, a falakat megerősítették és megtámasztották.

Az új mennyezeti freskó munkálataival II. Gyula pápa 1508-ban Michelangelót bízta meg, aki inasként Ghirlandaio műhelyében tanult ugyan festészetet, azonban 13 éves korától szobrászként, kizárólag márvánnyal dolgozott. A szeszélyes és félelmetes pápának nem mondhatott nemet, így kelletlenül, de végül elvállalta a feladatot.

A freskófestészetben a falak görbülete és a boltívek mellett a néző helyzetéből adódó majdani rövidülésekkel is számolnia kell az alkotónak, azaz azzal, hogy a kápolna melyik pontjából milyen szögben mit lát majd a néző. Ráadásul ez a technika megkívánja a sietséget, mivel a freskó elkészítése során a frissen (fresco) vakolt, nedves felületre viszik fel a festéket, a festőnek igyekeznie kell, csak addig dolgozhat az adott felületen, amíg az nedves.

A segédek egy része hajnalban felrakja a vakolatot a falra, a többiek a kartonpapíron előre elkészített vázlatokat finom szénpontozással átmásolják a vakolt, már lesimított felületre, előkészítve ezzel a területet a festőnek. Hiba esetén javítani nem lehet, ahol rontás van, ott le kell verni a vakolatot, majd újra kell kezdeni a munkát. Kifinomult szaktudás kellett a festékek és a vakolat kikeveréséhez is, hiszen tekintettel kellett lenni az adott kápolna építőanyagaira, arra, hogy a vakolat és a festékek hogyan lépnek kémiai reakciókba egymással, emellett ismerni kellett a helyi időjárást, hőmérsékletet, páratartalmat is.

A kápolna falának korábban elkészült freskóin az egyik oldalon, Mózes történeteiben az emberiség Isten törvényétől vezérelt korszaka, míg a másik oldalon a Krisztus eljövetele után a kegyelem időszaka látható.

A mennyezetre a harmadik nagy időszak került, az, amikor még nem adott törvényt Isten az embernek. Michelangelo Mózes első könyve, a Genezis kilenc jelenete mellett döntött: A világosság és a sötétség szétválasztása; A Nap, a Hold és a növények teremtése; A víz és a föld szétválasztása; Ádám teremtése; Éva teremtése; Bűnbeesés és kiűzetés; Noé áldozata; Az özönvíz és Noé részegsége.

Az állványzat nem zavarta a szertartásokat és tökéletesen eltakarta a munkát a látogatók szeme elől, egyúttal védte is a már meglévő freskókat, de ugyanakkor gondot is okozott: a festő csak részleges lebontása után láthatta a képet.

Michelangelo praktikus okokból Az özönvízzel kezdte a munkát, és csak az állványzat szétszedése után döbbenhetett rá arra, hogy a sok száz gyönyörűen megfestett test túl kicsi lett, így alig láthatóak lentről. Ezt követően, Ádám teremtésétől kezdve sokkal kevesebb, mindössze néhány alakot festett egy-egy jelenetbe, ezek viszont jóval nagyobbak lettek, mint a korábbiak.

A monumentális mennyezet különbözött minden más korábbi vagy a korban addig készült falfestménytől. A maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés mellett a lenyűgöző alkotás különböző pózok, átfedések segítségével érzékelteti a teret, amelyben rengeteg alak mozog.

A mintegy 540 négyzetméteres felületen látható bibliai jelenetek, próféták, szibillák és más alakok elkápráztatták a kápolna látogatóit, a kegyhely pedig – Az utolsó ítélet című mesterművel közel harminc évvel később kiegészülve – Michelangelo zsenialitása nyomán hamarosan a világ egyik leghíresebb emberi alkotása lett.

A világ legnagyobb egybefüggő freskóját 1512. november 1-jén, Mindenszentek ünnepén láthatta először a közönség.

https://hirado.hu/extra/kultura/cikk/2022/10/31/michelangelo-el-sem-akarta-vallalni-a-feladatot-510-eve-keszultek-el-a-sixtus-kapolna-monumentalis-mennyezetfreskoi?fbclid=IwAR2ZVQ7BXgsWOJWxBxjCmjfPcfWffRRK2yau2R6RsbqsgpVDxCAvswhfzPk

---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------