2021.04.25.

A mai napon ünneplik Olaszországban a Felszabadulás napját.
1945. április 25-én, 76 évvel ezelőtt szabadították fel Milánót és Torinót (majd a többi olasz várost is egymás után) a 20 éven át tartó fasiszta diktatúra alól.
Ez a nap a II. világháború lezárása is egyben, még akkor is, ha a németek csak néhány nappal később kapituláltak.

Hosszabb távú előzménye az úgynevezett „Resistenza”, azaz az ellenállás.
A fegyveres antifasiszta ellenállás 1943-45 között működött igen hatásosan Olaszországban.
Célja az ország felszabadítása volt, népfelkeléssel.
Politika szervezete a CLN, azaz a Nemzeti Felszabadító Bizottság, katonai szervezeti pedig a partizánegységek voltak.
Közeli előzménye, hogy 1945. április 9-én megkezdődött a szövetségesek offenzívája a La Spezia-Rimini-Appenin között húzódó Gót-vonal ellen.
Követve az OKP 1945. április 10-i, felkelésről szóló határozatát, az Észak-Olaszországi Nemzeti Felszabadító Bizottság (CLNAI) 1945. április 25-re általános sztrájkot és népfelkelést hirdetett.
A partizánszövetségek több mint 200.000 harcossal, valamint fegyvert fogó munkásokkal együtt, a fasisztákat sok városban még a szövetségesek bevonulása előtt elkergették vagy foglyul ejtették. Így szabadult fel többek között Milánó, Genova; majd április 28-án Torinó és Velence is.

Másnap, április 29-én elfogták és a CLNAI parancsára azonnali hatállyal ki is végezték Mussolinit.

A német csapatok 1945. április 28-án kapituláltak Casertában.

Ez a dátum szimbolikus képviselője annak a folyamatnak is, melynek eredményeképpen 1946. június 2-án népszavazással döntöttek Olaszország jelenlegi államformájáról (monarchia vagy köztársaság).
Ezt követően alakult meg az Olasz Köztársaság, aminek az ünnepe június 2-án van, valamint új Alkotmányt hoztak létre.

1949 óta április 25. ünnepnap és egyben munkaszüneti nap is az egész országban.
Az olasz városokban megemlékezésekkel, felvonulásokkal, programokkal ünnepelnek.
Rómában, a piazza Venezián például a köztársasági elnök minden évben koszorút helyez az Ismeretlen katona sírjára.

Mi az összefüggés a fentiek és Jack Savoretti, olasz-angol dalszerző-énekes között?

Jack Savoretti minden alkalommal büszkén nyilatkozik származásáról.
Nagyapja, Giovanni Savoretti – akinek után a nevét kapta -, 1945. április 25-én az egyike volt azoknak a partizánoknak, akik az erősítés megérkezése előtt aláírták Liguria felszabadítási egyezményét. Giovanni Savoretti akkoriban mindösszesen 21 éves volt.

Róla utcát is elneveztek: Giovanni Savoretti Lanza utca, Lavagnában. Lanza a partizán fedőneve volt.
Valamint Genovában egy emléktáblával emlékeznek a hős partizánokra a XX Settembre utcában.

Egy dal az unokától, aki egyformán gyönyörűen beszél mind olaszul, mind angolul.
Nem énekel olaszul, mert : “Non canto in italiano per evitare figuracce.”
A covid előtti időkben nagyon sok olasz összekötötte a tavaszi szünetet, az április 25-i és a május elsejei ünnepeket.
Néhány nap szabadságot kivéve viszonylag hosszú vakációra tudtak így elutazni az úgynevezett megaponte során.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://olasznyelvtan.hu/olaszorszag-a-felszabadulas-napjat-unnepli-festa-della-liberazione/?fbclid=IwAR0MfwRJ2R2zGeCMdKnT8RStdkViFYSKrHUpT-19UtMN6Xejq1GFrHTvhz8

https://www.youtube.com/watch?v=BEQFG__Mn4c

--------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

Az öt legszebb Bella Ciaoval köszöntjük az olasz nemzeti ünnepet

2021.04.25.
http://azonnali.hu/cikk/20210425_a-ot-legszebb-bella-ciao-val-koszontjuk-az-olasz-nemzeti-unnepet

Április 25-én ünnepli az olasz állam a fasizmus alóli felszabadulást. A partizánok legendás dala, a Bella Ciao ilyenkor számos megemlékezésen felcsendül. Az Azonnali az öt legizgalmasabbal köszönti az olaszokat ünnepükön!
Április 25. Olaszországban nemzeti ünnep, az ország ekkor emlékezik a fasizmus alóli 1945-ös felszabadulásáról. Maga a dátum azonban nem a felszabadulásra, hanem annak végső elérésére emlékeztet.


1945. április 25-én hirdette meg a Felső-Olasz Nemzeti Felszabadítási Tanács az általános felkelést, amivel vissza akarták a partizánok – köztük kommunisták és katolikusok még azon észak-olasz területeket foglalni, amelyek akkor is még a náci Németország megszállása vagy a Mussolini-féle bábállam, az Olasz Szociális Köztársaság felügyelete alatt álltak.

Május 1-ig az egész mai Olaszország területe felszabadult: Bologna április 21-én, Genova április 23-án, Velence pedig április 28-án. A felszabadításban a jugoszláv Tito partizáncsapatai is résztvettek: ők szabadították fel az addig Olaszországhoz tartozó Fiumét, Isztriát és Triesztet. (Triesztben ezért a felszabadulásra is mindig jugoszláv zászlókkal május elsején emlékeznek a helyi baloldaliak.)

A korábbi fasiszta uralom teljes végét az 1946. júniusi népszavazás jelentette, amikor az olaszok többsége nemet mondott a királyságra – elvégre a király Mussolini mellett volt –, és kikiáltotta az ország a köztársaságot. Április 25-ét azonban még az utolsó olasz király, II. Umberto – a katolikus miniszterelnök, Alcide de Gasperi javaslatára – tette hivatalos ünneppé.

Az olasz partizánmozgalom, azaz a Resistenza (ellenállás), már 1943-ban elindult, és azon évben már az ország nagyrészét meg tudták szerezni – az is kedvezett nekik, hogy 1943-ban németellenes olasz fasiszták és monarchisták megbuktatták Benito Mussolinit Rómában, aki német segítséggel a Garda-tó melletti Salòban rendezte be az Olasz Szociális Köztársaság bábállamát.

A partizánmozgalom egyik legismertebb – máig az olasz baloldal nem hivatalos himnuszának számító – dala a Bella Ciao. A dal vélhetően egy északolasz népdalra megy vissza.


Valószínűleg Bologna környéki mezőgazdasági munkások dalaként alakult ki.

A Bologna környéki régió a mai napig az olasz baloldal egyik fellegvára.

Csak a szöveget egészítették ki a harcoló partizánok, a szerző nem ismert,

a dalban az elhunyt partizánokra emlékezik.



Magyar fordításban így hangzik: „Egy reggel felébredtem / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / egy reggel felébredtem / és megtaláltam a betolakodót. / Oh, partizán, vigyél el engem / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / oh, partizán, vigyél el engem / úgy érzem meghalok. / És ha partizánként meghalok / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / és ha partizánként meghalok / el kell, hogy temessél. / Temess el, ott, fent a hegyekben / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / temess el, ott, fent a hegyekben / egy gyönyörű virág árnyékéban. / Mindenki, aki majd elhalad ott / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / mindenki, aki majd elhalad ott / azt fogja mondani: milyen szép virág. / Ez lesz a partizán virága / oh, bella ciao, bella ciao ciao ciao / ez lesz a partizán virága, / aki meghalt a szabadságért.“ (Fordította Techet Péter)



1. Bella Ciao a templomban, Genovában


Andrea Gallo, a saját vallásos közösséget alakító pap a liguriai kikötővárosban, Genovában egyszerre volt keresztény és kommunista, így a szinkretizmus sem állt éppen távol tőle. Don Gallo szalézi szerzetesként kezdte munkáját, 1964-ben azonban elhagyta a rendet, mivel nem értett egyet szociális vakságukkal, és politikai nézeteikkel. Antiimperialista, békepárti, a szexuális kisebbségeket is elfogadó vallásos közösség vezetője lett, akit 2013-as haláláig a járdák plébánosának is neveztek, mivel a kikötő környéként személyesen is szociális munkát végzett Genova szegényei között.


2012 karácsonyán a világos is bejárta az a felvétel, ahol egy mise után templomában teljes vallási közössége az 1945-ös partizánok himnuszát énekli vele együtt, megadva ezzel Marxnak és Gramscinak is, ami az övék, Jézus után.

https://www.youtube.com/watch?v=do5gaOIAPYQ

2. A Bella ciao Európa kulturális fővárosának megnyitójaként



Az egyik leginkább stílszerű Bella Ciaot 2020 legelején adtak elő Fiumében (Rijekában), ami annyira brutális és lehengerlő volt, ahogyan a kínai járvány miatti lezárások elsöpörték a teljes Európa kulturális fővárosa-programukat, amire annyit készültek. A tengerparti baloldali munkásváros múltját és jelenét gyönyörűen zsúfoltak bele ebbe a tíz percbe, a látványelemként használt tömeges hegesztésről nem is beszélve!

https://www.youtube.com/watch?v=p1PSq44yqp4

3. Bella ciao és a román manele találkozása


A manele egy romániai zenei műfaj, a románok mulatósa, leginkább a szerb turbofolkra hasonlít. A közvélemény általában a szegényebb, gettósodott városi lakótelepek és elmaradott falvak világával azonosítja, és az egészre sokszor nemzetiségi jelleget is ráhúz, ugyanis leginkább a romániai cigány közösségből származó zenészek művelik kiemelkedően ezt a műfajt.


A műfajtól nem áll távol különböző nemzetközi slágerek átdolgozása és manelevé alakítása. Hasonlóan történt ez most is, ugyanis a Bella Ciao-t ültették át egy szerelmi csalódás történetévé, természetesen román nyelven.

A refrént a román „te iubesc” (szeretlek) szó adja, de énekelnek arról is, hogy „szerelmem, gyere vissza hozzám, / szeretlek, szeretlek, ragaszkodom hozzád / elolvadok az érted való sóvárgásban, / és tudd azt, hogy szeretlek, szeretlek / és nélküled egy pillanatot sem akarok élni”.

https://www.youtube.com/watch?v=YPZ_-OjAcnE


4. Bella Ciao helyett Çav Bella Isztambulban

Az olasz második világháború utáni kommunista mozgalom ugyanolyan népes, népszerű, saját kultúrát, ha nem civilizációt alkotó erő volt, mint amilyen Törökországban, ahol a NATO-tag kemalista rezsim ellen nagy maoista mozgalom (Török Kommunista Párt) és kisebb szovjetbarát leninista pártok is működtek, főleg a vidékről a hatvanas évekbe költöző nagyvárosi munkások között (az ő jelentős részük meg kurd is volt).

1985-ben a kurd szeparatista mozgalom indulása után egy évvel alakult meg ikonikus zenekaruk, a Grup Yorum is, amelynek a törökországi puccsig saját kultúrháza is volt Isztambul leglázadóbb negyedében, Okmeydaniban. 2019-2020 folyamán a rezsim három tagjukat hurcolta börtönbe, mivel elvi kiállást tanúsítottak több török és kurd szervezet ellen, amelyek ott „terroristáknak” számítanak.


A három tag közül kettő, Helin Bölek és İbrahim Gökçek 2020 májusáig politikai tiltakozásból éhségtsztrájkot folytattak, azonban ebben a börtönben bele is haltak.

De inkább az lehetett a baj velük, hogy ilyen óriási tömeget is vonzottak az igazságosabb társadalomért is tüntető koncertjeik a törökországi fiatalok köréből. Természetesen az olasz partizánok örökzöldjének egészen pontos, török fordítását is rendszeresen eljátszották, ráadásul a forradalmat is szó szerint halálosan komoly ügynek, nem csupán egy piaci terméknek tekintik egy elnyomó diktatúra közepén.

https://www.youtube.com/watch?v=UvLo3EHHstA

5. A Bella Ciao a Balkánon

Listánkról nem hiányozhat a világhírű Goran Bregović sem. Amellett, hogy Emir Kusturica több filmjének zenéje hozzá fűződik, Bregović feldolgozásokkal sem rest. A Bella Ciaot is újraértelmezte, hamisítatlan balkáni hangzásúvá alakította a partizánok dalát. Nem is csodálkozhatuk azon, hogy Bregović koncertjei alatt meg szokott őrülni a tömeg. Elég csak a dal lassú és pörgős részeinek váltakozását követni – kihagyhatatlan!

https://www.youtube.com/watch?v=KLGY_htXtPI

----------------------------------------------------------------------------------------