2025.05.16.

A keleti egyházakkal való kapcsolat kiemelt fontosságát jelzi, hogy XIV. Leó pápa az elsők között fogadta ezek püspökeit és híveit – hangsúlyozta Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek a görögkatolikus magyar zarándoklat zárónapján Rómában.

Az eredetileg lemondott audienciát az új pápa mégis megtartotta, felülírva a protokollt. Indulásunkkor a Vatikán jelezte, hogy az új egyházfőnek nem lesz lehetősége fogadni a zarándokokat. Utána viszont értesítettek, hogy minden protokollt felülírva XIV. Leó pápa a legelső általános audiencián bennünket fogad – idézte fel Kocsis Fülöp.

A metropolita kiemelte, hogy a pápa tudatos döntésnek nevezte, hogy elsőként a keleti egyházak képviselőit fogadta, akik számos üldözés áldozatai.

 

A keleti identitás megőrzése

 

A keleti egyházak tagjai és hívei a keresztényüldözés és háborúk miatt egyre gyakrabban kerülnek más országokba. XIV. Leó pápa szorgalmazta, hogy a befogadó országok helyi egyháza segítse a keleti keresztényeket rítusaik megőrzésében.

Az új pápa folytatni akarja a keleti egyházakkal való szoros kapcsolattartást. Hangoztatta, hogy a keleti egyházakért felelős vatikáni dikasztériumot bízza meg, hogy a földjüket elhagyó keleti hívek megőrizhessék identitásukat – mondta az érsek.

Kocsis Fülöp szerint Leó pápa névválasztását nem csak a Rerum Novarum enciklika indokolta: „Ne feledjük XIII. Leó pápának a keleti egyházakról írt Orientalium dignitas címűenciklikáját sem.” 

Az említett apostoli levél mérföldkőnek számít a keleti katolikus egyházak történetében. A dokumentumban a pápa határozottan kiállt a keleti rítusok méltósága és megőrzésük fontossága mellett, szigorúan tiltva a „latinizációt”, vagyis a keleti szertartások nyugati mintára történő átalakítását. 

Akathisztosz a Rómában a Santa Maria Maggiore bazilika előtt, a keleti katolikusok szentévi zarándoklatán. A szertartáson Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya és a Lautitia kórus is énekelt magyarul.

Szent Liturgiát mutattak be Rómában, a Szent Péter-bazilikában a keleti katolikus egyházak zarándoklatának zárásaként. A szertartáson mindhárom magyar görögkatolikus püspök részt vett, diakonizált Nyirán János fődiakónus. A kántori szolgálatba a Lautitia kórus is bekapcsolódott. "Föltámadt Krisztus" énekelték a Szent Péter-bazilikában a Keleti katolikus egyházak jubileumi zarándokának záró liturgiáján a Lautitia kórus tagjai és a magyar zarándokok.

A csütörtöki záró szertartáson a Santa Maria in Cosmedin-bazilikát vezető József melkita pátriárka is köszöntötte a magyar zarándokokat. Szent Liturgia Youssef Absi szíriai melkita görögkatolikus pátriárkával.

 

https://index.hu/kulfold/2025/05/15/kocsis-fulop-ersek-metropolita-xiv.-leo-papa-keleti-egyhazak-audencia/

https://www.facebook.com/gorogkatolikus

https://www.facebook.com/gorogkatolikus/videos/692598243178927

https://www.facebook.com/gorogkatolikus/videos/1398959794712639

https://www.facebook.com/gorogkatolikus/videos/1932472794227527

https://www.facebook.com/gorogkatolikus/videos/1001558925077671

https://hd.gorogkatolikus.hu/Az-egyhaznak-szuksege-van-ratok!-2025-majus-15

 

 ----------------------------------------------------------------------------------

 

 

 -------------------------------------------------------------------------------------

 

------------------------------------------------------------------------------------

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 -----------------------------------------------------------------------------------

 

 

XIV. Leó pápa a keleti egyházakhoz: Ki énekelhetné nálatok hangosabban a remény szavait?

 

2025.05.15.

 

Május 14-én délelőtt a Szentatya a VI. Pál teremben kihallgatáson fogadta a keleti egyházak jubileumi zarándoklatának résztvevőit. Beszédében erőteljes felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a népek visszakapják „a béke méltóságát”, és ígéret tett: „Hogy ez a béke terjedjen, én minden erőfeszítést meg fogok tenni. A Szentszék rendelkezésre áll, hogy az ellenségek találkozhassanak és egymás szemébe nézhessenek.”

A találkozón kétszáz magyar zarándokkal együtt részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is, aki gyermekek rajzaival ajándékozta meg a Szentatyát.

 

https://www.magyarkurir.hu/hirek/xiv-leo-papa-keleti-egyhazakhoz-ki-enekelhetne-nalatok-hangosabban-remeny-szavait

 

-------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

P. Vértesaljai László interjúja Kocsis Fülöp érsekkel 2025

 

 

 

 

2025.05.15.

 

„Nagyon reméltük, hogy Ferenc pápa fogad majd bennünket. Sejtem, hogy most már oda-föntről teszi ezt, mert itt már az új pápa, Leó pápa fogad minket. Egész különleges dolog, hogy minden korábbi protokollt és szervezést fölülírva külön fogad bennünket az új pápa, azt hiszem, hogy ilyen minőségében először bennünket, keletieket fogad és így egy pápai kihallgatásnak leszünk majd részesei.”

Krisztus feltámadt! – Valóban feltámadt! Ezzel a köszöntéssel fogadom Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolita atyát a Vatikáni Rádióban stúdiójában, ahol gyakori vendégünk. Rómába nem is egyedül érkezett, hanem egy nagyobb közösség kíséretében, hiszen most tartják Rómában a keleti katolikus egyházak jubileumi zarándoklatát. Kik jöttek el Magyarországról a keleti egyházak jubileumára?

Isten kegyelméből mindhárom görögkatolikus egyházmegye püspökei Ábel és Atanáz atyák is itt vannak a híveikkel együtt, közös szervezésben jöttünk ki, közel háromszázan vagyunk összesen. A jubileumi zarándoklatok egyike a keleti egyházak zarándoklata, amelyet ezekre a napokra – május 11-e és 14-e közé – szervezett meg még Ferenc pápa megbízásából a Szentszék. Természetesen nemcsak mi vagyunk itt keletiek Rómában, hanem a világ minden pontjáról érkeztek keletiek. Találkoztunk más görög-katolikusokkal Szlovákiából, Ukrajnából, Lengyelországból, az Egyesült Államokból, Közel-Keletről, Horvátországból és ezek nagyon érdekes találkozások.

 

 Hozzávetőlegesen mennyien vannak a keleti katolikus keresztények a katolikus egyházon belül?

 

Nem tudok számot mondani. Huszonegy keleti katolikus egyházat tartunk számon. Ebben mi kétszáz-ötvenezer görög-katolikus magyar hívővel kisebbségnek számítunk, de a legtöbb egyház hasonlóképpen kis létszámú, de vannak még nálunk is kisebb közösségek. Aztán vannak néhány milliós egyházak, az ukrán görögkatolikus egyház négy, négy és fél, talán ötmillió lelket számlál az egész világon, aztán vannak a nagyobb egyházak, a melkita, a malabár, a malankár egyházak, amelyek szintén több milliós egyházak, de ennél sokkal nagyobbra nem tehető a számuk. Hozzávetőlegesen szerintem mintegy ötven millió keleti katolikus a híveknek a száma, összességét tekintve.  

 

 

Milyen programokból áll össze a római jubileum?

 

Nekünk vannak saját programjaink is, de az egyik legfontosabb a közös liturgia, amit a mi bizánci rítusunk szerint a melkita pátriárka Joseph Absi fog vezetni a vatikáni Szent Péter bazilikában, ő az egyébként, aki a Budapesti Eucharisztikus Kongresszus idején a Szent István bazilikában vezette a mi görögkatolikus liturgiánkat. Ezenkívül vannak más rítusú szertartások, így a koptok, az etiópok, és keleti nagyobb egyházak is vezetnek nagy liturgiát. Aztán lesz egy nagyon kedves esemény, amikor a Santa Maria Maggiore bazilikában kedden este együtt énekeljük az Akathisztosz himnuszt, mely az Istenszülőhöz szól, különböző nyelveken, ebből az egyik magyar lesz, méghozzá Ferenc pápa sírja közelében. Nagyon reméltük, hogy Ferenc pápa fogad majd bennünket. Sejtem, hogy most már oda-föntről teszi ezt, mert itt már az új pápa, Leó pápa fogad minket. Egész különleges dolog, hogy minden korábbi protokollt és szervezést fölülírva külön fogad bennünket az új pápa, azt hiszem, hogy ilyen minőségében először bennünket, keletieket fogad és így egy pápai kihallgatásnak leszünk majd részesei.

 

 

Ház ez egészen nagy kitüntetés! Új pápánk van, Érsek atya, melyek a te első benyomásaid XIV. Leó pápáról?

 

Isten bocsássa meg nekem, mindenféle büszkélkedő fényképet tettem ki az oldalaimra, hiszen amikor Magyarországon járt, akkor több alkalommal is volt alkalmam beszélgetni vele. Most ezekkel a fényképekkel még egy püspök is dicsekszik. Még a szinóduson is találkoztunk, de nagyon őszintén szólva ő olyan „csendes ember”, hogy én korábban ezeken az egyszerű beszélgetéseken kívül nem tudtam találkozni vele. Úgyhogy én is nagy várakozással figyeltem, hogy hová is teszi a hangsúlyt. Több alkalommal is utalt már arra, hogy a névválasztáskor XIII. Leó pápa miatt választotta ezt a nevet, főként a szociális érzékenysége miatt, hiszen ő adta ki az első szociális tartalmú enciklikát. De mi keletiek szeretünk arra hivatkozni, hogy ugyancsak ő adta ki az „Orientalium dignitatis” enciklikát, amely viszont a keleti egyházaknak a méltóságát emelte ki elsőként. Amikor lesz alkalmam találkozni vele, egészen biztosan rá fogok kérdezni, hogy vajon ez szerepet játszott-e az ő választásában. Azt hiszem, hogy „igen” lesz a válasza, hiszen a tény, hogy bennünket keletieket külön fogad, ez annak a jele, hogy különös szeretettel, figyelemmel fog felénk fordulni.      

 

 

Leó pápa ágoston-rendi szerzetes, Szent Ágoston pedig a negyedik-ötödik század nagy teológus püspöke volt, amikor az egyház még egységben élt. Lehet-ebből valamire gondolni, hogy az ő legfontosabb vonatkozása teológiai síkon egy olyan időszakra esik, amikor az egyház Keleten és Nyugaton még egységben élt?

Valóban így van, hogy Szent Ágoston idejében az egyház – hála Istennek – még egységben volt. Ami a teológiai szemléletet illeti, azért a Szent Ágoston-i vonal egészen más irányt vett, mint a keleti, tehát a teológiai megfogalmazások azért évszázadokon keresztül elég más irányban, vagy párhuzamos úton haladtak. A huszadik századra tehető, amikor a nyugati és keleti egyház egymást újra felfedezte és ez nyitotta meg az utat az ortodox-katolikus párbeszéd felé. Minden bizonnyal erre is nagy hangsúlyt fog fektetni, erre utalt is már a bevezető beszédében. Tehát ha nem is az ágostoni teológia és a Szent Ágostonra visszavezethető szerzetesi lelkiség, inkább azt mondhatnám, hogy a mai világnak a sok újdonsága az, ami közelebb fog bennünket hozni, keletieket és nyugatiakat. Leó pápa utalt arra, hogy a világháló, a mesterséges intelligencia olyan, szinte új világot teremt, melyben az egyháznak nagyon meg kell találnia a helyét, Keletnek és Nyugatnak egyaránt, úgyhogy ebben még nagyobb összefogásra van szükség, mint valaha, annak érdekében, hogy hitelesen tudjuk képviselni a hitet és meg tudjuk élni Krisztus egyetlen egyházához tartozásunkat.

 

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2025-05/papa-keleti-egyhazak-kituntetes-kocsis-fulop-metropolita-ersek.html

 

 

Kedvencem Rómában az Igazság Szájáról ismert különleges hangulatú Santa Maria in Cosmedin bazilika. Görögkatolikus magyar zarándokok itt tartották a csütörtöki záró szertartást.

 

https://www.facebook.com/gorogkatolikus/posts/pfbid02Wm5gSTf6Xra3sQv4gUC5NSuSrsrYhSb31mMwt5U4jwuGDvw8zSvQTn5mbc2HkXAtl?rdid=QYXMGjv2DDKU0Pp2

 

 

-----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 ------------------------------------------------------------------------------------

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Interjú Orosz Atanáz miskolci megyéspüspökkel római jubileumi zarándokútjukról

 

 

 

2025.05.16.

 

Orosz Atanáz atya, a miskolci görögkatolikus egyházmegye megyéspüspöke szerdán délelőtt egyenesen a VI. Pál aulából érkezett a Vatikáni Rádió stúdiójába, ahol a keleti katolikus egyházak vezetői és zarándokai találkoztak XIV. Leó pápával. A maga nemében páratlan ez a találkozás, hiszen noha az új pápa csak most vasárnap kezdi meg rendes hivatalos működését a Szent Péter téren bemutatott szentmisével, ám mégis kihallgatáson fogadta ma szerdán a keleti katolikus egyházak jubileumi zarándoklatának vezetőit és a híveket, akik megtöltötték a hatalmas VI. Pál csarnokot.

 

Mi volt Leó pápa hangsúlyos gondolata?

A feltámadás volt a hangsúlyos gondolata. Nyilván, ahogy megszólított bennünket a „Krisztus föltámadt!” köszöntéssel és a föltámadás üzenetével, ez mindnyájunk számára telitalálat volt, hiszen előtte másfél órán át a találkozások során mindenkinek így köszöntünk „Krisztus föltámadt! - Valóban föltámadt!” és érezzük, hogy mögöttünk és mellettünk áll a Szentatya ebben a húsvéti örömünkben. Amit elmondott, az mind a föltámadt Krisztus békéjét sugározta, beszélt háborúról és békéről, beszélt a keleti egyházak fontosságáról, feladatairól és a fegyelmi szabályokról is, de a feltámadás nagy öröme és reménye nagyon meghatározta ezt a beszédet.

Úgy vettem észre, hogy a beszédében, mint egy jó apa, de még inkább, mint egy jó anya a védőpalástja alá vonta a keleti egyházakat és érdekes kifejezéssel élve beszélt a „latinok érzékenyítéséről” a keleti katolikusok iránt, utalva XIII. pápának a gondolatára, hogy mi jól fogadjuk a keleti katolikus testvéreinket és hogy ne akarjuk őket elvonni a saját történelmüktől, hagyományuktól és liturgiájuktól. A pápa rögtön ilyen bátor hanggal kezdi e beszédét, amiben nemcsak a keletieket becsüli meg, hanem nekünk latinoknak is mondja, hogy mire figyeljünk, mert „értékesek vagytok” – idézett Ferenc pápától.

Igen és idézte XIII. Leó pápa 130 évvel ezelőtti korszakalkotó apostoli levelét, így ezzel kiegészítette az elmúlt napoknak az interjúit, ahol általában a Rerum novarum kezdetű enciklikájához kötötte az ő névválasztását. Sejtettem első pillanattól fogva, hogy ha Leó, akkor Nagy Szent Leó és a XIII. Leónak a keletiek iránti nagy tisztelete is valahol szerepet játszik az ő pontifikátusában. Ezt most nagyon határozottan kifejtette, ahogy annak idején egy nagyon erősen szétszórt keleti világot próbált összefogni XIII. Leó pápa a nagy jeruzsálemi eucharisztikus kongresszussal és utána pedig ezzel az Orientalium dignitatis apsotoli levéllel, úgy igyekszik most ő is átfogni ez a nagyon szétvert és szétbombázott keleti világot.

Leó pápa szól a diaszpórába kényszerült, a háborúk, a szegénység és az üldözések elől, főként a Közel-Keletről elmenekült keleti keresztényekről, az ő nehéz helyzetükről és kéri az ő szerető befogadásukat. Ez sajnos napjaink drámai történelme...

Igen és nyilván minden egyházat képviseltek olyan jelenlévők, akik még az Egyház őshazájából érkeztek, de rengetegen jöttek Amerikából, Nyugat-Európából, a diaszpórából és az ő helyzetükre is igyekezett rávilágítani Leó pápa ezekkel a szavaival.

 

Kedd este a Santa Maria Maggiore bazilikában találkoztak egymással a keleti katolikus egyházak vezetői és hívei és együtt imádkozva köszöntötték a Szűzanyát a keleti egyház nagyon tiszteletreméltó és kedvelt Akathisztosz himnuszával. Milyen volt az ünnep?

Nekem különleges volt, hiszen a keddi nap programjából az elmúlt hetek eseményei miatt majdnem minden borult és csak ez az esti program volt a biztos. Sok zarándokkal a város bazilikáit végigjárva éppen a Santa Maria Maggiore bazilikában kötöttünk ki, amikor estefelé a Szent Kapun áthaladtunk. Aztán az esti szentmise után részt vehettem és az első között ülhettem le a maronita és a nyugati szír egyházaknak a vecsernyéjén, amelyet nagyon nagy lelkesedéssel végeztek és csodaszép, valóban művészi élmény volt, ahogy a 60-70 fős énekes és pap énekelte a zsoltárverseket és a nagyon ősi himnuszokat.

 

 

Hogyan lehet jellemezni az ősi Akathisztosz himnuszt?

Az Akathisztosz himnuszt a Santa Maria Maggiore bazilika bejáratánál végeztük rendkívül sokszínű bizánci jelenléttel. Tizenhárom püspök képviselt tizenhárom egyház-közösséget és a sui iuris egyházi közösségek vezetői ugyanabból indultak ki, hogy Istenszülő Szűzanya valóban megmentő, ahogyan a legelső Akathisztosz himnusz egy szorongatott város éjszakai virrasztásából született és mindmáig ezt a helyzetet eleveníti fel. Gyakorlatilag az elénk kihelyezett Salus Populi Romani ikon, az az Istenszülő Szűzanya ábrázolás, mely Ferenc pápa számára is mindvégig a szíve közepében volt az, aki mindnyájunkat összehozott. Tehát itt rátaláltunk arra, amit otthon ki-ki a maga áhítatával, minden Nagyböjt idején, minden Akathisztosz himnusz éneklésekor megtalált. Az Akathisztosz himnusznak 13 ódáját, ikoszát 13 püspök a maga helyi egyházának a nyelvén énekelte. Én magam beugrottam egy hiányzó püspök helyett, úgyhogy két ikosz ment magyarul énekeltünk, de a jelenlévőknek is egy jelentős része magyar zarándok volt, úgyhogy ürültünk, hogy ők is értik, amit mi énekeltünk. Természetesem a kórus is olasz nyelven énekelte a himnusznak azokat az állandó, ismétlődő részeit, amihez ezt a füzetet használni kellett.

Leó pápa a beszédében szeretettel és nagy empátiával szól azokról a keleti katolikus közösségekről melyek még beszélik az Úr Jézus eredeti arámi nyelvét.

Tegnap ezek a közösségek képviseltették magukat a Szent Péter bazilikában is, hiszen Sako pátriárkával éppen ott a Via della Conciliazione sugárúton találkoztunk és ő mondta el, hogy hogyan is fognak ők liturgiát végezni, más szíriai hagyományokból gyökerező egyházi vezetőkkel együtt, és este pedig a nyugati szír rítusoknak a közös vecsernyéjén szintén olyan helyi egyházaknak a hangja is fölcsendült, amelyek még az arámi nyelvet őrizték meg, Krisztus Urunk és apostolok anyanyelvének ezt a sajátos ízét.

 

Milyen lelkülettel térsz majd haza, püspök atya?

 

Az egyház megújulásának a hírnökeként, mert az elmúlt hetek erről szóltak. Tehát számomra a Ferenc pápa temetése óta lezajlott események az egyház megújulásáról is szólnak, és az a kulcsszó, melyet még maga a megboldogult Ferenc pápa jelölt ki erre a jubileumi esztendőre, ez a „remény” megvalósulófélben van. Tehát ebben az évezredben most először hetven év alatti relatívan fiatal pápával találkozhatunk az ő bíztatását hallgathatjuk és az a hangvétel, előadásmód, amivel találkoztunk, valóban sok-sok jó reményt táplál bennünk.

 

https://www.facebook.com/photo?fbid=1262709895863116&set=pcb.1262710025863103

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------