2018.03.23.
Ha Rómában a föld alatt valamilyen fejlesztésbe kezdenek, rögtön több száz vagy akár ezer éves leletekbe ütköznek. Nincs ez másképp a tizenegy éve épülő harmadik metróvonal esetében sem. Legutóbb március elején bukkantak egy fényűző parancsnoki palota maradványaira az Amba Aradam-Ipponio állomás építésének munkálatai során.

Tizenkét méterrel az utcaszint alatt Hadrianus császár (Kr. u. 76–138) korából eredő egész mozaikok és falfestmények bukkantak elő. A 300 négyzetméteres épület maradványait régészek kezdték vizsgálni és katalogizálni. A helyszínről elszállítják majd a maradványokat, majd amint kész a metróállomás, visszaépítik, hogy az arra utazók „a világ legcsodálatosabb metrómegállóján” haladhassanak keresztül.

Rossella Rea, Róma régészeti főfelügyelője áldásként tekint a metróépítésre, mert ilyenkor a szokásosnál mélyebbre ásnak le, és olyan kincsek is előkerülnek, amelyek egyébként rejtve maradnának.

Ugyanez a metróállomás egyébként nem először került a figyelem központjába. 2016-ban egész ókori katonai barakkokra találtak. A most feltárt palota lakója valószínűleg éppen ezt a kaszárnyát igazgatta. Tavaly pedig, Pompejihez hasonlóan, az ókori hétköznapi élet pillanatait rögzítő leleteket tártak fel. Megtalálták például egy valószínűleg tűzvész elől menekülő kutya tetemét.

Róma tehát nemcsak a felszínen valóságos nyitott múzeum, de a föld alatt is végtelen sok csodát rejt. Antik vízhálózatok, szentélyek, katakombák, lakóházak, bunkerek és még sorolhatnánk, mi minden lapul az olasz főváros utcái, terei alatt.

Ha végigsétálunk a belvároson áthaladó Corso Vittorio Emanuelén, valójában Agrippa termájának a szennyvízelvezető csatornáján megyünk végig. Ma ez egy alagút a mélyben, akkoriban Róma folyójával, a Tiberisszel (ma: Tevere) kötötte össze a fürdőt. Ha viszont a Via del Corsón nézegetjük a kirakatokat sétánk közben, igazából a Via Flaminia utolsó szakasza van a lábunk alatt.

Az örök város lakói és turistái nap mint nap 27 századnyi történelmen sétálgatnak – akár 20 méterrel a felszín alatt. Ilyen nagy a különbség a jelenlegi utcaszint és az első római betelepedés szintje között. Az elmúlt 2700 évben folyamatosan fejlődött a város. Házak, utak, egész városnegyedek épültek egymásra, ezáltal létrejött egy egyedülálló „alvilág”. Hogy lehetséges mindez?
Egészen a XIX. századig, amikor megépítették a Tevere magas töltésének falait, a folyó rengetegszer elöntötte a várost. Az árvizek mellett tűzvész és földrengés is többször sújtotta Rómát. A leomlott, leégett házak romjait gyakran nem takarították el, hanem inkább az új építmények alapjául használták. Így nem csoda, hogy Róma alatt találhatók akár ötszintes házak is, az úgynevezett insulák. A földszinten árusok boltjai voltak, a felsőbb szinteken több százan lakhattak. A Vittorianóhoz közeli Ara Coeli ókori lakóházának ma csupán a legfelső, ötödik szintje látszik a föld felett. Külön érdekes, hogyan épültek egymásra különböző vallások szent helyei. A Colosseumhoz közeli San Clemente-templom három szintje három különböző korból származik. A legalsó rész egy ókori ház, amelynek udvarán a perzsa Mithrász istenséghez kötődő misztériumvallás szentélyét fedezték fel. A középső szint egy antik templom, a föld felett pedig a XII. században épített, jelenleg is működő bazilika áll. Voltak persze olyan építmények, amelyeket természetüknél fogva eredendően a föld alatt építettek meg. Ilyenek például a katakombák, hosszú temetőalagutak, tele rajzokkal, freskókkal és szarkofágokkal. Közülük az egyik leghíresebb a Via Appia alatt található San Sebastiano.
A másik fontos föld alatti építmény egy olyan nagyváros számára, mint Róma, a vízvezetékrendszer volt. Az egyetlen ma is működő aquaeductus a Vergine (Aqua Virgo), melyet Krisztus előtt 19. június 9-én avatott fel Marcus Agrippa. A 20 kilométeres vízvezetékből 18 a föld alatt fut, és még ma is ellátja vízzel a főváros leghíresebb szökőkútjait: a Trevi-kutat, a Négy folyó kútját a Piazza Navonán és a Barcaccia-kutat.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://mno.hu/tudomany/a-romai-regeszek-aldjak-a-metroepitest-2455244?utm

---------------------------------------------------------------------------------------

Egy római tiszt pazar otthonára bukkantak az épülő metró alatt

2018.03.11.NG

Egy 1900 éves római parancsnoki házat azonosítottak Rómában. A ház maradványai 12 méteres mélységben került elő a C metróvonal bővítési munkálatai során – számol be a Live Science. A tiszt otthonát olyan római laktanya közelében fedezték fel, melyeket 2016-ban tártak fel. Az építmények Hadrianus uralkodása alatt (i. sz. 117-138.) készültek. A császár egyik fő feladatának tekintette, hogy fejlessze a birodalom védelmi rendszerét.

A tiszti ház a barakkok mellett fekszik. Az ásatások még tartanak, de már most sikerült feltárni egy hosszabb építményt, amely a jelek alapján a katonák szállása volt. Emellett csatornákat, illetve raktárakat is azonosítottak.

A parancsnoki épület nagyjából 300 négyzetméteres, és 14 szobát tartalmaz.

A háznál egy kertet, szökőkutakat és egy medencét is felfedeztek. Az egyes termek padlóját fehér márványból és szürke palából kialakított, különböző geometriai mintákat formáló mozaikok díszítik. A falakon emellett részben fennmaradtak azok a festmények, melyek különböző négyszögletes geometriai alakzatokat ábrázolnak.

A kutatók szerint a háznak fűtőrendszere is volt, a padló alatt ugyanis olyan járatokat találtak, melyekben a meleg levegő keringhetett. A régészek egyelőre nem tudják, hogy a rendszer pontosan hogyan is működött.

A C vonal építése során már több jelentős felfedezés is született. 2017-ben például egy 2300 éves vízvezetéket tártak fel a Colosseum közelében. Könnyen elképzelhető, hogy a munkálatok folytatásával újabb lelőhelyek fognak előkerülni.

------------------------------------------------------------------------------------------

https://ng.24.hu/tudomany/2018/03/11/egy-romai-tiszt-pazar-otthonara-bukkantak-az-epulo-metro-alatt/

-------------------------------------------------------------------------------------------