Április elsején, Virágvasárnap vigíliáján szentelték fel a Santa Maria Maggiore bazilika értékes carrarai és bardiglioi fehér és szürke márványból, arany, vörös és zöld csempékkel, mozaikokkal díszített új ambóját, húsvéti gyertyatartóját (kandeláberét) és papi székét. Az új liturgikus kellékek megtervezését és kivitelezését Maria Agar paulinus nővér vezette két nővér társával, Mariella Mascitelli építészmérnökkel és Maria Josefina Saladdino mérnökkel.

A Virágvasárnap vigíliáján Stanisław Ryłko bíboros, az V. században, Libériusz pápa elrendelésére épült bazilika főpapjának vezetésével felszentelt művészeti alkotásokról a paulinus szerzetesnők jegyzéket tettek közzé. Ebben arról tájékoztatnak, hogy az új liturgikus eszközök megtervezése, a helyek kialakítása a megrendelőkkel folytatott mélyreható párbeszédből, a tér alapos tanulmányozásából fakadt, annak a tudatában, hogy a Santa Maria Maggiore bazilika természeténél fogva az isteni misztériumok ünneplésére, az imádságra és az Úrral való találkozásra hivatott, különösen Anyja, Mária közbenjárására, akit a hívek a Római Nép Üdvössége, azaz „Salus Populi Romani” néven tisztelnek és hívnak segítségül. A Szűzanya kápolnája a patriarkális bazilikában szeretett helye a világ minden tájáról érkező zarándokoknak és turistáknak, akik csodálattal szemlélik az ősi ikon szépségét.

Egyúttal a 2025-ös jubileumi szentév előkészületeként is szükséges volt, hogy a pápai bazilika számára megvalósítsák az elsődleges fontosságú liturgiai eszközök, mint az ambó és a papi szék végleges formáját, amelyek eddig ideiglenesek voltak. Isten Igéjének hirdetésére előzőleg csak egy elmozdítható fa olvasóállványt használtak, az utolsó ambót 1587-ben bontották le.

A most elkészült alkotások minden egyes mozaikkockája a szerzetesnők imájából fakad, akik a tervezést és a művészi kivitelezést Isten Anyja oltalma alá helyezték – olvashatjuk a jegyzékben, amelyben a paulinus nővérek büszkén hangsúlyozzák, hogy az Isten Anyjának szentelt bazilikában az új liturgikus kellékeket az egész életüket Istennek szentelt nők keze alkotta.

A liturgikus eszközök idézzék fel az Eucharisztia örök emlékezetét

A papi szék, a szertartást végző pap, mint a liturgia vezetőjének ülőhelye, egy fából készült szék volt, amelyet a pápai szertartások alkalmával az oltár mellett egy múlt században épített emelvényen helyeztek el. Ezt az emelvényt idén, az év elején eltávolították. A szentségek kiszolgálásához kapcsolódó tereket most úgy alakították ki, hogy jobban lehessen azonosítani őket, mint jól látható, saját ikonográfiájukkal rendelkező helyeket, megfelelve a II. vatikáni zsinat által javasolt irányelveknek és a liturgikus normáknak. A szerzetesnők célja az volt, hogy művészeti alkotásaik ikonográfiája a szentmisén kívül is idézze fel az Oltáriszentség örök emlékezetét.

A húsvéti gyertyatartó Krisztus feltámadásának a jele

Az ambó mellé helyezték el a hozzá szorosan kapcsolódó liturgikus kelléket, a húsvéti gyertyatartót, amelynek kulcsfontosságú eleme az oszlop, egyértelmű utalással arra a tűzoszlopra, amely a zsidó népet az Egyiptomból való kivonuláskor, az első páska ünnepén vezette és kísérte. Ez a kandeláber prófétai ikonja a feltámadt Krisztusnak, a világ világosságának és életének. A négyszögletes alapból kiinduló fehér, csavart oszlop spirálját arany csempék, zöld és vörös márványlapokból készült mozaikok díszítik, jelezve a feltámadt Krisztus isteni és emberi természetét.

Az ambó az üres sír jelképe

Az ambó leírásában a szerzetesnők emlékeztetnek rá, hogy Krisztus feltámadásának maradandó emléke, a húsvéti igehirdetés helye. A görög anabaíno – felmenni - szóból ered, vagyis az a magas hely, ahová felemelkedéssel jutunk el, az Ige liturgikus helye, amelyet a húsvéti misztérium ünneplése során hirdetnek. A latin Ambio jelentése pedig: az, ami körülvesz, vagyis az ambó körülveszi azt, aki felmegy rá. Az ambóra tehát fellépünk, olyan hely, amely különbözik egy egyszerű olvasóállványtól.

Az ambó megtervezésében és kivitelezésében a paulinus mozaikművésznők egyszerű építészeti formákat és arányokat alkalmaztak, felidézve a középkori ambók stílusát, amelyek szilárd, tömör alapra épültek, három oldalról zártak, a negyedik oldaluk pedig egy lépcsőre nyitott. A Santa Maria Maggiore bazilikában a Confessio oltár jobb oldalán helyezték el a főhajót határoló oszlopok közelében, jól látható az egész liturgikus térségben.

Ami az ikonográfiát illeti, a paulinus nővérek emlékeztetnek rá, hogy az ambó az üres sír jelképe és a húsvéti igehirdetés hatékony jelenléte a világ számára. Ebben az ősi Mária Bazilikában az ikonográfia utal a Szűzanyára, Húsvét passzív és aktív evangelizációjának archetípusára, valamint a kenethozó asszonyokra és Mária Magdolnára, aki „az apostolok apostolnője”.

Az ambó elülső részén öt (quincunx) köralakú domborművön a szerzetesnők a Máté evangélium genealógiájában (nemzetségtáblájában) említett öt női jelenlétet ábrázolták: Támár (Mt 1,3), Ráháb (Mt 1,5), Rút (Mt 1,5), Betsabé (Mt 1,6) alakjait, a középső körlapon pedig Szűz Mária látható, „aki a Krisztusnak nevezett Jézus szülőanyja” (Mt 1,16). Az öt különböző női alak - akik közül az egyik Szűz Mária – azt jelképezi, hogy nincs olyan hely, ahol ne lakna Krisztus, az Üdvözítő, nincs olyan tér, amelybe ne hatolna be Szent Lelke. Máté első fejezete Emmanuelként, a velünk való Istenként nevezi meg Jézust az ősi prófécia beteljesedéseként (Iz 7,14), a kört pedig evangéliumának utolsó mondata zárja le: „Íme, én veletek vagyok a világ végéig” (Mt 28,20). Az ambón Isten Igéje hangzik fel, a feltámadt Úr szól hozzánk, aki biztosítja megváltó és állandó jelenlétét.

A feltámadt Krisztus elsőként a női tanítványoknak jelenik meg

Az evangéliumokban a feltámadt Krisztus elsőként a női tanítványoknak mutatkozik meg, velük találkozik és rájuk bízza a küldetést, hogy hirdessék őt a tanítványoknak, erre utalnak az ambó oldalfalai: az angyal, miután elhengerítette a sírkövet, bejelenti az Úr feltámadását az illatos üvegeket kezükben tartó, kenethozó asszonyoknak, illetve a feltámadt Úr és a magdalai Mária találkozását ábrázoló jelenet, János evangéliumának 20. fejezete szerint.

Végül az is figyelemre méltó, hogy a négy evangelista szimbólumai, amelyek gyakoriak az ambók ábrázolásain, itt csak közvetve jelennek meg. Az ikonográfia evangéliumi forrásai - tudatos választás alapján - a négy kanonikus evangéliumból származnak: Máté (genealógia), Lukács (Angyali Üdvözlet), Márk (kenethozók), János (a feltámadt Úr találkozása a magdalai Máriával).

A 2000-es szentévben a magyar fiatalokat a paulinus nővérek látták vendégül Rómában

A paulinus nővérek és a magyar helyi egyház kapcsolata több évtizedre nyúlik vissza, hiszen Pákozdi István atya, aki egy évvel ezelőtt, tavaly április hatodikán tért vissza a Teremtőhöz, a NEK-re készülve emlékeztetett rá, hogy a 2000-es jubileumi szentév augusztusában megrendezett Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával az általa is elkísért magyar fiatalok csoportja Balás Béla püspök vezetésével éppen a nővérek központjában kapott elhelyezést, vendégszeretetet. Pákozdi atyának köszönhető, hogy 2021-ben a paulinus nővérek, „La vita in Cristo e nella Chiesa” „Élet Krisztusban és az Egyházban” című olasz nyelvű liturgikus folyóiratuk szeptember-októberi számát a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményének szentelték, fedőlapján a budapesti Szent István bazilika teljes képével, bemutatva a magyar helyi egyházat és az Agar nővér által tervezett liturgikus ruhákat, a készítés folyamatát.

Most újabb mozaikdarabbal gazdagodott a római paulinus nővérek és a magyar helyi egyház közötti kapcsolat, hiszen a szerzetesnők is követték Ferenc pápa háromnapos budapesti apostoli látogatását, és Agar nővér a Szentatya utolsó programja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tett látogatásakor értesített bennünket a Szentatyának utazása előtt tett ígéretükről.

A kongregációjuk alapításának 100. évfordulóját ünneplő nővéreket mi is foglaljuk imáinkba, megköszönve, hogy lélekben csatlakoztak hozzánk és szüntelen szentségimádással kísérték Ferenc pápa budapesti apostoli látogatásának felemelő és felejthetetlen élményét.

----------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/it/vaticano/news/2023-04/santa-maria-maggiore-nuova-sede-e-nuovo-ambone.html

https://www.vaticannews.va/it/taglist.chiesa-e-religioni.Papa.visita-Santa-Maria-Maggiore.html

https://www.facebook.com/p/Basilica-Papale-di-Santa-Maria-Maggiore-100067668033344/

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------