A Szent Péter tér:(Piazza di San Pietro). Tervezője:Gian Lorenzo Bernini( a barokk Róma legnagyobb építőművésze)

1660-as években az uj Szent Péter templom már készen állt, helyén volt a nagy obeliszk, a jobb oldali monumentális szökőkút is.

Bernini egy elipszis alakú teret alakított ki.,melynek középpontjában áll az obeliszk, és 240 m hosszu tengelyén a két szökőkút. A templom középvonalában is haladó és csak 190 m hosszú kistengely meghosszabításában Bernini még egy trapéz alakú térséget is kialakított. a bazilika elé., ezzel az amúgy is óriási teret és bazilikát még monumentálisabb hatásúvá tette, mivel az emberi szem az elipszis formáju teret kör alakuvá egészíti ki.

A tér két oldalát hatalmas oszlopcsarnokok szegélyezik.Ezek az ugynevezett kolonnádok, melynek 284 oszlopa , 88 pillére négy sorban helyezkedik el.. AZ oszlopok 20 m magasak, a kolonnádok teteján 140 szent szobra 3,75 méter magas.

A középpen lévő 25 méter magas obeliszket Caligula hozatta el Egyiptomból, de csak 1546-ban állították fel. Körülötte a tér burkolata napórául is szolgál. A két szökőkutat Maderna tervei szerint, de külömböző korokban készítették. Az obeliszk és a két szökőkút között egy-egy kerek márványlap jelzi a kövezeten az elipszis gyújtópontjait , ahonnét a négyes oszlopsorok - egymást takarva - csak egynek látszanak.

OBELISCUS VATICANUS (Obeliscus Neronis)

Az Obeliscus Vaticanus Róma második legnagyobb antik obeliszkje, s talán ennek van a legregényesebb története.
A vörös gránit oszlop 25,37 méter magas és megközelítőleg 327 tonna. Nincsenek rajta hieroglifák, így nem tudjuk, hogy ki állíttatta fel eredetileg.
Több eset is lehetséges, elképzelhető, hogy az obeliszket megrendelő fáraó még elkészülte előtt meghalt, és utódja nem kívánta felállíttatni, de az is, hogy római megrendelésre készült. Egyes források szerint Assuánban készült II. Amenhotep idején (Kr. e. XIX. század) és a heliopolisi Amon templom pylónján állt.

Más kutatások alapján ismeretlen helyről szállították el Alexandriába és a Forum Iulianumon, Caesar ottani forumán állították fel Octavianus parancsára. Megrendelője Caius Cornelius Gallus, Augustus egyiptomi helytartója volt. Innen Claudius császár vitette Rómába egy Plinius leírásában fennmaradt speciálisan megépített hajón, aminek hossza mintegy 100 méter, szélessége 10 méter volt. Ez volt a hajó első és egyetlen útja, ugyanis miután leszállította rakományát, Claudius telerakatta kővel és elsüllyesztette az ostiai kikötőben.
Az általánosan ismert történet szerint viszont Caligula hozatta Rómába 37-ben vagy 40-ben Hieropolisból. Anyjától, Agrippina maiortól hatalmas kertet örökölt a Vaticanuson, ahol saját szórakoztatására circust építtetett, és ennek a középsövényén, a spinán állíttatta fel ezt az oszlopot. (Ez a circus a mai Szt. Péter katedrális alatt található.) Itt az oszlop egy latin feliratos alapzatot kapott. Ennek alapján az obeliszket a császár elődjei, Augustus és Tiberius dicső tetti megörökítésére ajánlotta. A felirat két szemközti oldalon ismétlődött, hogy a circus nézőközönsége mindkét lelátóról értesüljön erről a tényről.
A kerteket aztán Nero örökölte. Uralkodásának 10. évfordulóját (decennalia) 64. október 13-án ünnepelte. Ebből az alkalomból a nagy tűzvész bűnbakjaivá tett keresztények közül sokat kivégeztetett ebben a circusban. Ekkor halt vértanú-halált a hagyomány szerint Péter apostol, akinek testét a dombon átvezető via Cornelia melletti temetőhelyen temették el.
A circus hamarosan pusztulni kezdett, fa lelátói ledőltek, csak a két végét lezáró falak és az obeliszk maradt állva. Caracalla ide építtette meg családi mauzóleumát, egy 34 méter átmérőjű, kerek, kupolás épületet, ahová a családtagjait temették, mert a meggyilkolt császár maradványai a Hadrianus-mauzóleumban nyugodtak. Az obeliszk ekkor már a mauzóleum bejáratát őrizte.

I. Constantinus mellette bazilikát építtetett Szent Péter hamvainak. Két évszázaddal később, I. Theodosius Caracalla mauzóleuma mögött állíttatta fel sajátját, így az obeliszk már három sírbolt szomszédságában állt, legalábbis egy ideig. Ugyanis csak jól hangzó, kegyes mese, hogy a többi obeliszktől eltérően ez nem dőlt le, vagy nem döntötték le a középkorban, mert úgy tekintettek rá, mint sok római szent, köztük Szt. Péter vértanúságának utolsó tanújára.

Valószínűleg ledőlt, de valamikor felállították. A XVI. században mindenesetre épp állt, amikor 1586-ban V. Sixtus az új Szent Péter bazilika építésekor a nagyszerű templom elé nagyszerű teret álmodott, melynek első ékességéül ezt az obeliszket választotta.

A fotón az obeliszk látható a gömbbel, a flamand Maarten Van Heemskerck 1532-1536 között készített rajzán. Az obeliszk mögött a császári mauzóleumra épült S.Maria della Febbre-templom, más néven Rotonda di S.Andrea látható. Megfigyelhető, hogy a cirkuszból semmi vagy szinte semmi nem maradt.

A feladat embert próbáló volt, ugyanis a hatalmas követ egy darabban kellett elmozdítani, s az a technika, amivel az antik Róma építőmesterei ezeket mozgatták, már feledésbe merült. Michelangelo és Giuliano da Sangallo egyaránt lehetetlennek tartotta az egy darabban történő áthelyezést. Ezért a műszaki kivitelezésre a pápa pályázatot íratott ki. A pályázók számos ötlettel álltak elő, állva, 45 fokos szögben döntve és lefektetve kívánták odább mozgatni a monstrumot. Az utóbbi Domenico Fontana javaslata volt, aki kicsinyített modellen demonstrálta is metódusa kivitelezhetőségét. megnyerte a pályázatot.

A szerkezethez a campagnai Campomortóból hozattak akkora szálfákát, hogy tizennégy bivaly húzta mindegyiket, a vas alkatrészek kovácsolásához Róma összes kovácsa mellé Ronciglionéból hoztak még kovácsokat, a keményfa deszkák Terracinából, a kender az umbriai Folignóból érkezett. Hatalmas munka volt, áldozatokkal is járt. Ekkor bontották le Caracalla mauzóleumát, mert útban volt a szerkezetnek. Fontana végül 900 munkást alkalmazva hat hónap alatt, hatalmas érdeklődés közepette helyezte át az új Szent Péter bazilika elé.

Sokáig egy aranyozott bronz gömb (aguglia) állt a tetején, amiről a középkorban azt tartották, hogy Iulius Caesar, más források szerint Caesar, Augustus és Tiberius hamvait rejti. A legenda egy, a talpazaton lévő, alig látható dedikációs feliratból táplálkozik, amin kivehető Caesar neve. Fontana leszerelte, de üres volt, csak némi koszt talált benne. Ma a Museo dei Conservatoriban, a bronzok termében látható. A gömb másik érdekessége, hogy rajta hagyták nyomukat V. Károly lándzsásainak fegyverei, akik 1527-ben, amikor elfoglalták Rómát, szórakozásnak tekintve a dolgot, célba lőttek rá.

1586 szeptember 26-án a bronz gömb helyére V. Sixtus heraldikai jelképei, a csillagot tartó hármashegy és egy kereszt került. Természetesen nem egyszerűen csak kitűzték a pogány isteneknek ajánlott emlék tetejére, hanem magát az oszlopot előbb ördögűző szertartással megtisztították, hogy kivonják a pogány napimádás szolgálatából.

A hieroglifák nélküli oszlop új talapzatán két felirat olvasható. Az egyik így hangzik:

"Sixtus pápa /
a vatikáni obeliszket /
a tisztátalan babonaságból / kiengesztelve jogosabban / és szerencsésebben szentelte /
a győzhetetlen keresztnek /
1586-ban, pápaságának harmadik évében"

A másik oldalon szerényebb írás hirdeti:

"A comói Melide faluból való Domenico Fontana átszállította és felállította."

------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo?fbid=319600563096896&set=a.207294064327547

--------------------------------------------------------------------------------------