Egy egy érdekes könyv, mely arról számol be, hogy végre megoldódhatott a 800 éves rejtély: III. Béla magyar király kancellárja, Anonymus nevét dr. Horváth Gábor megfejtette. A kutatás leírását, az Anonymus feledésbe merül című könyvében tárgyalja a történész.

Horváth Gábor azt állítja, miként a régi mondás, Minden út Rómába vezet. A könyv borítóján lévő kérdőjel arra utal, hogy érdemes-e foglalkozni a szerző kilétével? A számtalan kísérlet ellenére hihető-e az, hogy megoldható a több száz éves rejtély?

Mi volt az indíttatás a témával kapcsolatban? Egy konkrét esemény, vagy mint történészt régebb óta foglalkoztatta a kérdés?

Egy konkrét esemény kellett ahhoz, hogy elkezdjem a kutatást. 2007 és 2009 között igazgatója voltam az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak, ahol természetesen tisztában kellett lenni ezzel a témával. Majd jött egy „lökés”, amit Koszta Lászlónak, egykori tanáromnak köszönhetek. Felkérésemre 2007 júliusában egy előadást tartott a monostor középkori történelméről. Ott kezdődött el valami. Először nem örültem, hogy hipotézis fogalmazódott meg bennem, később viszont már az ösztönzött, hogy hiányosnak éreztem a magyarázatokat, és gyakran negatív tapasztalataim voltak a szerző és művének megítélésével kapcsolatban. Sok megerősítésre volt szükségem ahhoz, hogy a könyv elkészüljön. Nagyon hálás vagyok legfőképp Prokopp Máriának, Szörényi Lászlónak és Jankovics Marcellnek.

Milyen kapcsolatban áll Pusztaszerrel, az ott folyó ásatásokkal?

Szegeden történelmet és régészetet tanultam, először a ’90-es évek közepén jártam az Emlékparkban, majd látogatóként. Akkor még nem gondoltam arra, hogy itt fogunk letelepedni valamikor. Később Rómában tanultam, 2003-ban úgy döntöttünk feleségemmel, hogy Ópusztaszeren fogunk házat vásárolni. 2005-ben jöttünk haza, azóta itt élünk. Az Emlékparkban folyó ásatáson egy alkalommal, 2006-ban tudtam részt venni, ahol Vályi Katalinnak köszönhetően nagyon sokat tanultam, jobban megismerhettem a parkot is. Ha nem költöztünk volna Ópusztaszerre, valószínűleg nem foglalkoztam volna ilyen szinten ezzel a kérdéssel.
Sokan kutattak, kerestek már az Névtelennek nevezett személy kiléte, tevékenysége után. Hol és hogyan lelt bizonyítékot arra, ki is volt valójában „P” mester?

Erre csak hosszan tudnék válaszolni. Az volt a legnehezebb, hogy sokáig nem tudtam elhinni, valóban vannak új szempontok és lehetőségek a kérdés megválaszolására. Ezért van a címlapon a nagy kérdőjel is! Amint említettem, Koszta László előadása adta meg az alapot, ott ugyanis felfigyeltem egy érdekes megjegyzésre, amit később nem tudtam elengedni. Ki is kértem az ő véleményét a meglátásaimmal kapcsolatban. Nagyon lelkesítette a „megfejtés”, sajnos korai halála miatt nem tudtam a segítségét kérni. Sokat köszönhetek még egykori római tanáromnak, Giulio Cipollone trinitárius szerzetesnek, aki ráirányította a figyelmem III. Ince pápa teológiájára. Egyéb munkáim mellett általában nyáron volt időm a kérdéssel foglalkozni. A legfontosabb, hogy a korabeli történelemszemléletből indultam ki, ami a szentírási tipológiára épült. A többi már adta magát. El kell olvasni a könyvet.

Számos tanulmány és kötet kereste már a választ arra a kérdésre, hogy ki volt a gesztaíró Anonymus, sőt van már kötet, amely e kutatás történetét tárgyalja. Horváth Gábor történész, főiskolai tanár ezen írások sorát gazdagítja, az eddigiektől eltérő megközelítéssel, amelyről így ír a bevezetőben: „A kutatás legtöbb esetben eddig a Gesta történeti, filológiai és irodalmi elemzésével foglalkozott, jelen dolgozat megközelítése szemléletében más. A mű megértéséhez a kor lelkiségéből, teológiai gondolkodásából indultam ki.”

A szerző alapos teológiai felkészültséggel a kor vallási gondolkodását veszi iránymutatónak, és azt a személyt keresi, aki az akkori ismert szereplők közül megírhatta a művet. A kutatás során el is jut a már korábban is emlegetett Kalán pécsi püspökhöz, és a saját elemzéseit az idevágó szakirodalom alapos elemzésével kiegészítve arra jut, hogy a püspök szerzősége erősen valószínűsíthető. A kötet külön erénye az alapos irodalomjegyzék, jegyzet­apparátus és forrásmelléklet.

Interjú Horváth Gábor történésszel

Anonymus feledésbe merül? P-nek mondott mester Gestája, kora és Pusztaszer címmel 2020 márciusában jelent meg a Gesta Hungarorum és szerzőjéről szóló könyv, melyben Horváth Gábor egyháztörténész, a Gál Ferenc Egyetem főiskolai tanára, a címben foglalt állításra válaszolt. A szerző a római Pápai Gergely Egyetem hallgatója volt, tehát a nézőpont innen fakad.
A könyv születésének története

Az érdeklődés 2007-ben akkor vette kezdetét, amikor Koszta László, a Szegedi Egyetem történészének előadását Kalán pécsi püspökről és a monostor történetéről meghallgatta. Ott hangzott el az az állítás, hogy a püspököt kanonokjai annyira tisztelhették, hogy atyának szólították. Ez a hír egy 1217-ből fennmaradt pécsi oklevélben található meg. 2008 őszén fogalmazódott meg egy hipotézis, ami arra ösztönözte őt, hogy a kérdéssel érdemes foglalkozni, ugyanis arra figyelt fel, hogy Kalán püspököt, aki a Szkítiából származó Ond vezér leszármazottja volt, rendszeresen említeni szokták Anonymusszal kapcsolatban úgy, mint az ő szellemi vezetőjét. Ekkoriban fordult szintén Koszta Lászlóhoz, akitől megkapta az első megerősítést, majd elkezdődött a kutatás. A Rómához kötődő kapcsolatok egyrészt Giulio Cipollone trinitárius szerzetes, középkorász professzorárnak, és Jos Janssens jezsuitának, egykori tanárainak köszönhető. A mű szellemi hátterének, III. Ince pápa szolgaság és szabadság teológiájának, illetve a párizsi magister, Szentviktori Hugó történelemszemléletének a meghatározásában voltak ők a segítségére.

A rejtélyes P-betű megfejtése

A Gesta kezdő P betűjét eleinte a latin prae prepozíciónak vélték, így praedictus magisterre, fent említett mesterre gondoltak. Napjainkig úgy vélték, hogy a P egy keresztnevet – Péter, Pál vagy Pósa – rövidíthet. Az újabb kutatások azt eredményezték, hogy a P szigla a dictus – mondott – szóval egy megszólítás, a szerző egykori titulusára utal, vagyis a dictus nem a magisterre, hanem a P-re vonatkozik, tehát P-nek mondott mesterről lehet szó. Kalán püspök életében három olyan minősítés is található, amelyet P-vel lehet rövidíteni. 1193-ban Dalmáciában kormányzóként kiadott oklevelében episcopus palleatus, III. Ince pápa 1206-os és 1210-es oklevelében vir preditus sciantia litterarum, az 1217-es pécsi oklevélben pedig domino ac patre nostro olvasható. Feltehetően a P dictus magisteres szerkezet, az Atyának mondott mester lehet, de nem zárható ki a palliumosnak, illetve az írás művészetében jártasnak mondott mester sem. A két életút összehasonlításából a szerző arra a megállapításra jutott, hogy Anonymus vagy folyamatos munkakapcsolatban állt Kalán püspökkel, vagy pedig a két személy azonos. Ezek alapján állítható, hogy a titokzatos P-nek mondott magister Kalán, aki III. Béla király udvarában kancellár, majd élete végéig pécsi püspök volt.

Tipológia és történelem

Azzal a történelemszemlélettel rendelkezett, amely a tipológiára épült, ebből feltételezhetjük, hogy a párizsi Saint-Victor kanonokrendi apátság egykori növendéke volt. Eszerint a történelem első korszaka, a Törvény előtt, Ádámtól Mózesig, a második korszak, a Törvény alatti, Mózestől Krisztusig, és a harmadik korszak, a Kegyelem alatti, Krisztustól az ő második eljöveteléig, a Parúziáig tart. Azt láthatjuk tehát, hogy Ábrahám Attilának, Mózes Álmosnak, Józsué Árpádnak, Dávid pedig Szent István királynak ószövetségi előképe. A Gestában a második korszak van részletesen bemutatva: a kezdetektől a vérszerződésig röviden, majd a második korszak, a vérszerződéstől Szent Istvánig. Ő volt az, aki a kegyelem királyságát megnyitotta a magyarság számára azzal, hogy az országot a kereszténységre vezette.
Mi, magyarok is része vagyunk az isteni tervnek

A Gesta Hungarorum üzenete az, hogy mi, magyarok is része vagyunk az isteni tervnek, az Üdvtörténetnek. Álmos vezér a vérszerződésben összefogta a magyarságot, a Szentlélek segítségével Isten pedig kivezette őket Szkítiából. Attila jogos örökségét Árpád vezér fegyverrel szerezte vissza, majd pedig Szent István olyan államot hozott létre, amely a kereszténységre épül. Isten kiszabadította a magyarságot a szolgaságból, azaz a pogányság állapotából, és beváltotta ígéretét velünk is, amit Ábrahámnak ígért, miszerint Nagy néppé teszlek! A Gestában Isten akarata érvényesül.

Közelebb jutni az igazság megismeréséhez

A Gesta II. András király jeruzsálemi fegyveres zarándoklatát megelőzően, 1217 előtt íródott, ugyanis III. Honoriusz pápa 1219. január 23-ai oklevelében a boldog emlékű Kalán püspököt episcopus cucesignatusként említi. A Gesta tehát a Hereditas Dominiért folytatott küzdelem párhuzama, őt is foglalkoztatta Jeruzsálem felszabadítása. Miként a Szentföld a keresztények, úgy a Kárpát-medence a magyarság jogos öröksége.

A megválaszolhatatlannak tűnő kérdésekkel is foglalkoznunk kell, mert nem tudhatjuk, mikor jön el az a pillanat, amikor új lehetőségek nyílnak meg előttünk, és így közelebb kerülhetünk a történelem lényegéhez, magához az igazság megismeréséhez.

A könyv a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával, a Gerhardus Kiadó gondozásában Dr. Kiss-Rigó László püspök előszavával, Jankovics Marcell grafikus, Prokopp Mária művészettörténész és Szörényi László irodalomtörténész professzor ajánlásaival került forgalomba.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/vilag/news/2021-06/anonymus-es-roma-kapcsolata-horvath-gabor-tortenesz-konyve.html
https://vira.hu/2020/10/03/interju-horvath-gabor-egyhaztortenesszel-az-anonymus-feledesbe-merul-p-nek-mondott-mester-gestaja-kora-es-pusztaszer-cimu-konyv-alkotojaval/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Anonymus
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gesta_Hungarorum

---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------