2013.05.31.

Róma fő pályaudvara, a híres Termini homlokzatának domborművét a magyar származású Amerigo Tot készítette 1953-ban. A pályaudvar nevét egy közelben álló régi fürdőről, Diocletianus Termáiról kapta, Tot pedig pályafutásának talán legnagyobb sikerét érte el ezzel a munkával.

Ez a 1949-ben elnyert megbízás ugyanis olyan ismertséget hozott a számára, hogy ezután sorra kapta az állami és magán megrendeléseket. A római központi pályaudvar homlokzati fríze tizenhat méteres alumínium lemezekből készült. Tot a vonat mozgását, a vasút összekötő funkcióját érzékeltette vele. Absztrakt, és mégis figurális. Mozgás, sebesség, ritmus van a reliefen.

Róma fő vasúti pályaudvara a híres Termini, nevét egy közelben álló régi fürdőről kapta és Vittorio De Sica filmjének révén vált világhírűvé. Ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű épület az öreg kontinensen.

Jöhet a bővebb történet:

Miután az 1850-es években megnyílt a Róma-Frascati és a Róma-Civitavecchia vasútvonal, egyre égetőbbé vált a kérdés, hogy miként alakuljon a jövő? Legyen önálló végállomásuk a különálló vonalaknak, mint ahogyan akkoriban sok más európai nagyvárosban akadt példa, vagy pedig egyetlen hatalmas pályaudvarról induljon a vonatok az égtáj minden irányába? Végül utóbbi mellett döntöttek és kijelölték a központi pályaudvar helyét.

Az első ideiglenesen itt álló épület 1862 és 1863 között épült és "Stazione Centrale delle Ferrovie Romane" volt a neve. Ebben az időben nyílt meg a Róma-Ceprano vonal is. A végleges épület munkálatai 1868-ban kezdődtek meg. A Salvatore Bianchi által tervezett épület 1874-ben nyílt meg. Két párhzamosan elhelyezkedő épületből állt a pályaudvar: az egyik az érkezési, a másik az indulási oldal volt. A kettőt egy acélből és fából készült csarnok kötötte össze, ami alatt hat vágánynak volt hely, de csak négyhez tartozott peron. Később az épület mellett létesítettek újabb vágányokat. 1935-ben készült el a villamosítás. Ekkor már kezdtek egy új épület építéséről gondolkodni, mivel a megnövekvő forgalmnak már nem felelt meg a régi.

Az építkezés Angiolo Mazzoni tervei alapján a régi épület lebontásával kezdődött és az új építésének munkálatai is zajlottak, de II. Világháború miatt 1943-ban megszakadtak. A háború után pályázatot írtak ki a tervezett épület módosított homlkozatára. A nyertes építészcsoport által megálmodott homlokzatot láthatjuk ma is, ha Rómában járunk.

-

A díszeit a magyar származású Amerigo Tot készítette. A kivitelezés 1950-re fejeződött be. Az új épület 200 méterrel hátrébb került, mint a régi. Az így kialakult teret Piazza dei Cinquecento-nak nevezték el.

A Termini-pályaudvar hullámos előtetőjével az ötvenes évek derekára elkészült. Az épület alapsémája a vágányokat a város felé lezáró, azokat patkó alakban körülölelő épület, amelyen belül a perontetők elhelyezkednek. A patkó két párhuzamos szárában a mellék- és üzemi funkciók, a fejépületben a túltengő reprezentációval megalkotott pénztárcsarnok található. A mediterrán viszonyokhoz alkalmazkodás abban a szellős, fénnyel átitatott félig fedett belső utcában érhető tetten, amely a pályaudvari épületet a vágányvégeknél keresztben átszeli és az oldalsó bejáratokba torkollik.

Az olasz pályaudvarok legnevezetesebb tagja kétségkívül a római Termini, nincsen építészettörténeti könyv, melyben ne szerepelne. A pályaudvar átépítését már a világháború előtt elhatározták, de csak a vágányokkal párhuzamos két oldalszárny épült meg.

Az Angiolo Mazzoni által alkotott építészeti arculatból tisztán leolvasható az uralomra került fasizmus klasszicizáló építészeti ízlése, a meg nem épült főhomlokzat ideológiai töltése pedig a végsőkig fokozódik. Funkcióra vetítve mindez 12 000 négyzetméter üres, pusztán az ünnepélyességet szolgáló fedett területet jelentett volna, az utazáshoz és a vasútüzemhez kapcsolódó helyiségeket teljesen az oldalsó épületszárnyakba száműzve.

A háború utáni megváltozott politikai környezetben ezek a tervek tarthatatlannak bizonyultak, ezért 1947-ben országos tervpályázatot írtak ki a fejépület témájában, melyet a Leo Calini, Eugenio Montuori, Massimo Castellazzi, Vasco Fadigati, Achille Pintonello, Annibale Vitellozzi és kora talán legismertebb olasz építésze, Pier Luigi Nervi alkotta építészcsoport nyert meg. Az alapséma a korábbi két pályaudvari épület alapján itt is ismert, a vágányok végét hangsúlyos horizontális tömeg zárja le. A firenzei megoldások itt is visszaköszönnek: Servianus városfalának kilenc méteres magasságot elérő romjai belemetszenek az épülettömegbe, ezért a híres, lendületes, a városfal kontúrját követő előtető aszimmetrikusan tapad rá a főtömegre. Ahogy Firenzében a kétféleképpen megmunkált kőburkolat oldja a nagy horizontális tömeg monumentalitását, Rómában az emeleti hivatali helyiségeknek a főhomlokzat teljes hosszában végigfutó szalagablakai teszik ugyanezt és közben utalnak az itáliai reneszánsz idején általánosan alkalmazott homlokzati kőintarziákra. Markánsan megváltozott ugyanakkor az épületet keresztben átszelő fedett utca jellege: kapcsolódása a pályaudvar melletti terekhez, utcákhoz sokkal erőteljesebb, megnövekedett magassága miatt keresztirányú sodrása erősödik, egyértelműen bevonva a városi utcai élet lüktetését a pénztárcsarnok és a peronok között zajló forgalomba. Ez az a pont, ahol a firenzei Santa Maria Novella építése óta eltelt majd’ két évtizedet érzékelni lehet: a reprezentáció, a monumentalitás lassan teret veszt, a városi funkciók beszivárognak a pályaudvar területére. Figyelemreméltó, hogy mindezt egy egyszerű típusépület alkotórészeinek fokozatos, finom módosításai teszik lehetővé.

Jön a nyár és jönnek a szabadságolások. Ha régimódiak vagyunk és esetleg vonattal utaznánk a napfényes Itáliába, a pályaudvar kapujában forduljunk meg egy kis időre, és ajándékozzunk néhány perc figyelmet egy feledésbe merülő kor különleges épületeinek!

-------------------------------------------------------------------------------------------

A Termini honlapja:

http://www.romatermini.com/en/

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://iho.hu/hir/a-palyaudvar-olaszul-130529

http://epitos.blog.hu/2009/09/12/a_termini_palyaudvar

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=1490070

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------