2019.04.18.
A Vatikán is tiszteletét fejezi ki a történelem egyik leghíresebb művésze, Leonardo da Vinci előtt. Halálának 500. évfordulójának alkalmából egyik legfontosabb művét állítják ki. Június 22-ig ingyen megcsodálható a művész Szent Jeromos c. képe a Szent Péter téren a bal oldali oszlopsornál található kiállítóteremben (Braccio di Carlo Magno).

Most van az első alkalom, hogy a kép a Vatikáni múzeumokon kívül is látható.
500 év telt el, hogy Leonardo da Vinci elhunyt, és jövőre lesz, hogy 500 éve halt meg Raffaello. A világ összes nagy múzeuma azon dolgozik, hogy ezt a két fontos dátumot méltán ünnepelje meg. A Vatikán szerencsés, hogy birtokukban van Leonardo egyetlen római munkája.
A kép, amely 1486 és 1490 között készült, a sivatagban bűnbánó Jeromost ábrázolja. Jeromos visszavonult a pusztaságba, hogy új Bibliafordítást készítsen (a Vulgatát), és szerény, aszkéta életet éljen.

A festmény szempontjából azonban nem annyira a téma a fontos, mint inkább Leonardo technikája, ahogyan a hátteret megfestette.
A festmény háttere egy vázlat, nincs befejezve, és mindössze csak utal egy sziklás kietlen tájra. Ezek visszaköszönnek más munkáin is, pl. a Sziklás Madonnánál, vagy a Szent Anna harmadmagával, illetve a Mona Lisa c. képen.

Noha a kép befejezetlen, mégis nagyon impozáns, ahogy a szent világos színekben tartott vézna alakja drámaian kiemelkedik a sötét és fantasztikus tájból.

A kiállított darabon kívül megtekinthető az az egyetlen dokumentum is, ami bizonyítja, hogy Leonardo életében töltött valamennyi időt Rómában. Leonardo 1513-as római tartózkodásának a bizonyítéka ez, ezzel fizetett Giuliano Renónak, aki építészként sok művésznek segített, pl. Bramantének a vatikáni munkáiban. Ez az egyetlen dokumentum amely bizonyítja, hogy Leonardo járt Rómában.
A Vatikáni múzeumok olyan szinten restaurálták ezt a dokumentumot, hogy bárhol a világon kiállítható legyen.
A római után megy tovább a kiállítás New Yorkba és Párizsba.

A kiállítás nyitvatartása:
Vasárnap kivételével naponta 10 h-tól 18 h-ig, szerdán csak délután 13.30 h-tól 18 h-ig. Zárás előtt fél órával már új látogatókat nem engednek be.

--------------------------------------------------------------------------
http://www.vatican-patrons.org/leonardo-6145

https://www.wantedinrome.com/whatson/da-vinci-painting-on-display-for-free-at-vatican.html

http://www.artemagazine.it/mostre/item/8103-l-arte-russa-in-vaticano
https://www.vaticannews.va/it/vaticano/news/2019-03/leonardo-da-vinci-musei-vaticani-san-girolamo-deserto-morte-500.html
https://www.youtube.com/watch?v=uizw0DthxyQ

-----------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

Az önmagát „átfordító” Szent Jeromos bibliafordítása –

P. Vértesaljai László jegyzete

2019.10.02.

Szeptember 30-án Szent Jeromos egyházatya liturgikus emléknapját tartja az Egyház és hálásan emlékezik arra a nagy szellemi és lelki erőfeszítésre, mellyel az eredeti héber szövegű Szentírást latinra fordította.
Egészen vadregényes Leonardo da Vinci Szent Jeromos képének a története, ahogy Pietro D’Archiardi muzeológus, a Pinacoteca Vaticana első igazgatója egykor elmondta. A minden kétséget kizáróan Leonardo da Vincinek tulajdonított és befejezetlen fatáblakép (103cm x 75 cm) Angelica Kauffmann birtokában volt, majd elveszett. A képet két darabban találták meg: egyik részét egy római ószeres lócafedélként használta, míg a másik részére egy cipész tette a lábát, minthogy az kedves sámlijának fedőlapja volt. Joseph Fesch bíboros szerezte meg a két darabot, majd miután restauráltatta, megmutatta IX. Piusz pápának, aki 1845-ben 2500 frankért megvette tőle a Vatikáni Képtár számára, ahol most is látható. A firenzei Uffiziben őrzött, hasonlóan befejezetlen Háromirályok imádásá-val együtt a két kép elkészítése Leonardo mester (1452-1519) firenzei alkotó szakaszának a végére esik. Mindkettő Leonardo jól ismert sfumato (árnyalt) technikájával készült.
Megszelídült remeteként fordította Isten szavát

A képen Szent Jeromos pusztában lakó remeteként jelenik meg. Aszott testét rongyos lepel fedi, ahogy egy fantáziadús leonardói szikla előtt ül. Lendületre hajló jobb kezében követ szorongat, mellyel a mellét veri a bűnbánók gesztusával, önmagára visszahajló baljával pedig jelzi: Én, igen én, bűnös vagyok! Inas nyakkal csontos arcát fölemeli a még meg nem festett feszületre, melynek Krisztusa az ő beszélgető Társa. Őt nézi, Őt szemléli naphosszat és Őt látja, aki számára – ahogy írta róla korábban – a „Szentírás foglalata”. Jeromos (347-420) éretten, korai öregkorában érkezett Rómából Betlehembe, hogy Damazusz pápa megbízásából a Bibliát héberből latinra fordítsa. Rendkívül intelligens, teológiailag fölötte pallérozott, csak nagyon heves természetű. Mielőtt Isten Szavához nyúlna, önmagát kellett megszelídítenie azért, hogy latinul és méltó módon Szóvá tehesse azt, aki magáról elmondta: Tanuljatok tőle, mert szelíd vagyok és alázatos szívű. Ez a jeromosi pusztai remeteség a bibliafordítás előiskolája. A remete előtt heverő hajlékony testű oroszlán már nem annyira a puszta szimbóluma, hanem a domesztikált, az aszkézis megedzette és megszelídítette Jeromos. Vaksi szemei, mint egy öreg Simoené már látnak, öreg fülei, mint egykor a Keresztelőé, készek arra, hogy meghallják, ha fölharsan a Vox clamantis, a Kiáltó Hangja.

Amikor bibliafordítása elkészült a latin egyház számára, az elterjedt, Vulgata nevet kapta, s szolgált hűséggel 1600 éven át. Nem elég felütni a Bibliát, előtte és az olvasás alatt is magunkat kell nyitogatni…

----------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2019-09/jeromos-biblia-forditas-remete-aszkezis-szelidules.html

-----------------------------------------------------------------------