A Vatikáni múzeumok gyűjteményében mintegy háromszáz falikárpit található. Olyan vitathatatlan remekművek vannak itt, mint a Sixtus kápolna számára Rafaello által tervezett gobelinek, amit tavaly csodálhattak meg a látogatók Michelangelo freskói alatt, Raffaello halálának 400. évfordulója alkalmából; aztán a káprázatos Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráját ábrázoló értékes falikárpit, ami történetileg is érdekes, mert Leonardo személyesen is részt vehetett a festmény szövetre tervezésében Franciaországban, s amit végül a francia király adományozott a pápának.

Az Utolsó vacsorát a reneszánsz zseni a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának falára festette, amelybe XII. Lajos király beleszeretett, olyannyira, hogy javasolta a festmény Milánóból Párizsba szállítását. Ez csak álom maradt a francia korona számára, legalábbis addig, amíg a trónra lépése után I. Ferenc elhatározta, hogy megbízást ad a festmény szövetbe történő átültetésére.

A kárpit minden bizonnyal egy 1516 és 1524 közötti időre vezethető vissza, amikor Leonardo a franciáknál tartózkodott. Nem kizárt, hogy a festő saját szemével csodálta meg az értékes falikárpitot, de a gobelin megalkotásában való közvetlen részvételének feltételezése is megalapozottnak tűnik.

Az egyik legjelentősebb Leonardo-szakértő, Pietro Marani 1516 végére teszi a mű keletkezését. Az olasz géniusz ekkor már Amboise-ban élt (ott is halt meg 1519-ben).

A festmény és a kárpit közötti különbségek azonnal szembetűnik. A Santa Maria delle Grazie minimalizmusa átadja helyét a Vatikáni múzeumok textilmunkájában a francia ízű reneszánsznak: a háttérben három, a lombard építészetet hangsúlyozó boltív emelkedik ki, amelyen keresztül megpillanthatunk egy olyan tájat, amelyet erődök uralnak.

A felhasznált szálak mind arany és ezüst selyemből valók, ezek rajzolják ki az apostolok alakját, de a szalamandrákat és a szárnyakat is, amelyek nyilvánvaló utalások I. Ferenc, illetve anyja Savoyai Lujza alakjára. A szőttesbe szőtt, szimbólumokkal tűzdelt nevek kezdőbetűi a királyra és feleségére, Claudiára vezethetők vissza.

1533-ban aztán maga I. Ferenc adta ajándékba VII. Kelemen pápának abból az alkalomból, hogy Medici Katalin (a pápa unokahúga) és a király másodszülött fia, Orleans-i Henrik házasságot között Marseille-ben. Az emlékezetes esküvőt a korabeli krónikások részletesen leírták: Róma 1527-es kifosztása után ez az esküvő megpecsételte Franciaország és a pápaság szövetségét, ami Habsburg-ellenes lépésnek tekinthető.

A Vatikánban Leonardo utolsó vacsorájának kárpitját nagyon őrizték, és csak a liturgikus év különleges alkalmain használták. A Corpus Domini körmenet során pl. a Scala Regiában helyezték el a Sixtus-kápolnától a Szent Péter bazilikáig vezető úton, vagy nagycsütörtökön a Sala Ducale falán a lábmosás szuggesztív rituáléja során.

I. Ferenc falikárpitja többszörös restauráláson esett át. Az utolsó beavatkozás 2019-re datálható, amikor is egy franciaországi kiállításra indulás előtt a 4,90 méter magas és 9 méter hosszú gobelin nejlon tüllel lett kibélelve.

A 16. század egy olyan korszak volt, amikor a gobelinkészítés művészetét kifinomultabbnak és jobbnak tartották, mint a festészetet. Valójában státuszszimbólum volt, ami mozgatható, feltekerhető, beltéren vagy kültéren is ki lehetett állítani, így a szélesebb közönség – több alkalommal és ünnepségen – megcsodálhatta az uralkodó pápa presztízsét.

A kárpit ára is jóval magasabb volt, mint a festményeké. Raffaello kárpitjaiért hatszor többet fizettek, mint Michelangelo freskóiért a Sixtus-kápolna boltozatán.

 „A pápának – magyarázza a Gobelin- és Szövetosztály kurátora – rengeteg pénzt kellett befektetnie, nagy összegeket kellett előre fizetni, és végül eladósodott. A X. Leó halála után hátrahagyott hatalmas adósságok törlesztésére és a pápa temetésének kifizetésére Raffaello faliszőnyegeit a híres német bankár Fugger család kezébe adták.”

A gondos figyelemmel kísért értékek tárolására megfelelő fény- és hőmérséklet paramétereket biztosítanak. A vatikáni falikárpitokat eltolható kereteken tartják, amelyeket az 1930-as években a Vatikáni Restaurációs Laboratórium alapítója, Biagio Biagetti tervezett, vagy feltekerik áttetsző fehér lapokba csomagolva.

Egy gobelin restaurálása jelentős gazdasági erőforrásokat, valamint sok időt és türelmet igényel: gondoljunk csak arra, hogy a Raffaello tíz kárpitjával kapcsolatos restaurálás 1981-ben kezdődött, és csak néhány éve ért véget. A XV. Benedek által 1920-ban alapított Pápai Gobelingyár és a XI. Kelemen által 1711-ben megbízott San Michele legrégebbi római gobelingyárának örököse, a Vatikáni Múzeumok Gobelin- és Textilrestaurációs Laboratóriuma hét nőből áll, közülük hárman apácák. Ők Mária ferences misszionáriusok, olyan misszionáriusok, akikre XI. Pius 1926-ban bízta ezeknek az értékes műalkotásoknak a gondozását.

-----------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/it/vaticano/news/2021-11/segreti-musei-vaticani-arazzi-laboratorio-raffaello.html

https://www.vaticannews.va/en/vatican-city/news/2021-11/vatican-museums-tapestry-laboratory-raphael-last-supper-da-vinci.html

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/a-vatikani-muzeumokban-kiallitottak-leonardo-restauralt-utolso-vacsora-gobelinjet

https://www.vaticannews.va/it/vaticano/news/2021-10/segreti-musei-vaticani-cappella-sistina-manutenzione-ordinaria.html

----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------