Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2021.01.02.
Ilyenek is lehettünk volna. Mint ezek a lúzer, a sötétségben is ragyogó
termekben zenével és számokkal foglalkozó püthagoreusok. Bánki Éva
útleírása egy rejtélyes föld alatti bazilikáról.
Kevés vallásalapítónak jutott az a megtiszteltetés, hogy nézeteit a
technikai haladás igazolja. Püthagorasznak ilyen szerencséje volt.
Hiszen ha nem ismerjük a számokat, a számok közötti összefüggéseket,
akkor nincsenek házaink, autóink, repülőgépeink...
De mit láttak Püthagorasz és követői a számokban? Vajon az ő misztikus
számfogalmuk (az irracionális számokat például „csúnyának” tartották)
összeegyeztethető-e a mi számfogalmunkkal?
Homályban tapogatózunk, ahogy a másik nagy iskolalapító, Orpheusz
esetében is. De míg arra kevés esélyünk van, hogy megtudjuk, milyen
dallamokkal bűvölte el Orpheusz a köveket és babonázta meg a holtakat,
Püthagorasz után értékelhető tudományos eredmények maradtak. És
természetesen legendák – nem is akármilyen legendák.
Püthagorasz egyszerre tudott több helyen lenni, egyik lába aranyból volt
(meg is mutatta a híveinek), és könnyedén visszaemlékezett előző négy
életére... Nem lehetett egy unalmas matektanár.
Ám miért láttak a görögök a nagy iskolaalapítókban vallásalapítókat,
héroszokat vagy isteni lényeket? Püthagorasz „szektácskája” amúgy
behálózta az egész Római Birodalmat, és egy időben komoly riválisa is
volt a kereszténységnek.
De hol gyülekeztek ezek a ragyogó elmék? Hol tartották a
szertartásaikat? Hol tanácskoztak a mathématicusok, a nagy beavatottak?
Rómában, a Vatikáni Palotához közel folyik a világ legnagyobb –
valószínűleg a püthagoreusokhoz köthető – pogány bazilikájának a
feltárása. Persze nem tudjuk, mi lehetett a templom eredeti neve. A föld
alá süllyesztett csarnokot – jobb híján – Porta Maggiore-templomként
emlegetjük.
Mi, kelet-közép-európaiak, akik annyit szenvedtünk különféle
elitcsoportok társadalmi kísérleteitől és az ezeket követő,
menetrendszerűen visszatérő múltba révedésektől, többnyire gyanakszunk a
zárt klikkekre, szalonokra, szektákra és más effélékre. Én is
gyanakszom. De
ennek az antik társadalomtól elkülönülő szektának, a mathématicusoknak
örömmel lettem volna a tagja. A püthagoreusok senkire se erőszakolták a
világnézetüket, és ámbár híresen okosak voltak, azokat se ölték a
tengerbe, akik nem tudták a Püthagorasz-tételt.
(Talán nem is szorultak az erőszakra. Egyik hívükkel, az irracionális
számok titkait kifecsegő Hüppaszosszal tengeri vihar végzett, minthogy
magára haragította az isteneket.) A püthagoreusok nemcsak emelt szintű
matematika szakkörként vagy tudományos műhelyként működtek. A
matematika, a zene és az aszkézis segítségével a mindenség titkait
akarták kifürkészni.
Azt nehéz megérteni, hogy miért is üldözték őket annyira. Miért kellett
föld alá építeni – és aztán Claudius császár idején betemetni, majd
elfelejteni – ezt a gyönyörű bazilikát? Hiszen a Római Birodalomban se a
számokkal, se a zenével való foglalkozást nem tiltották.
Azt sem tudjuk, mennyire volt „zárt” vagy „titkolózó” ez a közösség. A
bazilika mellett sok sír is fennmaradt, köztük a kőműveseké, egyszerű
„melósoké”, akiket a „felkentek”, a püthagoreus tudósok (papok?) mellé
temettek. Nyilván ezek a kőművesek is megtértek – de hogy egyáltalán
megtérhettek, hogy a mathématicusokkal egyenrangúként halhattak meg,
jelzi, miféle közösség lehetett ez. Jó közösség. Ha a mai Európában
igazodási pontot keresnél, őket ajánlanám a figyelmedbe.
Persze mindig csak álmodozunk.
Én először egy Budapest–Róma repülőjegyért imádkoztam, aztán egy jó
szálláshelyért, végül pedig azért, hogy a vezető régész engedjen
csatlakozni az ásatásokat megtekintő turistacsoporthoz. Aztán mertem még
nagyobbat álmodni: mi lenne, ha a kislányom is eljöhetne velem? Ha
elengednék egy hétre az iskolából? És ha már lúd, akkor mért ne legyen
tizenkettő, tizenöt vagy húsz… Milyen jó lenne, ha a tanítványaim is
jöhetnének! Ha elvihetnék magammal Rómába egy egész egyetemi csoportot!
De a koronavírus megakadályozta az indulást. Tavasszal, aztán ősszel is.
Pedig annyira kifelé-érzésem van. Mint a kislányomnak. A
tanítványaimnak. Mindannyiunknak.
Mert talán mindannyian
a számok világméretű összeesküvésébe vágyunk egy olyan világból, ahol
kínaiak, pirézek, sorosok mérgeznek mindenkit, ahol a rossz időt is a
pénzügyi hatalmasságok okozzák.
Ahol a szorongásra és az ostobaságra nem a megértés vagy tanítás, hanem a
menetrendszerű elhatárolódás az egyetlen megoldás. Igen, az én
példaképeim, a püthagoreusok lúzerek voltak. Vesztettek a római
császárokkal, vesztettek a keresztényekkel szemben. De tisztelni azokat
tiszteljük, akik nem leigázni, hanem megérteni próbálták a mindenséget.
Nagyon nagy tévedés a „matematika templomát” hidegen kimért,
klasszicizáló épületnek vagy ridegen kongó előadóteremnek képzelni. A
püthagoreusok a kozmoszt szép rendezettségnek, a matematikát esztétikai
értelemben is feltáruló harmóniának hitték, építettek hát egy – a képek
alapján lenyűgöző – kozmikus rendet kifejező bazilikát. Voltak
történeteik, voltak hőseik. No de kik gyönyörködhettek ezekben a
ragyogóan csillogó hófehér stukkókban – melyeknek anyagába az építők
gyöngyházszemcséket is kevertek –, ha a bazilikát eleve föld alatti
építménynek szánták?
A püthagoreus lelkek látnak a sötétben?
A mathématicusoknak nincs is szükségük napfényre?
Persze az építők nemcsak a csillogó fehérségért rajongtak, hanem a
hármas számért is, és annyi matematikai összefüggést zsúfoltak össze,
hogy bármelyik középkori katedrálisépítő irigyen felsóhajtottak volna.
Daniela Porro, Róma régészeti intendánsa nem véletlenül nevezte az ókor
egyik legvarázslatosabb építményének ezt a föld alatti csarnokot.
Apropó, katedrálisok! A középkori építészeket is gyakran titkos tudás letéteményeseinek, amolyan boszorkánymestereknek látták.
A matematika és az építészet kapcsolata világos, de nem tudjuk pontosan, hol tanultak matematikát a középkori építészek.
Hát az ókoriak? A Colosseum tervezői? Meglehet, ők ebben a föld alatti bazilikában „világosodtak meg”.
A csarnokot a befolyásos Statilius család építtette, amely hűséges
katonai szolgálata révén kerülhetett közel a római elithez. Vajon mi
késztet arra egy konzult, Titus Statilius Taurust, hogy politikai
intrikák helyett egyenletekkel és aszkézissel múlassa a napjait? Hogy
egy ilyen pompás föld alatti bazilikát építsen a tulajdon kertjébe…
Talán épp az építészethez való vonzódása. Ez a Titus Statilius Taurus
építtette Róma első állandó amfiteátrumát.
Egy jó építész, egy szabadkőműves képes láthatóvá tenni a számok
(arányok) közötti összefüggéseket. Talán ezért vonzódtak annyira az
építészek a matematikusokhoz.
Ötleteim tehát vannak. Hogy aztán az olasz régészek – ha egyszer eljutok Rómába – jót nevessenek rajtam.
De eljutok-e egyszer?
És ha már a számok, a püthagoreusok nagy kedvencei:
A bazilika nyomára 1917-ben, az európai szellemet megrázó világháború
egyik legvéresebb évében bukkantak. Vasútépítés közben, véletlenül.
Lövészárkok, Lenin, rettenetes világháborús veszteségek. Ki törődik
ilyen időkben egy ilyen kis püthagoreus akármicsodával, egy kerti
bazilikával? A csarnok helyreállítása 2000-ben kezdődött el, a
nagyközönséget 2015-ben, az Iszlám Állam tombolása, a legnagyobb
menekültáradat idején engedték be a régészek.
Vajon ezek az évszámok véletlenek-e? Teljesen esetlegesek?
Távolodunk önmagunktól. És ahogy felfaljuk magunkat és egymást, feltárul
egy másik Európa. Mert ilyenek is lehettünk volna. Mint ezek a lúzer, a
sötétségben is ragyogó termekben zenével és számokkal foglalkozó
püthagoreusok.
---------------------------------------------------------------------------------------
https://index.hu/velemeny/2021/01/02/ahova_nem_jutunk_el_roma/
https://archipendolo.wordpress.com/2016/11/13/la-cosiddetta-basilica-pitagorica-di-porta-maggiore/
https://magyarmuzeumok.hu/cikk/ujabb-resze-lathato-roma-rejtelyek-ovezte-foldalatti-bazilikajanak
---------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella írta 5 órája a(z) gyűjtő fórumtémában:
https://www.google. ...
Huszákné Vigh Gabriella 7 órája új blogbejegyzést írt: Magyar és nemzetközi egyházi iskolák és öregdiákok találkoztak Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella 15 órája új blogbejegyzést írt: Ötven éve halt meg Vittorio De Sica olasz színész, neorealista filmrendező 2024
Huszákné Vigh Gabriella 16 órája új blogbejegyzést írt: A római start után a levegőben kigyulladt a hajtóműve egy 249 utast szállító Boeingnek 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Petényi Katalin, Kabay Barna: Fénytörés c. dokumentumfilmjének római bemutatója 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: A római Diocletianus fürdőben Tony Cragg angol művész kanyargós szobrai 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Nem turistabarát restaurálások Rómában a jövő évi Szentévre 2024
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Emlékkötet jelent meg Fraknói Vilmos halálának centenáriumi évében és interjú Sági György történésszel 2024
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Rómában minden út az Umbilicus Urbistól indult ki a Forum Romanumon 2024
Huszákné Vigh Gabriella 3 napja új blogbejegyzést írt: Trevi kút víz nélkül, ideiglenesen beleépített sétahíddal 2024
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Újabb része látható Róma rejtélyek övezte földalatti bazilikájának 2019
Róma föld alatti bazilikájának restaurálása 2019
Föld alatti templomot nyitottak meg Rómában 2015
Kinyitják Róma rejtélyes ókori föld alatti bazilikáját 2015