December 12-én a Falconieri palotában került sor Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című opera kamara előadására, aminek hangulatát megalapozta Kass János november 25-én nyílt kiállítása A kékszakállú herceg váráról.

A 19.30 h-kor kezdődő előadás művészei

• Hajdó Diána - Judit 
• Cser Péter - Kékszakállú herceg
• Dénes István - zongorista 

voltak.

Fotók: Várhelyi Klára

Hajdú Diána Nagyszőlősön, Kárpátalján született. Zenei tanulmányait 6 évesen a nagyszőlősi Bartók Béla zeneiskolában kezdte. Később a miskolci Bartók Béla Zeneművézseti Szakiskolában zongora és a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában zeneszerző szakán folytatta tanulmányait. 2000-ben diplomát szerzett zongora szakon a Pécsi Tudományegyetemen, majd 2003-ban korrepetitor szakon a budapesti Zeneakadémián, 2020-ban pedig operaénekesi diplomát szerzett a Debreceni Zeneművészeti Egyetemen. 2020-ig, 12 éven át dolgozott a Magyar Operaház énekkarában. Majd ezt követően, az Operettszínház énekkarához szerződött. Jelenleg a Magyar Rádió Művészeti Együttesének az énekművésze. Az énekkari munka mellett rendszeresen lép fel szólistaként Budapesten, a Mátyás templomban. 2022-ben a Saint Seans Karácsonyi oratúriumban alt szólista volt a Magyar Rádió együttesének élén, amit az MTV is közvetített. Énekelt a Bazilikában, a Szegedi Dómban és a Székesfehérvári Szent Imre templomban az Alba Regia Szimfonikus Zenekarral. Több kamarazenei koncertjét közvetítette a Bartók Rádió.

Cser Péter tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán és a grazi Hochschule für Musik una darstllende Junston végezte. Részt vett hanne-Lohre Kuse, Jevgenyij Nyeszterenko, Kurt Ryall és Komlósi Ildikó mesterkurzusain. Rendszeresen vendégszerepel a Grazi és prágai Operaházban, a Theater an der Wien-ben, a Miskolci Nemzeti Színházban és a Debreceni Csokonai Színházban. Olyan jelentős komolyzenei események résztvevője többek közt, mint a Budapesti Tavaszi fesztivál, Bregenzi-, Salzburgi- és Luzerni Ünnepi Játékok, a Berlini Musikbiennale vagy nem utoló sorbna a Canterbury Festival. Basszusszólistaként Európa számos országában, valamint Argentinában, Japánban, Kínában, Oroszországban, Szíriában és az USA-ban lépett fel. Nevezetesen Rene Clemencic, Ruppert Huber, Esko Kallio, Carlo Montanaro, Helmuth Riling ls Dinald Runnincles vezényletével. Számtalan rádió –és CD felvételt készített az EMI, ORF, Hungaroton, Radioton és Naxos-nél, ahol felvételre került Liszt: Via crivis, Szekszárdi mise, Requiem, G.J. Werner és Michael Haydn egyházi műve, J.S.Bach: Mattheus-Passion, magnificat in Es, Weinachts-Oratorium, világpremierként Johann Friedrich Passió, valamint ortodox egyházi zene.

Dénes István 1977-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművézseti Egyetemen, karmesteri oklevelét Kórodi Andrásnál, zongoraművészeti diplomáját Kadosa Pálnál és Rados Ferencnél szerezte, zeneszerző szakon Sárközy Istvánnál végzett, 1977-től a Magyar Állami Operaház tagja, vendégkarmestere. 1987-1995 a Brémai Színház első karmestere, 1995-2008 a Trieri Színház főzeneigazgatója volt. Mindeközben vendégkarmestere volt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának, illetve Európa számos országában vendégszerepelt mind karmesterként, mind zeneszerzőként. Számos felvételt készített vele a Magyar Rádió, a Radio Bremen és a Bayerische Rundfunk. Zongoraművészként és karmesterként is késíztett CD felvételeket. Repertoárján több mint 80 színpadi mű szerepel, az operától a musicalig, az operettől a balettig.

 A Kass János: A Kékszakállú herceg vára kiállításhoz:

„A Kékszakállú herceg vára”, Bartók remekműve a hatvanas évek óta foglalkoztat. A Helikon Kiadó kérésére akkor elkészítettem a dráma első grafikai változatát, a kötet illusztrációjaként. Az elmúlt évtizedek folyamén sokféle verzióban – többek között filmforgatókönyvként is – megrajzoltam e mindig aktuális téma variációit. A két ellentétes nem örökös párharca, a fekete-fehér, a pozitív-negatív. A férfi-nő alapvető különbözőségéből fakadó konfliktus a sors. Balázs Béla szimbolikus története a szecessziós stílust sugallja, de az indulatok hitelesek. Némi önvizsgálattal magunkban is felfedezzük a mese alapjául szolgáló igazi feszültséget, kettősséget. A könyv lapjait ajtókként fogtam fel, és ez a szerkezet követi az eseményeket. Az ajtók, akár a drámai csomópontok, közrefogják a két szereplő között végbemenő lelki folyamatot. Az első perctől kezdve világos volt, hogy az indulatokat színnel kell kifejezni. A kék, a vörös, a fehér és a fekete kontrasztjából épült fel az egymást követő grafikai lapok ritmusa. A befejezés, az apoteózis, a Judit koronája és palástja által sugallt arany, s a mögé feszülő fekete zárja a reménytelen történetet. A mű a narrátor által bevezetett cselekmény, a vár, Judit, a Kékszakállú, s végül a múlt emlékképei, a korábbi szeretők ritmusából épül fel. A dráma koreográfiája, lassú hömpölygése távolról a japán No-színházra emlékeztet, akár a festészetben a századfordulón megjelenő japán hatás. A nyíló-záródó ajtók mögötti szimbólumokra vonatkozó rejtett utalások, s végül a korona és a palást látszólag közhelynek tűnnek, azonban a sztereotípiák, a hűség, a megcsalatás, a tagadás, a tudni akarás és a megismerés örökös ismétlődései a megismételhetetlen szituációk kaleidoszkóp-szerű sorát hozzák létre.

 Collegium Hungaricum | Kass János: A Kékszakállú herceg vára - kiállítás (culture.hu)

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------