2017.09.05.
1927-ben került magyar tulajdonba Rómában a via Giulán található Falconieri Palota, amikor Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az épület megvásárlása mellett döntött, s így már 90 éve, hogy a Római Magyar Akadémia fennáll.

A születésnapot egy ünnepségsorozattal teszik az akadémián emlékezetessé, amit szeptember 12-én kezdenek a képzőművészeti ösztöndíjasok kiállításával. A kiállítást Révész Mária nyitja meg, tíz magyar kortárs művész műveit tekintheti meg a nagyközönség, a festészettől a videoinstallációkon át a konceptuális alkotásokig.

Az akadémia immár hagyománnyá vált kiállításáról van szó, hiszen a Római Iskola képzőművészeti örökségét is viszi tovább, évente hat-tíz művészeti ösztöndíjast fogad be, akik minden évben a galériában szervezett ösztöndíjas kiállításon mutathatják be alkotásaikat.
A vernissage során a hazai alternatív zenei élet egyik különleges szereplője DJ Matild fogja lejátszani a 20-as évektől napjainkig terjedő zenei válogatását.

A Római Magyar Akadémiáról készült fényképeket a bloghoz nagyon köszönjük Várhelyi Klárának, egyébként is mindig szívesen nézegetjük ezeket a képeket.

A programsorozat 2017. szeptember 14-én, 19.30 órakor egy újabb kiállítással folytatódik. Ez alkalommal az érdeklődők betekintést nyernek a múlt századi magyar-olasz közös történelem egyik eddig kevésbé ismert fejezetébe. A “Róma magyar kedvencei” című sporttörténeti kiállítás, a magyar futball olasz labdarúgásra gyakorolt hatását tárja az érdeklődők elé, történelmi kontextusba helyezve.

2017. szeptember 15-én, 20.30 órakor kerül sor a Zoord Trio együttes római koncertjére. A 2014-ben Szilágyi Áron által alapított kecskeméti trio, moldvai csángó dallamvilágból merítkezik. A virtuóz doromb-dob-hegedű csapat a 2016 januárban megjelentette Zoord című lemezét, amely hatalmas sikert könyvelhetett el mind a szakma képviselői mind a közönség körében. A zenekar tagjai az elmúlt években Európa jelentős fesztiváljain képviselték hazánkat.

Az akadémia történetéhez tartozik, hogy Királyi Római Magyar Akadémiának 1929-től részlegeivé váltak meghatározott funkciókkal mind a Fraknói Történeti Intézet, mind az Istitutum Pontificium Ecclesiasticum Hungaricum in Urbe – ezen az új székhelyén kezdte meg hármas tevékenységét: történeti kutatásokat, művészeti tevékenységet és teológiai kutatásokat, visszatérve így az előzetes hagyományokhoz.

Az ezt követő húsz évben az Akadémia tagjai és vendégei között a ’30-as, ’40-es évek legnagyobb magyar tudósait, íróit, festőit és szobrászait találjuk, csak néhány nevet említve ezek közül: Kerényi Károlyt, Kodály Zoltánt, Lukács Györgyöt, Szerb Antalt és Weöres Sándort. Érdemes megemlíteni, hogy ezekben az években alakult ki az Akadémia falai között az ún. Római Iskola, az olasz Novecentóhoz közel álló művészeti mozgalom, tagjai Aba Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár Pál, stb. Az intézmény kiadói tevékenységet is folytatott, a különböző szakirányú kiadványok mellett az Annuario címet viselő folyóiratot is gondozta, amelyben olasz-magyar kapcsolatokat érintő cikkek, tanulmányok és az ösztöndíjasok kulturális és művészeti tevékenységének leírásai jelentek meg.

1948-ban A Római Magyar Akadémia a Nagykövetség részévé vált elveszítve korábbi önálló tudományos és művészeti intézmény jellegét. A hidegháború évei alatt gyakorlatilag propagandista funkciót látott el. Csak 1981-től került ismét az Oktatási és Kulturális Minisztérium hatáskörébe.

Ma az Akadémia folyamatosan lát vendégül kutató és művész ösztöndíjasokat, tudósokat, diákokat. Az utóbbi években erőfeszítések történtek azért, hogy modern intézetté alakuljon át, méltó legyen tudományos és művészeti feladatához. Újrakezdődött a Rómában és a Vatikánban található könyvtárak és levéltárak szisztematikus tanulmányozása. Az Annuario újabb számai jelentek meg, ezen kívül több közös publikáció látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémiával és olasz egyetemi és akadémiai intézetekkel együttműködésben. A Római Magyar Akadémia feladatai közé tartozik az itáliai magyar emlékek kutatása, védelme, gondozása is. 1992-ben megnyílt a Galéria, amely évente vendégül látja az Akadémia képzőművészeti ösztöndíjasainak kiállítását, ezen kívül helyt ad magyar és nemzetközi kiállításoknak is. A Palota nagytermében konferenciák, kerekasztal beszélgetések, koncertek, vetítések kerülnek megrendezésre. 1996-ban újra megalakult a Fraknói Történeti Intézet. Ennek része az 1894-ben a Történeti Intézettel egy időben megalapított könyvtár, amely kezdetben a mintegy 2000 kötetes Fraknói-gyűjteményből állt. A könyvtár törzsanyagát a következő években ajándékgyűjtemények gyarapították. Ennek a gyarapodásnak a II. Világháborút követő korszakban vége szakadt, az 1950-52 között zajló szisztematikus „értékmentés” során az állomány legértékesebb részét, 1830 könyvritkaságot hazaszállítottak Budapestre, az MTA könyvtárába és különböző egyetemekre.

Ma a könyvtár kb. 15.000 kötetből áll és jelentős folyóirat gyűjteménnyel rendelkezik.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://artnews.hu/2017/09/05/unnepsegsorozatot-rendeznek-romai-magyar-akademia-fennallasanak-90-evforduloja-alkalmabol/

--------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------