Olaszország elveszítette világhírű szobrászát Arnaldo Pomodoro-t, akinek legtöbbet látott alkotása kétség nélkül a Vatikáni Múzeumok fenyőtoboz udvarán levő forgó bronz gömb. Tegnap este, június 22-én, vasárnap hunyt el Milánóban, 99. születésnapja előestéjén, otthonában.

1926-ban született Montefeltróban, gyermekkorát a Marche régióban, Orciano di Pesaróban töltötte. Földmérői diplomát szerzett Riminiben, majd a Bolognai Egyetem Közgazdaságtudományi és Kereskedelmi Karára járt. "Építész akartam lenni, de apám megbetegedett, ezért úgy döntöttem, hogy lerövidítem a tanulmányaimat, és földmérő leszek, hogy azonnal fizetést kapjak" – árulta el egy interjúban.

Az 1950-es évek elején tanácsadóként alkalmazták a pesaroi Építőmérnöki Osztályon, ahol a háború által elpusztított épületek újjáépítéséért volt felelős. Közben elmélyítette díszlettanulmányait, de '53-ban elhagyta Pesarót, hogy Comóba menjen dolgozni, majd nem sokkal később Milánóba költözött Giò házába.

1956-ban bátyjával,  Giò Pomodoro-val jelentős sikert aratott a Velencei Biennálén, és a következő évben az Arnaldo által az építőmérnöki osztályról való elbocsátása után kapott végkielégítésnek köszönhetően stúdiót nyitottak. Ebben az időszakban fontos barátságokat kötött a kor különböző művészeivel, köztük Lucio Fontanával, és találkozott a beatgeneráció amerikai íróival.

Az Egyesült Államokba tett utazás és a Velencei Biennálé sikere

1959-ben Pomodoro ösztöndíjat nyert a Külügyminisztériumtól, és megtette első útját az Egyesült Államokba. "Az Egyesült Államokba való utazás iránti vágyat mindenekelőtt az a nagy kíváncsiság motiválta, hogy közelről megismerjem az amerikai művészeket, miután láttam néhány rendkívüli művet, amelyeket Peggy Guggenheim hozott Olaszországba, másokat pedig a Velencei és a Párizsi Biennálén" – mondta Pomodoro, aki ennek az utazásnak köszönhetően kapcsolatba került Felix Landau Los Angeles-i kereskedővel, aki '62-ben megszervezte első önálló kiállítását az Egyesült Államokban.

Szintén 1959-ben készítette el az első Utazó oszlopot, egyik legfontosabb művét, amely saját bevallása szerint "tisztelgés Brancusi A végtelen oszlopa előtt". "Az utazó oszlop az űr felfedezésének vágyát jelzi: Gagarin már megtörtént a repülése, és ezért számomra az utazó volt a kozmosz új hódítója" – magyarázta. Pomodoro mindent a geometriai testekre összpontosított, amelyek "beavatkoznak, mint egy termesz, elválasztják és eltávolítják, belépnek a formába, elpusztítják szimbolikus jelentését". 

A 60-as években Amerikában Mark Rothko és Andy Warhol kaliberű művészekkel került kapcsolatba, míg Olaszországban testvérével, Giò-val és barátjával, Lucio Fontanával együtt létrehozta a "The Uninterruptible Activity Group" nevű művészeti áramlatot.

1963-ban készítette el első gömbjét, és a brazíliai São Paulo-i Biennálén elnyerte a "Nemzetközi Szobrászati Díjat". A következő évben elnyerte a XXXII. Velencei Biennálén a "Nemzeti Szobrászati Díjat", ahol ismét kiállította híres perforált gömbjeit.

1965-ben New Yorkban rendezték meg első önálló kiállítását, két évvel később pedig Pomodoro elnyerte a Pittsburgh-díjat. "A kiállítás kirobbanásszerű sikert aratott az eladások és a kritikák szempontjából, ami szinte megijesztett. A "Time" magazin egy egész oldalt szentelt nekem színesben az Elégedetlen Arisztotelész címmel, és a MoMA (New York-i Modern Művészetek Múzeumja) megvásárolta az 1. szférát" – emlékezett vissza egy 2000-es években megjelent interjúban.

1966-ban három és fél méteres gömböt készített a Montreali Világkiállításra, amely jelenleg Rómában, a Farnesina épület előtt található. "A gömb varázslatos forma. A fényes felület tükrözi a körülötte lévőket, a valóságostól eltérő térérzékelést ad vissza, és rejtélyt teremt" – mondta.

Szintén 1966-ban, miközben a kaliforniai Stanford Egyetemen tanított, megalkotta az Il grande ascolto című operát, tisztelegve az amerikai diákok előtt, akik megafonnal fejezték ki ellenzésüket a vietnami háborúval szemben. "Számomra Amerika a művészet nem akadémikus és nem retorikai megközelítését képviselte: valójában nagy érzékenység van a műalkotások iránt, amikor kreatív és innovatív erő jelenik meg bennük, amikor megragadunk egy intuíciót, egy szakítást, a frissesség érzését" – magyarázta, dicsérve azokat a gyűjtőket, akik értékelik, és "akik nem csak a befektetésekre gondolnak, ahogy ma sajnos szinte mindenhol megtörténik". 

Egy jemeni út után azonban, amikor Sába királynőjének oszlopai megihlették, formát adott első sztéléinek, amelyek a gömbökhöz hasonlóan több helyen is elszakadtak. 1968-ban a Berkeley Egyetemen tanított, és egy nagy domborművet készített a tokiói olasz nagykövetség számára.

1970-ben kiállította a Forma X és az Onda szobrokat a milánói Galleria Manzoni előtt, és nagyszabású vándorkiállítást szervezett az Egyesült Államokban. Olaszországban Modena önkormányzata megbízta őt egy olyan mű létrehozásával, amely az ellenállás híveinek állít emléket, míg Mondadori számára megalkotta a "Nagy levelű oszlopot" segrate-i központja számára.

A 70-es évek közepén Pomodoro Párizsban, New Yorkban és Brüsszelben állította ki műveit, és a Csillagok háborúja című film bemutatója alkalmából Pepe Karmel ezt írta a New York Timesban: "Biztos vagyok benne, hogy Pomodoro volt az, csillogó gömbjeivel, amelyek meglepetések játékában nyílnak meg, számos tudományos-fantasztikus film első inspirálója: a Csillagok háborúja tájaitól a Függetlenség Napjának űrhajójáig". 

A 80-as éveket a milánói Piazza Medán található Disco Grande építése, az első Cielari aukciók létrehozása és a koppenhágai királyi palota előtt elhelyezett két nagy szökőkút telepítése jellemzi. Szintén ebben az időszakban a Teatro dell'Opera di Roma felkérte Pomodoro-t, hogy gondoskodjon Rossini Semiramide című előadásának díszleteiről és jelmezeiről, amelyet a színház századik évfordulójának megünneplésére állítottak színpadra. Milánó önkormányzata ebben az időszakban is tisztelettel adózik neki a "Polgári érdem" aranyérmével.

Pomodoro életének utolsó évei

1990-ben az egyik nagy gömböt gömbökkel alkotását a Vatikáni Múzeumok toboz udvarán helyezték el, és ugyanebben az évben megkapta a Japán Művészeti Egyesület császári præmiumát szobrászatért. "Számomra a legnagyobb törekvés az, hogy a szabadban, az emberek, a házak, a növényzet legyen a munkáim környezete. Ezért örülök, hogy sok szobrom a világ fontos terein és jelentős helyeken található, mint például az Egyesült Nemzetek New York-i tere (1996-os kiadás), a római Vatikáni Múzeum Fenyőtobozának udvara, vagy akár az Oscar Niemeyer által tervezett Mondadori Kiadó székháza Segrate-ben" – mondta Pomodoro, aki 1992-ben tiszteletbeli oklevelet is kapott a Dublini Egyetem Trinity College-jától.

1991-ben a moszkvai Ifjúsági Palota előtt helyezték el a "Napkorongot", míg 1993 és 1995 között Pomodoro a "Freccia" szoboron dolgozott, amelyet Párizsban, az UNESCO központja előtt helyeztek el. 

'95-ben Pomodoro szobrot készített Rimini önkormányzata számára Federico Fellini rendező tiszteletére. A következő évben a szobrászt az "Olasz Köztársaság érdemeiért" rend nagykeresztjének lovagjává nevezték ki.

Szintén '96-ban született meg az Arnaldo Pomodoro Alapítvány. 2002-ben a wisconsini Milwaukee érsekség megbízásából Giuseppe Maraniellóval együtt megalkotta a Sugárzó Koronát egy feszülettel, amelyet a Szent János evangélista székesegyház oltára fölé emeltek.

Rómában 2004-ben megszületett a Novecento, a nagy bronz obeliszk szobor, amelyet Francesco Rutelli volt polgármester rendelt meg '99-ben az ezredforduló megünneplésére. A Piazzale Pier Luigi Nervi téren található mű "különösen jelentős hely - Pomodoro szerint -, amely a tenger felől érkezők számára a nagy örök városba való bejutást jelzi".

Két éve, Rómában május 12. és október 1. között a Palazzo della Civiltà Italiana, avagy a Négyszögletes Colosseum adott otthont Arnaldo Pomodoro összegző kiállításának az EUR negyedben.

--------------------------------------------------------------------------------------- 

https://www.ilgiornale.it/news/cultura/addio-scultore-arnaldo-pomodoro-1729505.html

https://www.facebook.com/maryann.dcstr/videos/686318901050116

------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------