Rómában a Colosseum Park és a Circus Maximus között, a via dei Cerchi 87. szám alatt található egy épület, amelyet varázslat és báj aurája vesz körül. Közvetlenül annak a helynek a közelében emelkedik, ahol a feltételezések szerint Romulust és Remust, Róma alapító hőseit a nőstényfarkas szoptatta, s ezért itt alapították az ókori Róma első keresztény templomát.

Több évszázad után, amikor a föld a Palatinushoz tartozó Farnese kertek része volt, felhúzták a jelenleg látható épületet, a bencés rend atyáinak kolostorát, amelynek ikonikus homlokzata színházi függöny formájú, és különös dísze egy mutatóujjal felfelé mutató gipsz kéz, amelyet a rómaiak Cicero kezének neveztek. A stukkó kéz eredetileg a közelben lebontott S. Maria de Manu templomból származott, de a rómaiak megőrizték a híres szónok emlékét, akinek kivégzésekor a fején kívül a jobb kezét is levágták.

A kolostor egy része luxus szállodaként üzemel, de található benne egy könyvtár és egy ingyenes Garum Konyhai múzeum is. A múzeum Olaszország egyik legfontosabb és legeklektikusabb gasztronómiai magángyűjteményét tartalmazza, amelyet Rossano Boscolo negyven éven át szenvedéllyel gyűjtött.

Cicero halálának története viszont meglehetősen szörnyűséges:

Korának egyik legtekintélyesebb és legnagyobb hatalmú közszereplője volt a híres-neves Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 106–43). A fiatalkorában nagy műveltséget szerzett, s rendkívüli szónoki képességei által csinált politikai karriert, hatalmas életművével pedig – fennmaradt 58, néhol töredékes beszéde, jó néhány retorikaelméleti munkája, 800 levele, fordítások és versek – nem mellesleg óriási hatást gyakorolt az utókorra. Vannak, akik szerint a reneszánsz tulajdonképpen Cicero műveinek újrafelfedezése volt, s filozófiai, valamint jogtudományi írásai jelentősen befolyásolták olyan későbbi szerzők munkásságát, mint John Locke és Montesquieu. (Érdekesség: Cicero neve köznevesült a mai olasz nyelvben: a tömegével érkező turistákat kalauzoló idegenvezetők megnevezése cicerone (e.: csicseróne)…

Cicero több alkalommal is feljutott a hatalom csúcsára, consulsága idején ő leplezte le Catilina összeesküvését (több bűnöst halálra ítélve). Cato – állítólag gúnyosan – a „haza atyja” (pater patriae) címmel ruházta fel, amit Cicero büszkén viselt a későbbiekben (nagyravágyása közismert volt…).

Mindenesetre Crassus, Pompeius és Caesar hatalmi harcai után Octavianus támogatója lett, s akkori philippikái (Orationes Philippicae) révén kellett elhagynia Rómát Marcus Antoniusnak – aminek meg is lett a böjtje: Octavianus – amint consullá választották – cserben hagyta Cicerót, s szövetkezett Marcus Antoniusszal (és Lepidussal). Az általuk összeállított halállistán (proscriptio) több mint kétszázan szerepeltek, mások mellett Cicero is.

Az öregedő bölcs hiába igyekezett elmenekülni, utolérte végzete (és Marcus Antonius bosszúja): Rómától nem messze lévő villája melletti tengerparton ért véget élete:

Cicero a futva közeledő Herenniust az ösvény kanyarulatában észrevette, s szólt a szolgáknak, tegyék le a hordszéket; majd mint szokása volt, állát bal kezével megfogva, szemtől szembe nézett hóhéraival. Arcát por lepte be, hosszúra nőtt haja összekuszálódott, tekintete meggyötört és szomorú volt. A körülállók közül legtöbben eltakarták arcukat, amikor Herennius megölte. A nyakát vágta el, amint a hordszékből kihajolt.”

(Plutarkhosz)

Appianosz szerint fejét levágták „a gondolatok miatt”, nyelvét kivágták „a kimondott szavak miatt”, jobb karját levágták „a leírt mondatok miatt”. A bosszúálló Marcus Antonius átadta feleségének, Fulviának Cicero nyelvét, amit az asszony hajtűjével szúrt át. A „haza atyja” levágott fejét Antonius sokáig minden étkezésnél az asztalára rakatta, egészen addig, amíg az bomlásnak nem indult, s a bűz el nem vette étvágyát. A koponyát később karóra tűzve lehetett megszemlélni a fórumon, kézfejét a senatus kapujára szegezték. Sic transit gloria mundi…

---------------------------------------------------------------------------------------

http://civesromanussum.blogspot.com/2014/07/roma-curiosa-la-mano-di-cicerone.html

https://www.innamoratidiroma.it/2020/10/11/il-prospetto-barocco-di-via-dei-cerchi/

https://www.bwined.it/garum-museo-cucina-roma/

https://www.museodellacucina.com/contatti/

https://www.museodellacucina.com/

https://www.monasterocollection.it/

https://romaierioggi.it/via-dei-cerchi-1925-ca/

https://mult-kor.hu/kezlevagastol-az-irek-buszkesegeig-7-hires-esemeny-amely-decemberben-trtent-20181204

https://agytoro.hu/tudtad-hogy/amikor-a-haza-atyja-levagott-feje-az-ebedloasztalon-diszelgett/

http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/kinyitott-romaban-a-palatinus-lejtojen-a-szobrokkal-teli-szalloda

-------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------