2023.06.25.

Az ókori Róma Vaticanum-nevű városrésze a Tiberis jobb partján terült el. Itt állt a kocsiversenyekre szolgáló cirkusz, amelyet az I. sz.-ban Caligula és Nero császár építtetett. A kelet-nyugati irányban húzódó építményből mára csak a Szent Péter teret díszítő obeliszk maradt fenn, de ez sem az eredeti helyén (1586-ban szállították át a térre).

A cirkusszal párhuzamos, tőle északra emelkedő Vatikán-dombot mauzóleumok és sírok sokaságát tartalmazó temető (nekropolisz) foglalta el. Ez az I. és a IV. sz. között volt használatban, és a hagyomány szerint itt temették el i. sz. 67 táján Szt. Pétert is, egyszerű sírban. Számára az első síremléket Anicetus pápa (155–166) építtette. A III. sz.-ban, a keresztényüldözések miatt a reliquiákat átmenetileg a „falakon kívüli” Szt. Sebestyén katakombákban rejtegették, majd visszakerültek eredeti helyükre.

Nagy Konstantin (306–337) úgy határozott, hogy az apostol sírja fölé hatalmas bazilikát építtet. Ehhez nagy földmunkával a domb tetejét le kellett hordani, déli lejtőjét pedig feltölteni. A terület elegyengetésekor a lejtőn álló mauzóleumok a föld alá kerültek. Tetejüket lebontották, belsejüket földdel töltötték ki. Az apostol síremléket átalakították, de magát a sírt nem bolygatták. A bazilikát 326-ban szentelték fel. 846-ban az Afrikából érkező szaracénok a drágaságokkal teli épületet kifosztották és Szt. Péter sírját is feldúlták.

A XVI.–XVII. sz-ban a régi bazilika helyén újat építettek, 3 m-el magasabb padlószinttel. Az eredeti szinten altemplomot alakítottak ki (Grotte Vaticane,1. ábra). Az apostol síremlékének maradványait beépítették a főoltár előtti, lesüllyesztett tér (Confessio) és VIII. Kelemen pápa kápolnája közötti falba, a sír pedig eltűnt a mélyben.

1940-ben, XII. Pius rendeletére, az altemplom alatt ásatásokat kezdtek, mert meg akarták keresni az apostol sírját. Egy grafittikkel telekarcolt falrészleten már a munka elején találtak egy, II. sz.-a datált, görög felírás-töredéket („Péter van benne”, 2. ábra), ami valószínűsítette, hogy jó helyen járnak. Az eredeti földsírt 2 m-el lejjebb, a fal alján 1949-ben találták meg, állati csontok mellett három különböző ember, köztük egy nő néhány csontdarabjával. Ezt XII. Pius Szt. Péter sírjaként jelentette be. 1952-ben a falban egy bevésett üregre bukkantak, amely egy 77x29x32 cm méretű márványládát tartalmazott. Ebben földdel kevert csontdarabok voltak. A leletet az ásatás akkor vezetőjének, L. Kaas prelátusnak utasítására egy faládikában félretették a szerszám kamrába. Csak a következő évben terelődött rájuk a figyelem, és az antropológiai vizsgálat kiderítette, hogy azok egy idős férfi csontvázának részei.

A régészek szerint még Konstantin császár idejében rejtették el őket a márványládában. 1968-ban VI. Pál kihirdette, hogy a maradványok nagy valószínűséggel az apostol csontjai. (Zavarja a képet, hogy a hagyomány szerint Szt. Péter koponyáját a IX. sz.-óta a Lateránban őrzik, azonban a vatikáni leletben is vannak koponyacsont-részletek.) A csontokat, megtalálásuk helyén, 19 műanyagládikában őrizték meg, és a sírt üveglappal zárták le. 2013-ban bemutatták őket a nyilvánosságnak.

Ferenc pápa 2019-ben kilenc csontdarabkát az ökumenizmus jegyében a konstantinápolyi pravoszláv patriarchátusnak ajándékozott, ami egyes katolikus hívők méltatlankodását váltotta ki. (Annak idején VI. Pál a lepantói csatában zsákmányolt török zászlókat adta vissza Törökországnak, II. János Pál pedig a római S.S. Vincenzo ed Anastasio és a S. Teodoro templomot engedte át a pravoszlávoknak.)

Az ásatások során a Grották alatt 5–12 m mélyen fekvő nekropoliszban 22 mauzóleumot találtak. Ezek két, kelet-nyugati irányú sort képeznek, mind egyiknek bejárata Dél felé tekint. Mennyezetük hiányzik, de megállapították, hogy egykor boltozattal voltak fedve (3. és 4. ábra). A feliratokból és az ábrázolásokból kitűnt, hogy egyes kriptákba pogányok, másokba keresztények temetkeztek. Bennük feliratok, stukkók, freskók, mozaikok, hamvvedrek és szarkofágok láthatók, bőséges anyagot szolgáltatva a régészeknek.

Itt találták Junius Bassus városi prefektus márvány-szarkofágját (IV. sz.), amelyet most a bazilika kincstárában őriznek (5. ábra). A szarkofág az ókeresztény dombormű-szobrászat egyik legnevezetesebb alkotása. Oldalait biblia jelenetek díszítik.

A nekropolisz megtekintéséhez be kell jelentkezni a vatikáni Ásatási Hivatalnál (Ufficio Scavi). Századunk elején a bazilikától északra, szintén a Vatikán területén, mélygarázs építése során feltárták a kiterjedt nekropolisz további részét, amely az egykori Via Triumphalis környékén terült el. Ezt a külszíni bányafejtéshez hasonló területet szabadtéri múzeummá alakították (6. ábra). Csak a Vatikáni Múzeumoktól induló, vezetett túrával látogatható.

-----------------------------------------------------------------------------------

Irodalom

Kirschbaum, E.: Az apostolfejedelmek sírjai. Szent István Társulat. Budapesr, 1987.

Tóth [!] B. J. : Vatikanische Grotten. Rev. Fabbricca di S. Pietro. Roma, 1960.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.dailyartmagazine.com/st-peters-basilica-layers-of-history/

https://www.youtube.com/watch?v=1kN-6smut2A

---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.innamoratidiroma.it/2020/10/29/la-necropoli-vaticana/

 ---------------------------------------------------------------------------------------