A Vatikánban a Kelemen terem az Apostoli palotának abban a részében található, amit a tizenhatodik század végén V. Sixtus pápa (1585-1590) építettet saját építésze, Domenico Fontana által. A pápa leküzdötte a régi lakómag (azaz a Raffaello szobák és Szent V. Pius lakása) részleges kiegészítésének és módosításának gondolatát, s úgy döntött, hogy egy új és grandiózus palotát épített magának és udvarának a régi "Curia Superior" területén, a Raffaello Loggia előtt.

Az új épület főbejárata a Vatikáni Palota szívében, a San Damaso udvarán található. Öt emelet van egymás felett, és nagyon nagy szobák, emeletenként tizenhét, összesen tehát nyolcvanöt a loggiák nélkül.

V. Sixtus palotájának (a San Damaso udvarának harmadik szárnya vagy keleti szárnya) építése után a pápák véglegesen áthelyezik lakásukat a középkori palotából az új épületbe, amelyben XVI. Benedek pápáig éltek, mert Ferenc pápa személyes okokból inkább a Szent Márta Házban lakik.

A privát pápai apartmanok az V. Sixtus palota harmadik emeletén találhatók, X. Pius (1903-1914) volt az, aki a pápák lakóhelyét a második emeletről a harmadik emeletre helyezte át, hogy a szertartási protokoll könnyebb legyen.

A déli fekvésű főhomlokzat szigorúságával és épségével uralja a fenséges Szent Péter bazilika terét, ahol ma is minden vasárnap összegyűlnek a hívek, hogy részt vegyenek az Úrangyalán, amelyet a Szentatya a Sixtus épület egyik ablakából mond ki.

Ferenc pápa a Szent Márta Házban lakik és dolgozik, ahol lakosztályt és saját kápolnát foglal el, azonban minden nap a pápai lakásokba megy dolgozni, különösen, ha állam- vagy kormányfőket fogad. Minden vasárnap vagy ünnepnapon megjelenik az Apostoli Palotában lévő irodájának ablakában, hogy elmondja az Úrangyalát.

A Kelemen termet a pápa különösen fontos küldöttségek audienciáinak termeként használja, mint például a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület, a bíborosi kollégium és a különböző püspöki konferenciák esetén.

A tizenhetedik században létesült a reneszánsz freskókkal és különféle jelentős műalkotásokkal borított Kelemen terem VIII. Kelemen pápa (1592-1605) parancsára, s I. Kelemen pápa, Szent Péter harmadik utódjának tiszteletére.

A lenyűgözően szép és gyönyörű színek, az arany és az ultramarin kék színben pompázó, színes márványokkal és szédítően festett építészettel, az "új" terem díszítését a pápa Giovanni és Cherubino Alberti testvérekre bízta, akik 1596 márciusában kezdték meg festeni a nagytermet a képi projekt dicsőítésének szándékával.  Céljuk volt, hogy a névadó szent tettein keresztül magát VIII. Kelement ünnepeljék, aki a pápák közül elsőként lép be az új díszített palotába.

A főajtók felett Paul Bril flamand festő Szent Kelemen vértanúsága című freskó található. A szemközti falon Cherubino Alberti Szent Kelemen keresztségének freskói láthatók, valamint Giovanni és Alberti Cherubino  művészet és tudomány allegóriája.

Az oldalfalakon lévő frízek Alberti Cherubino és Baldassare Croce a kardinális erények allegóriáit, a szemközti falon pedig maguk a művészek teológiai erényeit ábrázolják. A mennyezetre Giovanni Alberti Kelemen apoteózisát festette.

Érdekes Cherubino Alberti festő bírósági története, akit 1598. február 7-én azzal vádoltak, hogy megölt egy bizonyos Orazio del Bene-t, egy mészárost. A mészáros, a szomszéd mosónő és a pápai udvarban tevékenykedő festő közötti kapcsolat természete azonban homályos.

Az egész kérdés egy festő esetét juttatja eszünkbe, amely most bekerült a kollektív képzeletbe, aki magasztos munkásságáról, valamint zavaros igazságszolgáltatási ügyeiről ismert, és amely Ranuccio Tomassoni 1606-os meggyilkolásában csúcsosodott ki: Michelangelo Merisi, azaz Caravaggio.

Már Caravaggio római tartózkodásának kezdetén keresztezték egymást a két művész útjai.

A Borgheggianónak is nevezett Cherubino Albertinek a bűncselekmény előtt bírósági ügye is volt; ahogy Caravaggioval többször is megtörtént, valójában letartóztatták illegális fegyverviselésért.

1605. július 19-én Caravaggio-t letartóztatták, mert megrongálta Laura és Isabella della Vecchia házának ajtaját és homlokzatát. De másnap, 1605. július 20-án a garancialevélnek köszönhetően és 100 scudi büntetéssel szabadult ki a börtönből. A Tor di Nonában bebörtönzött művész szabadon bocsátásáról szóló levelet aláíró mallevadorik között volt "Cherubino Alberto da Borgo S. Sepolcro pittore al Popolo" is.

Mindkét művész részt vett a már említett két verekedésben, és minden a római ünnepségek kontextusában zajlott: a cherubinoi karnevál és V. Pál Borghese pontifikátusának első évének megünneplése Caravaggio számára. Mindkettő életében két nő, mindkettő Magdolna volt, jelentős szerepet játszott.

Felmerül azonban a kérdés, hogy két hasonló gyilkosság után a két festő közül az egyiket miért kényszerítették négyéves száműzetésbe, míg a másik alig egy évvel később ismét az Apostoli Palotában találta magát, mintha a bűncselekmény nem vetett volna árnyékot karrierjére. A biztonságos viselkedés és a kegyelem között Cherubino folytatta a festést az apostoli palotában, és később ugyanolyan rangos megbízást kapott - az Aldobrandini kápolnát a Santa Maria sopra Minerva-ban. Ismét dolgozott a Borghesének, a Rospigliosinak és a Viscontinak. Később beiratkozott a római állampolgárságba és nemességbe, elnyerte a Liliom és az Arany Sarkantyú lovagságát, és megszerezte azt a kiváltságot, hogy az Aldobrandini-címer arany gereblyéjét hozzáadja családi címeréhez. 1611-1614-ben az Accademia di San Luca hercegévé választották.

Kétségtelen, hogy nem szabad alábecsülni a védők és mecénások szerepét a két művész sorsában.

Egy másik szempont, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, Cherubino Alberti szerepe a Kelemen terem díszítésében. Kétségtelen, hogy egy olyan ambiciózus projekt, mint az új apostoli palota fogadóterme a közeli 1600-as jubileum közelében, semmiképpen sem maradhatott befejezetlenül, és még kevésbé lehetett elfogadni semmilyen változtatást a munka menetében, Cherubino távolléte miatt.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.storiadellarterivista.it/blog/2024/10/10/cherubino-alberti-e-michelangelo-merisi-due-delitti-e-una-salvezza/

https://www.ilgiornaledellarte.com/tag/musei-vaticani

https://www.ilgiornaledellarte.com/Articolo/IL-MUSEO-INFINITO-%7C-Il-Seicento-nascosto-Pitture-svelate-Prima-parte

https://www.ilgiornaledellarte.com/Articolo/IL-MUSEO-INFINITO-Il-Settecento-in-Vaticano

https://www.wikiwand.com/it/articles/Palazzo_Vaticano

https://www.archivioapostolicovaticano.va/content/aav/it/l-archivio/ambienti/torre-dei-venti.html

https://www.archivioapostolicovaticano.va/content/aav/it/l-archivio/ambienti/piano-nobile.html

https://it.wikipedia.org/wiki/Cherubino_Alberti

------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------