Tíz éve gyönyörű idő volt Rómában. A magyarországi hideg tavaszból a terrortámadástól félő bécsi reptérre, majd az olaszországi melegbe csöppentünk. Kabát nélkül jártuk az örök város utcáit három napon át. Tíz éve ezen a napon lett boldoggá Batthyány-Strattmann László.

Az olaszok éppen tüntettek valamiért Rómában, de ez fesztiválnak, valamilyen örömünnepnek tűnt hangos zenével, énekléssel a Termini pályaudvar közelében. Ott is és a híres Corson is sokszor összefutottunk magyarokkal. Ismerősökkel, ismeretlenekkel váltottunk néhány szót.

Jó volt azokban a napokban magyarnak lenni Rómában. Mindannyiunkat Batthyány-Strattmann László, a körmendi herceg-orvos vitt Rómába. Éppen tíz éve ezen a napon éltük át az életre szóló eseményt, amikor a már járni alig tudó II. János Pál pápa boldoggá avatta a szegények orvosát.

Ott voltak az ünnepségen magyar politikusok, egyházi vezetők, a Batthyány család tagjai is. Aznap mintegy hatezer magyar lobogtatott lelkesen magyar zászlót a Szent Péter téren. Kitört az üdvrivalgás, amikor lehullott a lepel Batthyány-Strattmann László portréjáról.

Nem kis örömünkre Kisléghi Nagy Ádám festménye messze kiemelkedett a másik négy boldoggá avatott portréja közül. Utána a Via Gulián álló Falconieri-palotába – amelytől nem messze folydogál a talányos színű Tevere , ahol egy épületben van a Pápai Magyar Intézet és a Római Magyar Akadémia – elegáns fogadásra voltunk hivatalosak.

Mivel aznap tiszta kék ég borult Rómára, szabad szemmel is látható volt a Szent Péter-bazilika tornya és Vatikán Városállam épületei.

 

A palota gyönyörű termeiben mosolygós, barátságos légkörben ismerősök és ismeretlenek elegyedtek szóba. Emlékszem, hogy Beer Miklóssal, az akkor még az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspökével milyen jóízűen beszélgettünk kenus élményeinkről. Különös hangulata volt annak a három napnak. Erre így emlékezik dr. Gyürki László pápai prelátus is.

– Rómában a boldoggá avatáson koncelebrálhattam a pápai misén. Nagy öröm volt a magyar csoport látványa a magyar zászlókkal.

Felejthetetlen élmény, amikor lehullott a lepel a herceg portréjáról. Üdvrivalgás, zászlók lengetése jelezte a boldog pillanatot. Jó volt ekkor körmendinek lenni. Hosszú évek sok-sok fáradozása a boldoggá avatásért beérett, a körmendi szemorvos ismert lett az egész világon.

A hétfői pápai fogadáson Bebes István polgármester is kézcsókra járulhatott a pápa elé és átadta ajándékát: a körmendi kincslelet másolatát és egy Batthyány-érmét, Kiss Sándor alkotását. Dr. Gyürki László hosszú éveken át sokat tett azért Körmenden, hogy a város méltón készüljön az egykori főúr boldoggá avatására.

Megtörtént a Szent Erzsébet templom környékének rendbetétele, a Batthyány-kastély kápolna megnyitása a zarándokok számára. Tér lett elnevezve Batthyány emlékművel, amely a boldoggá avatásra emlékeztet. Batthyány-Strattmann László életéről rövid szórólap készült turisták és zarándokok részére.

A boldoggá avatás előtti időben több megemlékezés és előadás is volt Körmenden.

Nívós kiadvány jelent meg a hercegről és körmendi kapcsolatáról. A boldoggá avatás napján postai emlékbélyegzés volt a városban, Batthyány emlékhellyel bővült a templom. Sabáli László Batthyány László tiszteletére misét komponált. Ez a boldoggá avatás előtt többször is elhangzott. Sok zarándok Körmenden át indult el Rómába Az egyik utazási iroda minden programjában szerepelt: szentmise Körmenden 10 órakor a Szent Erzsébet-templomban, ahol bensőséges lelki találkozásokat élt át a szentéletű szemorvos a Gondviselő Istennel.

Folytatja az emlékek idézését dr. Gyürki László. Ennek megfelelően a Szent Erzsébet-templomban misézett Mayer Mihály püspök és dr. Takács Nándor püspök papjaikkal és a hívekkel, itt misézett az esztergomi kispapokkal dr. Beer Miklós püspök és dr. Ladocsi Gáspár püspök is. Mintegy 30 busz állt meg Körmenden, hogy a Rómába induló zarándokok szentmisén vegyenek részt, vagy imádkozzanak, többek között Bosák Nándor püspök is.

A körmendiek nagy szeretettel fogadták a zarándokokat és megvendégelték őket. Volt olyan csoport is, amely nem tudott Rómába menni, hanem Körmenden ünnepelte meg a boldoggá avatást. A kastély udvarán nagy kivetítőn láthatták a római eseményeket. Utána április 21-én, húsvéthétfőn Batthyány Boldog László első magyarországi ünneplését tartottuk. A körmendi egyházközség és a város közös ünnepe volt ez a nap. Egykori lakóhelyének és kórházának udvarán állították fel a szabadtéri oltárt.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa dr. Konkoly István megyés püspök volt. Vele misézett dr. Paul Iby eisenstadti megyés püspök, dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, P. Anton Bruck németújvári plébános és a mi egyházmegyénkből mintegy negyven pap. Több helyről érkeztek papjaikkal hívek a szentmisére. Batthyány Boldog László ereklyéjét P. Anton Bruck és a körmendi plébános hozta a menetben, majd elhelyezték az oltár mellett.

 

Nem ért véget a szent életű herceg-orvosra való emlékezés a szentmisével. A színházteremben filmpremier kezdődött: a szombathelyi 2D Stúdió Körmend legendás hercege, a Körmendi Városi Televízió Az életút Rómába vezet címmel mutatta be Batthyány Lászlóról készült filmjét.

 

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://vaol.hu/hirek/tiz-eve-avattak-boldogga-1535770

 

-------------------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------------

Tíz éve avatták boldoggá

Batthyány-Strattmann Lászlót

 

2013.03.23.

Boldog Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának tízedik évfordulója alkalmából Németh László pápai prelátus írt megemlékezést.

 

Batthyány-Strattmann Lászlót tíz évvel ezelőtt, 2003. március 23-án avatta boldoggá II. János Pál pápa Rómában, a Szent Péter téren. Egy hosszú boldoggáavatási eljárás zárult le ezzel. A szegények orvosa 1931-ben halt meg. Boldoggáavatási eljárása még a II. világháború előtt elindult. A halál helye szerint a Bécsi Érsekség volt abban illetékes.

 

A tanúkihallgatásokat a Szombathelyi Egyházmegyében folytatták le. Később belépett az ügybe az Eisenstadti Egyházmegye is, amelynek a területén, Németújváron (Güssing) van a sír. Az ügyet 1971-ben Mindszenty bíboros is megpróbálta előremozdítani.

 

Batthyány-Strattmann László közbenjárására a Pécsi Egyházmegye területén történt gyógyulás, amelyet ott vizsgáltak ki. Rómában az orvos szakértők tizenkét évi várakozás után jelentették ki erről a gyógyulásról, hogy az teljes, maradandó és rendkívülinek tekinthető.

 

A szegények orvosának életpéldája most különösen is aktuális, hiszen az új pápa, Ferenc, Róma püspöke szegény Egyházat akar, pápai küldetését a szegények szolgálatának tekinti. Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak is ez volt az élete: a szegényeket gyógyította, ingyen, gondoskodott róluk, megnyitotta testi és lelki szemüket. Szerette szegény betegeit, akik arra tanították, hogy egyre jobban szeresse Istent.

 

Boldoggáavatásának tízedik évfordulójára jelent meg olasz nyelvű életrajza a Szombathelyi Egyházmegye támogatásával az Elledici és a Velar Kiadó collana blu sorozatában, „amelyet posztulátoraként írtam meg azért, hogy életének példáját Olaszországban is megismerjék, kérjék közbenjárását, és minél többen kövessék életének példáját, amelynek az volt a mottója: 'Ha boldogok akartok lenni, tegyetek boldoggá másokat!'” – írta Németh László.

 

------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.magyarkurir.hu/hirek/tiz-eve-avattak-boldogga-batthyany-strattmann-laszlot-0

 

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------