A Károly király imaliga magyar küldöttsége a Vatikánban járt, a Vatikáni Rádió interjút készített Hittig Gusztávval és Kovács Gergellyel, a Károly király imaliga magyarországi referenseivel.

Ferenc pápa október 14-én, szombaton magán kihallgatáson fogadta a Károly király imaliga a népek békéjéért nemzetközi delegációit, akik ezen a napon tartották éves közgyűlésüket Rómában. A magyar küldöttséget Hittig Gusztáv és Kovács Gergely magyar referensek vezették. A pápai audienciát követően felkeresték a Vatikáni Rádió stúdióját.

Az imaliga magyarországi tevékenysége alkalmazkodik a nemzetközi imaligához, amelynek Európában és Amerikában is vannak képviselői. 20 évvel ezelőtt Hittig Gusztáv kért és kapott felkérést a magyarországi működés megszervezésére. Részt vett Károly király boldoggá avatásának előkészítésében, majd azóta emlékalkalmakat szervez és ereklyék elehelyezését segíti elő országszerte. Az imaliga célja, hogy az ima által előmozdítsa Boldog Károly király szentté avatását.

Ehhez nagyon fontos Károly király megismertetése a hívekkel. Hiteles képet kívánnak adni az embereknek az utolsó magyar királyról, hogy a hívek követni tudják az imaliga elképzeléseit, gondolatait és hitét. Magyarországon eredményesen működik a szervezet, hiszen tavaly Budapest belvárosában, a Károly körúton állítottak szobrot IV. Károly magyar királynak - hangsúlyozza Hittig Gusztáv.

Az imaliga még Károly király életében alakult, hogy segítse az ő szolgálatát az imával és később is meghatározta az egész évszázadra kiterjedt imahadjáratot - emlékeztet Kovács Gergely a szervezet múltjára. 1917-ben XV. Benedek pápa béke felhívásához egyedül Károly király csatlakozott az európai vezetők közül. Nagy hit-egység és személyes kapcsolat volt kettejük között, továbbá mindkettőjüket a béke iránti nagy elkötelezettség jellemezte. Bizonyos értelemben egy kegyelmi kontextus az 1917, mert abban az évben kérte Szűz Mária Fatimában a kis látnokoktól, hogy imádkozzanak a békéért. Ferenc pápa az audiencián összekapcsolta korunkat az I. világháború idejével, mert ma is nagy szükség van az imára és az áldozatvállalásra a jó akaratú emberek között.

Károly király felajánlotta életét a népek békéjéért. Innen ered az imaliga elnevezése. Károly királyt hitvallóként avatta boldoggá II. János Pál pápa, de az életáldozat jogán is ott van a boldogok között és majd ott lesz a szentek között - fogalmaz Kovács Gergely. A szombat délutáni közgyűlésen az imaliga képviselői foglalkoztak az Amerikában történt csodával, csodás gyógyulással, amely elősegítheti Károly király szentté avatását.

Ha ezzel sor kerülne a kanonizálásra, akkor Magyarország első királya, Szent Isván és utolsó királya IV. Károly is a szentek sorában állna - hívja fel a figyelmet Kovács Gergely az interjúban.

--------------------------------------------------------------------------------------------

http://hu.radiovaticana.va/news/2017/10/16/a_k%C3%A1roly_kir%C3%A1ly_imaliga_magyar_k%C3%BCld%C3%B6tts%C3%A9ge/1343298

----------------------------------------------------------------------------------------------

Az utolsó magyar király 130 éve született
2017.10.22.

Százharminc éve, 1887. augusztus 17-én született IV. Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár.
Károly sorscsapások sorozata után lett trónörökös, majd huszonkilenc évesen uralkodó. Apja gégerákban meghalt, I. Ferenc József császár elsőszülött és egyetlen fia, Rudolf öngyilkos lett. A soron következő trónörökösnek, Ferenc Ferdinándnak rangon alul kötött házassága miatt le kellett mondania gyermekei trónigényéről, majd 1914. június 28-án Szarajevóban merényletet követtek el ellene (a Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, amivel megkezdődött az első világháború). 1916. november 21-én elhunyt Ferenc József császár, helyébe Károly lépett, és december 30-án a háború közepette is fényűző ünnepség keretében Magyarország apostoli királyává koronázták.
A fiatal uralkodó mindössze két évig ült a recsegő-ropogó birodalom trónján.
A végső összeomlást az 1918. november 3-i feltétel nélküli fegyverletétel jelentette.
A budaörsi csatát követően Tatára vitték, majd a tihanyi apátságban tartották fogva. Mivel továbbra sem volt hajlandó lemondani a trónról, november 1-jén brit közreműködéssel családjával együtt a portugál Madeira szigetére internálták. Magyarországon a nemzetgyűlés 1921. november 6-án mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását.

Vagyonát elkobozta az Osztrák Köztársaság, a Monarchia utódállamai pedig nem tudtak megegyezni a családjának fizetendő apanázsról, ezért feleségével és gyermekeivel mostoha anyagi körülmények között élt. Miután spanyolnáthában megbetegedett, 1922. április 1-jén meghalt, nyolcadik gyermeke születését már nem érhette meg. Elsőszülöttje, az európai politikai életben tevékenyen részt vevő Habsburg Ottó 1961-ben mondott le személyes trónigényéről.
A "békecsászár" méltósággal és panasz nélkül viselte hányattatásait, ezért halála után nem sokkal kezdeményezték boldoggá avatását, amely 2004. október 3-án valósult meg. II. János Pál pápa boldog Habsburg Károly emléknapjának a megszokottól eltérően nem halála, hanem esküvője napját, október 21-ét jelölte ki.

Sírja Madeira szigetén, Funchal városában található, szentté avatási eljárása akkor kezdődött el, amikor a budapesti Szent István-bazilikában őrzött hermáját 2013-ban megszentelték. Mellszobrát 2016 novemberében avatták fel Budapest V. kerületében, királlyá koronázásának 100. évfordulója alkalmából decemberben kiállítás nyílt a Mátyás-templomban. Mindkét eseményen részt vett unokája, Habsburg György is.

--------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------