2016.07.10.

Az „elkergetett migránsok” segítését szorgalmazta Ferenc pápa vasárnap a római Szent Péter téren mondott beszédében.

A pápa a felebarátokat segítő jó szamaritánus cselekedeteiről beszélt a délben elhangzott Úrangyala imádság (Angelus) bevezetéseként. Az egyházfő olyan életvitelt szorgalmazott, amelynek a középpontjában a nehézségben élő embertársak állnak.

A katolikus egyházfő kijelentette: „Nem szabad kategóriák szerint megítélni, ki a felebarátom és ki nem az. Legyél annak a fivérednek vagy nővérednek a felebarátja, akit nehézségben látsz.”

Hozzátette: üres szavak helyett jó cselekedetekre van szükség. „Isten abban az emberben rejlik, aki félig halott, abban a migránsban, akit el akarnak kergetni” – jelentette ki.

Ferenc pápa szavaival közvetve az olaszországi Fermo város utcáján a napokban megtámadott és a sérüléseibe belehalt 36 éves nigériai migránsra is utalt, akit vasárnap délután temetnek el.

A férfi nyolc hónappal ezelőtt érkezett Olaszországba, és menekültkérelmet nyújtott be. Fermóban a helyi érsekség fogadta be. A város utcáin sétált feleségével, amikor két olasz fiatal rasszista indíttatásból rájuk támadt, a férfit súlyosan bántalmazták, és később belehalt sérüléseibe.

------------------------------------------------------------------------------------------

http://mno.hu/kulfold/a-papa-az-elkergetett-migransok-segiteset-surgette-1351239

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Emmanuel, az Olaszországban meggyilkolt nigériai menekült története

Emmanuel Chidi Namdi nyolc hónapja érkezett Olaszországba menyasszonyával, Chimiaryval, akivel a Boko Haram terrorja elől menekültek el Nigériából, miután családtagjaikat meggyilkolták. A fermói érseki szemináriumban találtak befogadásra. Emmanuelt július 5-én Fermo városában az utcán megölték.

2016.07.10.

Emmanuel és menyasszonya a Vinicio Albanesi által vezett Caritas in Veritate Alapítvány segítségével találtak menedéket a fermói érseki szemináriumban. Mindketten keresztények.

Nigériában elvesztették kétéves kislányukat, valamint Emmanuel szüleit egy merénylet során, amelyet a Boko Haram terrorista szervezet fegyveresei követtek el egy keresztény templom ellen. Ezt követően menekültek el hazájukból, végigjárták a menekülők életveszélyes útvonalát Nigeren és Líbián keresztül, végül egy csónakban érkeztek Olaszországba. Chimiary ekkor várandós volt, és a tengeri utazás során újabb tragédia érte a párt: elvesztették a magzatot.

Emmanuelék 2015 szeptemberében érkeztek Fermóba, ahol új életben reménykedtek. Mindketten beadták a menedékkérelmüket. Jártak a befogadó központban a reggeli olaszórákra, ezt követően pedig segítettek a házimunkákban és a takarításban az érseki szemináriumban. 2016 januárjában részben teljesült régi vágyuk, házassági ígéretet tettek egymásnak egy ősi szertartás keretében, amelyet Vinicio Albanesi atya vezetett. Egyházi esküvő keretében még nem tudtak örök hűséget fogadni egymásnak, mert nem voltak meg a dokumentumaik. Nigériában a Boko Haram fenyegetettségében nem volt lehetőségük a házasságkötésre.

A Marche régióban található város polgármesterét sokkolták az Emmanuellel történtek. „Olyan ez, mint egy rémálom – mondta Paolo Calcinaro. – Pedig ez a település mindig is nyitott és befogadó volt.”

Fermóban befogadták Emmanuelt, mégis itt érte a halál. Két helyi férfi megállította az arra sétáló párt és egy jellemzően rasszista kifejezéssel kezdték zaklatni a lányt, „afrikai majom”-nak nevezték. Emmanuel kérdőre vonta őket, erre rá támadtak, dulakodni kezdtek. A dulakodás során Emmanuelt agyonverték. Gyilkosa a fociultrák közé tartozott, ismert volt a rendőrség előtt, korábban már eltiltották a sportrendezvényekről is.

Chimiary egyedül maradt. Vinicio atya igyekszik segíteni, hogy folytathassa Nigériában megkezdett orvosi tanulmányait. A Caritas in Veritate Alapítvány és a fermói püspök pedig feljelentést tett és kártérítési pert indít az érdekében.

„Kedves Emmanuel, bocsánatot kérek tőled – így imádkozott Vinicio Albanesi, a Capodarco közösség elnöke azon az imavirrasztáson, amelyet a meggyilkolt nigériai férfi emlékére tartotta Fermo érseki szemináriumában. – Nem tudtuk biztosítani számodra a jövőt Chimiaryval, akit annyira szerettél. Tisztelettel fogadtunk téged. Te különösen figyelmes és mosolygós voltál, reménykedtél egy jobb jövőben.”

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarkurir.hu/hirek/emmanuel-az-olaszorszagban-meggyilkolt-nigeriai-menekult-tortenete#lightbox[%27g70792%27]/0/

------------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------------

FERENC PÁPA BESZÉDE

2016.07.10.

„Jócselekedetek nélkül halott a hitünk” – Ferenc pápa Úrangyala imádsága
Július 10-én délben, a nyári forróság ellenére, többszázezer hívő gyűlt össze a Szent Péter téren, hogy Ferenc pápával elimádkozza az Úrangyala imát.
A Szentatya beszédében a vasárnapi evangéliumi szakaszt, az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédet elemezte (Lk 10, 25-37). Az egyszerű és ösztönző elbeszélés egy életstílust tár elénk, amelynek középpontjában nem mi, hanem azok állnak, nehézségeikkel együtt, akikkel életünk során találkozunk, és akik kérdést intéznek hozzánk. Ha a nem szólnak lelkiismeretünkhöz, akkor valami nem működik; szívünkben akkor valami nem keresztény.

A kettős parancsolat: Isten és a felebarátok szeretete

Jézus ebben a példabeszédben egy törvénytudóval folytat párbeszédet a kettős parancsolatról, amely lehetővé teszi, hogy belépjünk az örök életbe: szeressük Istent teljes szívünkből, felebarátunkat pedig, mint önmagunkat (25-28). Igen, - válaszolja Jézusnak a törvénytudó, - de mondd meg, hogy ki az én felebarátom? (29). Mi is feltehetjük magunknak a kérdést: ki a felebarátom? Kit kell úgy szeretnem, mint önmagamat? Rokonaimat? Barátaimat? Honfitársaimat? Hittársaimat? Ki a felebarátom? Jézus ezzel a példabeszéddel válaszol a kérdésre.

Az irgalmas szamaritánus az igazi felebarát

Egy embert, a Jeruzsálemből Jerikóba tartó út mentén rablók támadták meg, kifosztották, megverték, majd az út mentén hagyták. Azon az úton előbb egy pap, majd egy levita haladt el. Bár látták a sebesültet, nem álltak meg, hanem folytatták útjukat (31-32). Ezután arra járt egy szamaritánus, vagyis Szamária egy lakosa, akit a júdeaiak lenéztek, mivel nem az igazi vallás követője. Azonban éppen ő, amikor megpillantotta a szerencsétlenül járt embert, „megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire és bekötözte azokat. Szállásra vitte és gondját viselte. Másnap reggel a szállás gazdájára bízta a sebesültet, pénzt is adott neki ezekkel a szavakkal: „Viseld gondját. Amivel többet költesz rá, megadom neked, amikor visszatérek”. Jézus a történet végén a törvénytudóhoz fordult és megkérdezte: „Mit gondolsz, e három közül melyik a felebarátja annak, aki a rablók kezére került?” A pap, a levita vagy a szamaritánus?

Tőlünk függ, hogy felebarátai vagyunk-e a többi embernek

Mivel a törvénytudó intelligens volt, így válaszolt Jézusnak: „Aki irgalmasságot cselekedett vele”. Jézus így teljes egészében megfordította a törvénytudó – és egyben a mi – kezdeti perspektívánkat: nem kell katalogizálni a többieket, hogy eldöntsem, ki a felebarátom és ki nem. Tőlem, az én döntésemtől függ, hogy a felebarátja vagyok-e annak, akivel találkozom, és akinek segítségre van szüksége, még akkor is, ha idegen, esetleg ellenséges.

A szavak helyett tettekre van szükség

Jézus ezekkel a szavakkal zárja le a példabeszédet: „Menj és tégy hasonlóképpen”. Ez egy szép lecke! És Jézus mindannyiunknak ismétli: menj és tégy hasonlóképpen. Légy felebarátja fivérednek vagy nővérednek, aki nehézségekkel küzd. Tégy jócselekedeteket, ne csak szavakkal, amelyeket elfúj a szél - mondta a pápa, majd utalt egy olasz slágerre, amelynek címe: szavak, szavak, szavak. Ehelyett cselekedjünk. Ha szeretettel és örömmel teszünk jót felebarátainknak, akkor hitünk kicsírázik és gyümölcsöt hoz. Tegyük fel magunknak a kérdést és válaszoljunk rá szívünkben: termékeny-e a mi hitünk? Terem-e jótetteket hitünk? Vagy pedig meglehetősen meddő, vagyis inkább halott, mint élő? Felebarátként viselkedem, vagy csak elhaladok embertársaim mellett? Azok közé tartozom, akik tetszés szerint kiválogatják az embereket? Jó, ha ezeket a kérdéseket gyakran feltesszük magunknak, mert életünk végén az irgalmassági cselekedetek révén ítélnek meg majd minket.

Isten van jelen a szenvedőkben, éhezőkben, migránsokban, magányosokban, betegekben

Az Úr így szólhat hozzánk: „Emlékszel a Jeruzsálemből Jerikóba vezető útra? Az a félholt ember én voltam. Az az éhező gyermek én voltam. Emlékszel? Az a migráns, akit sokan el akarnak üldözni, én voltam. Azok a magányos nagyszülők, akiket az idősotthonban magukra hagytak – én voltam. Az a beteg a kórházban, akit senki sem látogat meg - én voltam.
Szűz Mária segítsen bennünket, hogy a mások iránti nagylelkű szeretet, az Irgalmas Szamaritánus útján járjunk. Segítsen bennünket, hogy megéljük a Krisztus által ránk hagyott fő parancsolatot. Ez az út, amelyen beléphetünk az örök életbe – mondta Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor.

---------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1243060482372236&id=524505510894407

-----------------------------------------------------------------------------------------------

VIDEÓ:

https://www.youtube.com/watch?v=TcKeG1Mylt4

------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------