2021.03.08.
Ferenc pápa sajtókonferencián jelentette be a döntését, hogy Magyarországra jön, az Eucharisztikus Kongresszus lezárására.

Bővebben:

Hazatérőben Irakból a szokásos fedélzeti sajtókonferencián újságírói kérdésre válaszolva Ferenc pápa többek között kijelentette: „Nem tudom, hogy az utak megvalósulnak-e vagy sem. Ám azt megvallom, hogy ezen az úton sokkal inkább elfáradtam, mint a megelőzők során. 84 év nem marad következmény nélkül, de meglátjuk! Most Magyarországra kell mennem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárószentmiséjére.”
Nem az ország meglátogatására, hanem csak a szentmisére. De Budapest két órányira van Pozsonytól, és miért is ne látogatnánk el Szlovákiába…? Így mennek ezek a dolgok”.

Tehát a hír igaz, amit Erdő Péter is megerősített.
Ferenc pápa Magyarországra látogat és részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 12-i záró szentmiséjén, közölte Erdő Péter bíboros az MTI-vel hétfőn.

Az NEK-et eredetileg 2020-ban tartották volna, az azonban a koronavírus miatt elmaradt. A Vatikán később jóváhagyta Erdő Péter javaslatát, miszerint a katolikus világeseménynek számító NEK-et 2021. szeptember 5 és 12. között tartsák meg Budapesten.

A bíboros elmondta: a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséje, a statio orbis, a városért és a világért bemutatott szentmise a rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseménye. Ezért illő, és úgy is szokás, hogy ha a pápa ellátogat a rendezvénysorozatra, ezen a szentmisén vesz részt.

Ferenc pápa magyarországi látogatása a pápa 2019-es, háromnapos csíksomlyói utazása (és ottani szentmisézése) óta sokak számára kérdés volt. Jó darabig csak annyit lehetett tudni, hogy a pápát a budapesti konferenciára korábban már mind az állami, mind az egyházi protokoll szerint meghívták.
Az is kiderült korábban, hogy a kongresszus a tervezettnél is többe kerül majd, a HVG tavaly ősszel újraszámolt, és arra jutott, hogy a költségek akkor már közel 30 milliárdra rúgtak, korábban 17,9 milliárd forintot tettek el erre a célra. Tavaly márciusban még 1,95 milliárd forintot különítettek el rá.

Magyarország másodszor ad majd otthont Eucharisztikus Világkongresszusnak, amin az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdetik és ünneplik. Az 1938 májusában Budapesten tartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjén, a Hősök terén félmillió hívő vett részt.

-------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2021-03/papa-magyarorszag-eucharisztikus-komgresszus-mise-irak-sajto.html
https://telex.hu/belfold/2021/03/08/ferenc-papa-magyarorszagra-latogat-iden

https://index.hu/belfold/2021/03/08/ferenc-papa-magyarorszag-latogatas/

-------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

Magyarországra jön Ferenc pápa, de ez miért olyan nagy szó?

2021.03.09.

„Örömmel értesültünk róla, hogy a Szentatya bejelentette a döntését, miszerint az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére Budapestre jön” – jelentette be Erdő Péter bíboros, az esztergom–budapesti érsek hétfő délután. Az egyházfőt korábban már annak rendje és módja szerint meghívták a szeptemberi világkongresszusra, az viszont sokáig egyáltalán nem volt biztos, hogy el is jön Budapestre. De miért nagy dolog, ha a pápa maga megy egy világkongresszusra? Miért még nagyobb szó, ha ez a kongresszus Magyarországon van? Mi az az Eucharisztikus Kongresszus és egyáltalán, hogy jön ide már megint Soros György?

Nagy dolog a pápa látogatása?

Röviden: igen. Ferenc pápa látogatása a budapesti konferenciára az egyházfő 2019-es, háromnapos csíksomlyói utazása (és ottani szentmisézése) óta sokak számára kérdés volt. A csíksomlyói látogatás a magyar római katolikus közösségnek azért is volt jelentős, mert a pápa eddigi, összesen 34 külföldi utazásából ekkor ment először Magyarországgal szomszédos országba, ez pedig zarándokok ezreit mozgatta meg – pláne azután, hogy az utolsó nagy, Magyarországról induló katolikus zarándoklat Ferenc pápa alatt 2015-ben volt, amikor az egyházfő Bosznia-Hercegovinába látogatott.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) fontosságát Erdő Péter bíboros többször is hangsúlyozta, mint a keresztény szeretet kimutatásának ünnepét. A Kossuth Rádiónak adott korábbi interjújában Erdő hozzátette, „reálisnak tartja” annak esélyét, hogy a pápa elfogadja majd meghívásukat. Ezek az esélyek azonban valójában jóval kisebbek voltak, mint ahogy azt a magyar egyház hangsúlyozta, a valószínűséget csökkentette ugyanis az, hogy pápa utoljára 20 éve látogatott el világkongresszusra;
a legutolsó, 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszuson sem volt jelen az egyházfő, csak a leendő pápa, Pacelli bíboros (a későbbi XII. Piusz pápa);
illetve a kirobbanó világjárvány sem hajtotta a pápai látogatás malmára a vizet.

Az eredetileg 2020-ban esedékes eseménysorozatot végül elnapolták (elévelték) 2021-re, Ferenc pápa egészségügyi állapota miatt azonban még így is kérdéses maradt a látogatása: decemberben az újévi misézést kellett lemondania lábfájdalmai miatt, a fiatal kora óta tartó tüdőproblémái pedig alapból problémát jelentettek a koronavírus fényében. Miután azonban megkapta az oltást, márciusban elutazott Irakba, és a nagyajatollahhal találkozva történelmet írt, római egyházfő még sosem járt korábban az országban. Végül Irakból visszatérve sajtótájékoztatóján erősítette meg magyarországi útját:

„Nem tudom, hogy az utak megvalósulnak-e, vagy sem. Ám azt megvallom, hogy ezen az úton sokkal inkább elfáradtam, mint a megelőzők során. 84 év nem marad következmény nélkül, de meglátjuk! Most Magyarországra kell mennem a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére.”

Hozzátette, nem országlátogatásról lesz szó, csak a szentmisére jön Budapestre. Pápa először 1991-ben tett országlátogatást Magyarországon, II. János Pál többek között elutazott Pécsre (itt „basilica minor” rangra emelte a székesegyházat), Máriapócsra, Debrecenbe és persze Budapestre is. II. János Pál 1996-ban újra visszatért az országba a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezésére, de ekkor csak Pannonhalmán járt (illetve átutazott rövid időre Győrbe).
Állítsuk meg a Soros-pápát

Az egyik legérdekesebb része a pápa tervezett magyarországi látogatásának a kormány és a kormányhoz közeli média, illetve a Ferenc pápa közötti, ha úgy tetszik, politikai feszültség. A pápa a tavaly megjelent könyvében – mint megírtuk – kiemelte, mennyire álkeresztény az a kormány, amely bűnbakot keres és menekültellenes, propagandát fizet és álhírekből él. A pápa menekülteket és szegényeket védő megszólalásai az elmúlt években gyakoriak voltak, az egyházfő például a 2015-ben kezdődő bevándorlási válság idején is felszólalt a menekültek védelme mellett, mondván, a kereszténység jegyében segítenünk kell embertársainkon.

Ez Magyarországon pont nem jött kapóra akkor, amikor egy teljes politikai kommunikáció épült a bevándorlók dehumanizálására,

arra, hogy minden igaz magyar ember a határát védve tartsa magát távol az idegen országok idegen kultúráinak idegen idegenjeitől.

A kormány nem, a kormányhoz közeli média viszont annál inkább nekiment a pápának, a kommunikációs doktrína ekkor úgy szólt, hogy a pápa lényegében maga is bevándorló, liberális, de ha nem is liberális, legalább azért kommunista. 2017-ben a kormányhoz közeli, lovagkeresztes Bayer Zsolt azt neheztelte, hogy az egyháznak „sikerült hoznia” egy, az európai értékektől idegen (értsd: argentin) pápát, aki

„hiába ismételgeti kretén brüsszeli politikusok kretén mondatait kretén módon, ettől még migráns marad, mert Argentínában szinte mindenki az”.

A pápa lemarházása és „hülye, ostoba politikai” véleményvezérré titulálása az egyház oldaláról szó nélkül maradt. Szintén Bayer (és őt szemlézve például a Pesti Srácok) volt a pápa elleni utálkozás szócsöve 2016-ban is, amikor a kormány migránsválságról beszélve népszavazást kezdeményezett az uniós menekültbetelepítési kvóták ellen. Ekkor Bayer a menekülttáborban bevándorlók lábát mosó Ferenc pápát az idegenség lábát mosónak, az „idegenséget gyámolító” magamutogatónak titulálta.

Bayer Zsolt mellett finomabb hangvételű kritikák is érték a kormánykoalíció oldaláról a pápát, a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter egy interjúban beszélt arról, hogy a pápa migrációval összefüggő mondataival nem ért egyet, és több barátját is „csendes fejcsóválásra vagy dühös kifakadásra” késztetik az egyházfő megnyilvánulásai.

A Fidesz azonban nyílt kritizálásra nem adta fejét, amíg itthon 2016-ban a pápát támadták, Orbán Viktor Rómában találkozott vele, hogy felszólaljon „a közel-keleti keresztények, a világ legkiszolgáltatottabb keresztényeinek üldözése ellen”. Ezt a kormány kommunikációja szerint a pápa méltatta.

A kormány később, a pápa csíksomlyói látogatásakor is támogatását fejezte ki, a pápai mise előkészítésére 160 millió forintot ajánlott fel. Az egyházfő eddigre azonban kihúzta már a gyufát a kormányhoz húzó, feltüzelt hívek egy részénél: amint 2019 januárjában az egyik fideszes képviselő bejelentette a pápa csíksomlyói látogatását, a kommentelők máris gyűlni kezdtek, hogy utálkozzanak, kommunista egyházfőről beszéljenek, és mindenek előtt megállítsák „Soros György pápáját”, mielőtt még elvehetne bármit is Magyarországtól.

De mire jön most?

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház eseménysorozata, fókuszában a hit, a vallás, Krisztus megértése, lényegében maga a kereszténység és annak mélyebb megélése áll. Ha találkozott Ön is a „Találkozz Jézussal Budapesten!” plakátokkal szerte az országban tavaly, most összekötheti: az szólt ugyanis a NEK-ről. A pápa 2016-ban jelentette be az 51. NEK után videóüzenetben, hogy Budapesten tartják a következő konferenciát.

A többnapos hitkonferenciát rendszeres időközönként (évente, kétévente, a második világháborút követően akár ötévente) más-más helyszínen rendezik meg. A cél a „katolikus keresztények tanúságtétele Isten szeretetéről a világ felé”, így az eseményeken regisztráció után mindenki részt vehet. Utoljára 1938-ban tartottak Budapesten NEK-et, a 34. kongresszusra több mint 250 ezer ember utazott fel vidékről, és 300 ezer fővárosi vett részt rajta még annak ellenére is, hogy a tömegeknek a zuhogó esőben kellett várakozniuk az első napon.

Idén az 52. NEK-nél jár a katolikus egyház: pontosabban inkább tavaly járt volna ott, a budapesti konferenciát eredetileg ugyanis 2020-ra tervezték, a koronavírus miatt azonban ezt elhalasztották, Erdő Péter javaslatára 2021. szeptember 5-12. közé rakták át az eseményt. Ennek 12-i záró szentmiséjére ígért látogatást Ferenc pápa, a záró mise ugyanis a „városért és a világért bemutatott szentmise”, a rendezvénysorozat legünnepélyesebb része. Ahogy Erdő Péter fogalmazott, ha a pápa ellátogat hozzánk, akkor „úgy illő”, hogy ezen vegyen részt.

A 2021-es NEK-ről egyelőre azt tudni biztosan, hogy a vadászati kiállítás mellett ennek a szervezését is megkapta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a tavaly kiadott Magyar Közlöny szerint „a kongresszus kormányzati kapcsolattartójaként” vesz majd részt. A konferencia költségvetését egyébként a halasztás előtt, 2019-ben számolta újra a HVG, a költségek már ekkor 30 milliárd forintra rúgtak a korábbi 17,9 milliárdhoz képest: 2020 végén pedig újabb 1,95 milliárd forintot különítettek el rá.

Az 52. NEK a 2020-as tájékoztatás alapján a pénzért cserébe színes programokkal készül: a záró mise előtt terveznek nagy tömegek előtt tartott szabadtéri szentmisét, közös imádságot, körmeneteket is, az országból és külföldről is többen érkeznek rá egyházi személyek, zarándokok. A szakmai előadásoknak a Hungexpo ad majd otthont, lesz ifjúsági est és vacsora borkóstolóval, illetve valószínűleg koncert is, a konferencia himnuszának megírásában ugyanis maga Kovács Ákos segédkezik.

------------------------------------------------------------------------------------

https://telex.hu/belfold/2021/03/09/ferenc-papa-magyarorszag-latogatas-nek-erdo-peter

----------------------------------------------------------------------------------