2021.03.08.

Március 5-én reggel, repülőgépe indulása előtt a Szentatya a Szent Márta-házban üdvözölt néhány Rómában élő iraki menekültet, akik a Sant’Egidio közösség és a Cooperativa Auxilium szervezet támogatásával érkeztek Olaszországba és illeszkedtek be a társadalomba. A pápa karitatív szolgálatának vezetője, Konrad Krajewski bíboros kísérte a csoportot.

Ferenc pápa meghallgatta a fiatalok történetét, és megáldotta őket. Egyikük, Galeb azt kérte tőle, imádkozzon hazájáért. „Éppen ezért megyek, a szívemben hordozom a családjaitokat” – válaszolta neki a pápa. Azt is megígérte, hogy miután hazatér, ismét találkozik velük, és elmeséli, milyen csodálatos dolgokat látott az országukban.

Ali 27 éves, akkor menekült el Irakból, amikor be akarták sorozni katonának, és látta, ahogyan az Iszlám Állam emberei megölik a testvérét. Törökországon és Görögországon keresztül egy kamion alá bújva menekült, és már a Róma körüli körgyűrűn volt, amikor baleset érte, melynek következtében amputálni kellett az egyik lábát.

Juszef 24 éves, 2015-ben menekült el szülőhazájából. Meghatódva mondta a pápának: „Túl sok éve vérzik az országom, teljes szívemből remélem, hogy ez az utazás a békét hozza el. Köszönöm Ferenc pápának, hogy nem törődik bele a háborúba, elmegy az országomba, és kéri, hogy legyünk testvérek.”
Az egyik család Bagdadból érkezett, örmény katolikusok. Az édesapának műhelye volt, de az Iszlám Állam fenyegetései miatt be kellett zárnia, és feleségével, két gyermekével együtt Libanonba menekült. Itt ismerte meg őket a Sant’Egidio közösség, és 2017 márciusában a humanitárius folyosón keresztül, biztonságos úton jutottak el Rómába. Mára már integrálódtak, az apa szerelőműhelyt nyitott, a két gyerek elvégezte az általános iskolát. Elmondták Ferenc pápának, mennyire hálásak a humanitárius folyosókért és mennyire örülnek, hogy Olaszországban élhetnek.

Daniela Pompei, a közösség menekültekért felelős tagja elvitte a pápának Radzsid Ganni vértanú pap stóláját. A fiatal káld papot diakónusával együtt 2007-ben gyilkolták meg a moszuli Szentlélek plébánián. Radzsid atya Rómában tanult, és szemináriumi évei alatt a Sant’Egidio közösséggel együtt segítette a hajléktalanokat. A stólát a Tiberis-szigeti Szent Bertalan-bazilikában őrzik korunk vértanúinak más ereklyéivel együtt. Ferenc pápa akkor viselte, amikor 2017. április 22-én vezette az új vértanúkért mondott imádságot.

------------------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-utazasa-reggelen-romaban-iraki-menekultekkel-talalkozott

-----------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

-------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

Egyháztörténelem élőben: közös ima Ábrahám városában, a pápa találkozott a nagyajatollahhal

2021.03.08.

Egyháztörténelmi jelentőségű találkozás Irakban: a katolikus egyházfő Ábrahám városában, Urban együtt imádkozott muzulmánokkal és más vallási csoportokkal szombaton. Ferenc pápa iraki látogatásának ez a vallásközi találkozás a csúcspontja, de a pápa találkozott a síiták óriási tekintélyű vezetőjével, Ali al-Szisztani nagyajatollahhal is. A vatikáni nagykövetség első beosztottja Bagdadban egy magyar pap-diplomata, Lengyel Ervin, őt kérdeztük a pápalátogatásról.

Ferenc pápa iraki látogatását minden túlzás nélkül lehet történelminek nevezni: most először jár katolikus egyházfő a döntően arabok és kurdok lakta országban, amit előbb Szaddám Huszein diktatúrája, a két Öbölháború és a háború hozta káosz, végül az Iszlám Állam (ISIS) terrorállama tiport meg borzalmasan. Az iszlamista szélsőségesek papokat, szerzeteseket, keresztény hívőket gyilkoltak és templomokat gyújtottak fel, a keresztényüldözések elől százezrek menekültek el. Az ezredfordulón még másfélmillió keresztény élt Irakban, ahol a kezdetektől jelen van a kereszténység, most a becslések szerint már csak 250 ezren vannak.

Ez Ferenc pápa 33. hivatalos külföldi útja, de talán még egyre sem figyelt annyira a világ, mint most erre. 2019 óta a járványhelyzet miatt a pápa sem utazott, és az Irakban is újabb nagy hullámnál tartó pandémia miatt most is óvtak járványügyi szakemberek az úttól.

A pápa azonban a szükséges biztonsági intézkedések mellett (a delegáció tagjait a velük utazó újságírókkal együtt mind beoltották, és igyekeznek figyelni a távolságtartási szabályokra is, bár a zsúfolt közel-keleti városokban lehetnek kétségek, hogy ez mennyire reális) ragaszkodott az úthoz. „Azoknak vagyok a pásztora, akik szenvednek” – hangsúlyozta a kritikákkal szemben a pápa, akinek látogatását néhányan Assisi Szent Ferenc 800 évvel ezelőtti találkozójához hasonlítják a kairói szultánnal, ő szintén vállalta a veszélyt a béke érdekében.

Egy magyar pap Babilonban

A mostani út különösen fontos a kereszténység és az iszlám közötti viszony szempontjából is. Ferenc pápa az iraki úttal tulajdonképpen II. János Pál álmát teljesíti be. A lengyel pápa 2000-ben Irakban szerette volna kezdeni a szent évet, de ezt előbb az Egyesült Államok igyekezett megakadályozni, végül Szaddám Huszein nem járult hozzá az úthoz. Irakban vagy fél éve szervezik a pápa fogadását, a helyi keresztények között óriási volt a várakozás.

„Többen azt gondolták, hogy lesz majd a pápalátogatással szemben ellenállás, akár muzulmán vallási vezetők részéről is, de egyáltalán nincs ilyen, mindenki szeretettel fogadja Ferenc pápát”

- mondta Lengyel Ervin, a bagdadi nunciatúra magyar első beosztottja a Telexnek. Lengyel másfél éve szolgál Irakban. Három évet a budapesti nunciatúra helyi titkáraként szolgált, elvégezte a pápai diplomáciai akadémiát, majd Kamerun, Angola és Oroszország után ide osztották be. Az 1980-ban született magyar pap néhány hónapig vezette is a Vatikán bagdadi nagykövetségét, mert egy ideig nem volt kinevezett nuncius Bagdadban. A katolikus diplomácia részéről Lengyel aktívan részt vett a pápa útjának megszervezésében.

„Koronavírus és biztonság, ez a két faktor, amire nagyon kellett figyelni. Az iraki biztonsági szervek mindent megtesznek, úgy tűnik, nincs mitől tartani. A járvány miatt egyébként is le van zárva minden, február 18-tól itt ugyanúgy kijárási tilalom van este 8-tól reggel 5-ig, mint Magyarországon” – mondta Lengyel a Telexnek, amikor felhívtuk péntek este Bagdadban. Hogy elértük, részben szintén a Covid miatt van: előbb a nuncius lett koronavírusos, majd csütörtökön a magyar első beosztott tesztje is pozitív lett. Bár csak enyhe tünetei vannak, nem hagyhatja el a rezidenciát, így hiába várták nagyon a pápát, a magyar pap nem találkozhat vele személyesen.

A reptérnél több száz keresztény fogadta a pápát, de egyébként nagyrészt le vannak zárva az utak, amerre a delegációja megy. A héten is volt egy rakétatámadás egy amerikai támaszpont ellen, és pénteken is – amikor a pápa Irakba érkezett – folytatódtak az ország déli részen a hónapok óta tartó, idáig 600 áldozatot követelő korrupcióellenes demonstrációk és az összecsapások Bábil kormányzóságban – más néven Babilonban.
Irak tele van a Bibliából és a civilizációtörténetből ismerős helynevekkel Ninivétől Ur városáig. Ur, a történelem egyik első ismert városa Ábrahám városa is egyben, Ábrahám pedig a zsidóságnak, a kereszténységnek és az iszlámnak egyaránt ősatyja.

„Ferenc pápa egész iraki látogatásának csúcspontja a szombati vallásközi találkozó Ur romvárosában”

– hangsúlyozza Lengyel Ervin. A pápa szombaton a 4000 éves sumér toronytemplom, a zikkurat előtt, Ábrahám hagyomány szerinti háza mellett találkozott a helyi keresztény csoportokkal: muszlim vezetőkkel, iraki őshonos vallások képviselőivel, mint az egyedi hitű, szent pávaangyalt tisztelő, monoteista jazidikkal, akiket az Iszlám Állam még a keresztényeknél is durvábban üldözött. Most ők is együtt imádkoztak a síita és szunnita muszlimokkal és az önmagában is nagyon sokszínű iraki kereszténység képviselőivel: a Jézus nyelvét, az arámit használó káldeusokkal, a különböző szír keresztény csoportokkal, a nesztoriánusokkal, örményekkel, arab keresztényekkel és a többiekkel.

Visszatérés a világ feldúlt középpontjába

„Fenséges Isten, Teremtőnk, te szereted a mi emberi családunkat és minden teremtményedet: mint Ábrahám gyermekei, zsidók, keresztények és muzulmánok, együtt más hívőkkel és minden jóakaratú emberrel, köszönjük, hogy Ábrahámot adtad nekünk, ennek a nemes és szeretetteljes országnak nagy fiát, hogy közös atyja legyen hitünknek” – ezekkel a szavakkal kezdték a közös imát a különböző vallások képviselői, majd a pápa arról beszélt, hogy az igaz hit Isten imádata és a felebarátaink szeretete, az igazi blaszfémia pedig fivéreink és nővéreink, a másik vallás gyűlölete.
Visszatérni Urba, Ábrahám szülőhelyére olyan „mintha hazajöttünk volna” – tette hozzá a pápa. „Itt történt, hogy Ábrahám meghallotta az Isten hívását; innen indult az útra, mely megváltoztatta a történelmet” – mondta beszédében az egyházfő, és a három ábrahámi vallás követőit arra buzdította, hogy a közös ősatyából merítkezve harcoljanak a békéért.

„A pápa látogatása a világ vallási origóját visszahelyezi Ábrahám szülőhelyére, a három nagy vallás kiindulási helyére. Egy olyan világrészbe, ami nem a vallás, hanem az emberi szenvedések miatt szerepel mostanában a hírekben”

– mondta a Telexnek Lengyel Ervin Bagdadból. A vallásközi párbeszéd előmozdítása, a katolikus egyház kinyitása, „a találkozások kultúrája” az argentin pápa egész pápaságának egyik fő üzenete. Mostani iraki útjának is a vallásközi békét hirdető „Mindnyájan testvérek vagytok” a hivatalos mottója, a plakátokon pedig egymás mellett van az Irak jelképének számító datolyapálma és a bibliai jelkép, a békegalamb.

A kereszténység és az iszlám közötti párbeszéd szempontjából a mostani út fontos mérföldkő. Korábban inkább az iszlám szunnita ágával törekedett hivatalos párbeszédre a katolikus egyház. 2019-ben Abu-Dzabiban a pápa a kairói al-Azhar központ főimámjával, Ahmad et-Tajjeb egyiptomi sejkkel találkozott, és alá is írtak egy közös dokumentumot az emberi testvériségről. Legalább ekkora jelentőségű a mostani találkozó Ferenc pápa és a legfontosabb síita vezető, az Irakban, Iránban óriási tekintélyű Ali al-Szisztani nagyajatollah között. Al-Szisztani egy élő szimbólum, vallási székhelye, Nedzsef és Ali szentélye pedig a síitáknak valami olyasmi, mint a keresztényeknek Róma az apostolok sírjaival.
Keresztényvédő muszlim vezető

„Amikor elkezdett terjedni a hír, hogy a katolikus egyházfővel al-Szisztani is találkozni fog, ez nagy löketet adott a muzulmánok érdeklődésének is a pápalátogatás iránt. Al-Szisztani mindig is egy kiegyensúlyozó, béketeremtő ember volt, Szaddám Huszein bukása után sürgette a demokratikus választásokat és a modern alkotmány bevezetését. A síita vallásos-társadalmi gondolkodásban ő volt az első, aki a béke és a párbeszéd jelentőségét hirdette. A keresztény és jazidi kisebbségeket is határozottan a védelmébe vette az őket ért támadásokkor” – vázolta fel a találkozó jelentőségét síita szempontból is Lengyel Ervin.
A síita és a katolikus vallási vezető szombat reggel találkozott; a 90 éves al-Szisztani egészségi állapota miatt egyébként már kerüli a nyilvánosságot. A beszámolók szerint a katolikus egyházfő magántalálkozójukon köszönetet mondott, amiért a nagyajatollah „felemelte szavát a leggyengébbek, az üldözöttek érdekében, hangsúlyozva az emberi élet szentségét és az iraki nép egységének fontosságát”.

„Itt 2000 éve értékes része a társadalomnak a kereszténység”

– hangsúlyozta nekünk Lengyel Ervin. Mint a magyar pap-diplomata mondja, a keresztények jobb módú, megbecsült emberek voltak az Iszlám Állam előtt, a keresztényüldözés nem az iraki társadalomból fakadt. A tömeges elmenekülések után a Ninivei-síkságra már megindult a lassú visszaköltözés, de a súlyos gazdasági problémák és politikai káosz nem segíti a keresztények visszatérését. „Itt úgy gondolják, hogy az iraki társadalom egy hajó, amiben együtt utaznak a különböző vallások. Négy napig a világ most másképpen tekint Irakra, nem arra fognak gondolni, hogy mennyi a kőolajkitermelés és milyen harcok vannak, hanem a vallási, szociális és humanitárius kérdésekre. Ez reményt ad az iraki társadalomnak is, hogy talán Ferenc pápa tanítására hallgatva fognak tudni új utakat találni” – fogalmazott Lengyel Ervin.

Ferenc pápa iraki útja vasárnap az ország északi, kurd területein folytatódik, ahol néhány éve még az Iszlám Állam folytatott népirtást. A pápa hétfő reggel utazik vissza Rómába.

---------------------------------------------------------------------------------

https://telex.hu/kulfold/2021/03/07/egyhaztortenelem-eloben-a-papa-talalkozott-az-ajatollahhal-kozos-ima-abraham-varosaban

-------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------