2023.10.21.

Ottorino Respighi tanára és igazgatója is volt a római Santa Cecilia Akadémia Zenekarának. Budapesten szeptember 27-én a Müpa és a Fesztiválzenekar Európai hidak elnevezésű közös fesztiválját a zeneszerző Rómához írt triptichonja zárta, Fischer Iván vezényletével és egy kis Liszt-színezettel.

Ugyanakkor Rómában Fischer Iván vezényletével Respighi triptichonjával nyitott évadot októberben az Accademia Nazionale di Santa Cecilia az Auditorium Parco della Musica Ennio Morricone helyszínen.

Respighinek az imádott város, ahol utóbb életének nagy részét töltötte, egyszerre volt hús és vér, illat és íz, amit az impresszionizmus kiemelkedő képviselője gyönyörű triptichonban hangszerelt meg, elsőként Róma szökőkútjait, majd fenyőit, végül pedig az Örök Város ünnepeit zenébe foglalva. Liszt ezzel szemben rövidke kórusműveit – középkori zarándokénekek feldolgozásait – a keresztény Rómának címezte. A két szerző egymásba fonásának ötlete tehát nem csak azért találó, mert beleillik az Európai hidak programsorozat idei tematikájába, hanem mert Fellini Édes életéhez hasonlóan egymás után mutat be római éjt és nappalt, érzékiséget és hitet, vagyis foglalja össze mindazt, amit Róma mind a mai napig képvisel.

A Santa Cecilia Nemzeti Akadémia új szimfonikus évadjának nyitókoncertjén a római zenekar ugyanazt a műsort adta elő, amelyet két héttel korábban Budapesten Fischer Ivánnal, de volt valami új a Parco della Musicában: Respighi három híres szimfonikus költeményét egy videó kísérte, amelyet Jurij Ancarani készített az Akadémia meghívására, a Római Filmfesztivállal együttműködve.

Természetes lenne azt gondolni, hogy a ravennai videóművész a hangokat és képeket akarta ötvözni, megmutatni azokat a római helyeket, amelyeket Respighi leíró zenéje idéz. Túl banális. Ancarani három teljesen saját videót készített, amelyeknek semmi köze a három szimfonikus költeményhez, legalábbis első pillantásra, mert akkor kezd találni valami kapcsolatot a zenével, először nagyon homályos, majd egyre világosabb. Valójában az előadás sorrendjében az első szimfonikus költemény, a Róma fenyőinek négy paneljéből kettőt Respighi a császári Rómában állít be, és Ancarani is a császári Rómát idézi, régi fekete-fehér filmeket használva peplum stílusban. Lehet látni néhány klipet ezekből a filmekből, de mindenekelőtt a Cinecittában összeállított filmdíszleteiket, amelyekből kiderül, hogy ez egy hamis világ, a papírmasé és a rétegelt lemez világa, és nincs mögötte semmi. Ezért Ancarani ironikus és tiszteletlen megjegyzése a császári Róma és légióinak felmagasztalásához pontosan 1924-ben, amikor azok, akik néhány évig kormányozták Olaszországot, arról akarták meggyőzni az olaszokat - és sokan hittek neki -, hogy újjáéleszt egy kétezer éves birodalmat.

Ancarani videójának Róma kutjainál is a víz a témája, de ez szerény víz: a fák leveleiről csöpögő eső, amely megnedvesíti a fűszálakat, folyó patak. Szökőkutat is látni, de semmi köze a Trevi kúthoz, Ancarani most is levetkőzi a diadalmas retorika zenéjét, amely ezúttal a barokk Róma és nem a birodalmi Róma dicsőségére épül. Harmadik szimfonikus költemény, római fesztiválok. A téma az ókori római ünnepektől (Circenses) a keresztény vallási ünnepekig (The Jubilee), a népszerű ünnepektől (L'Ottobrata) a gyermekfesztiválokig (La Befana) változik. Ennek a videónak a díszlete változatosabb: Hadrianus császári villájából (amelynek romjai között egy lovas cowboy bolyong, nem is cowboy, hanem maga a cowboy, fegyverrel a pisztolyában) továbbmegyünk a jelenlegi Cinecittába, ahol tömegek vannak, a látogatók szelfiznek. Ancarani még egy utolsó gúnyt tart Respighinek, és néhány utcai táncot játszó fiút a szökőkutak elé állít, iróniával lerombolja Respighi diadalát.

A zenei előadás a közönség és a kritikusok szerint is kiváló volt. Fischer Iván kiemelte Respighi káprázatos hangszerelésének minden színét, sőt azokat a passzusokat is, amelyekben a hangzás sötétté, durvává válik, de nem riadt vissza a bombasztikusabb pillanatoktól sem. A zenekar megmutatta hangzásának minden erejét és melegét, néha túlzottan hagyta magát elragadni. Liszt két, szintén Rómának szentelt, rövid és összegyűjtött a cappella darabja, amelyeket a Secchi Andrea által irányított kórus tökéletesen énekelt, két jótékony szünetet illesztett be a hangzás ilyen bőséges pompájába.

-------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

https://revizoronline.com/fischer-ivan-mupa-santa-cecilia-zene/

https://www.giornaledellamusica.it/recensioni/la-musica-di-respighi-e-i-video-di-ancarani

https://www.facebook.com/photo?fbid=711711044330706&set=a.479296517572161

https://santacecilia.it/concerto/roma-ivan-fischer/

https://www.vaticannews.va/it/mondo/news/2023-10/apertura-stagione-sinfonica-santa-cecilia-bridging-europe.html

https://www.ilfoglio.it/roma-capoccia/2023/10/12/news/respighi-con-fischer-un-film-dedicato-a-roma-e-un-ponte-italia-ungheria-per-iniziare-5773824/

https://www.ilmessaggero.it/partner/teatri/tre_giorni_dedicati_a_roma_un_omaggio_alla_citta_eterna_per_inaugurare_la_nuova_stagione_musicale_dell_accademia_di_santa_cecilia-7659658.html

https://www.vaticannews.va/it/mondo/news/2023-10/apertura-stagione-sinfonica-santa-cecilia-bridging-europe.html

--------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------

A Róma előtti tiszteletadás után a nagy magyar iskolának szentelt koncerttel folytatódott az Európai Hidak Fesztivál október 15-én, vasárnap. Fischer Iván a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Duda Éva Tánctársulat közreműködésével Liszt virtuozitását ötvözte Bartók „A csodálatos mandarin” című egyfelvonásosával az Auditorium Parco della Musica Ennio Morricone helyszínen.

A római Santa Cecilia Zeneakadémia koncerttermében a Római Magyar Akadémiával együttműködésben megvalósult eseményen részt vett az Akadémia intézményvezetője, dr. Kudar Gábor, valamint a tudományos és kulturális attasé, Berényi László.

A játékot a zenekar mögé/ fölé egy emelvényre szorították be, így mindenki jól láthatta a táncosokat. Ez az elhelyezés már önmagában is támogatta a darabot, hiszen a cselekmény nagy része egyébként is egy szobában zajlik, sőt a főszereplő lány egészen végig kényszerhelyzetben van.

A koreográfia illeszkedett a zenéhez; ahogyan Bartók zenéje Lengyel Menyhért szövegkönyvére készült, a mozdulatok is a karakterek jellemzését szolgálták. A zenészek mellett a táncosok is beleadtak mindent, hogy az olthatatlan szenvedélyről valljanak, a hatásos előadásnak nagy sikere volt.

https://index.hu/kultur/2023/09/20/duda-eva-tarsulat-budapesti-fesztivalzenekar-vigszinhaz-galaest-tanc/

--------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

Vicenza díszpolgárává avatták Fischer Ivánt

2023.10.24.

Október 23-án Vicenza város képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott Fischer Ivánnak, a Vicenzai Operafesztivál alapítójának – közölte a Budapesti Fesztiválzenekar. Az indoklás szerint a magyar karmester az elismerést „az általa szervezett fesztivál révén Vicenza városa iránt tanúsított példaértékű ragaszkodásával és érdeklődésével érdemelte ki, amellyel évek óta növeli a város tekintélyét, hangsúlyozza történelmi, művészeti és kulturális örökségét Olaszországban és a világban.”

A vicenzai városi tanács ülésén mindegyik párt szónoka támogatta a cím megadását.

Felszólalásaikban kiemelték, hogy ez az ünnepélyes alkalom a város számára is kiemelkedően fontos, mert Fischer Iván jelenléte értékes nemzetközi távlatot ad Vicenza kulturális életének. A díjat a Városházán rendezett ünnepségen azután Giacomo Possamai, Vicenza polgármestere és Massimiliano Zaramella, a városi tanács elnöke adták át.

Nagy megtiszteltetés ez. Szeretem ezt a gyönyörű várost, és úgy gondoltam, hogy egy kulturális fesztivál megszervezése Vicenzában hozzájárul ahhoz, hogy a város egyre ismertebb legyen a világban – fogalmazott az ünnepelt köszönőbeszédében.

Fischer Iván 2018-ban alapította a Vicenzai Operafesztivált. A rendezvény megvalósítását a Società del Quartetto szervezi (a város támogatásával), amelyhez egy nemzetközi baráti kör is csatlakozik olasz, francia, spanyol, német, magyar és más nemzetiségű mecénásokkal. A fesztivál idén október 26. és 29. között zajlik a városban. A program részeként a Budapesti Fesztiválzenekar három alkalommal játssza el a Fischer Iván rendezte Pelléas és Mélisande-ot a Teatro Olimpico, az 1585-ben épült, első modernkori fedett színház színpadán. Ezt hangverseny is követi, a huszadik század első felének a nácik által betiltott zenéjéből, többek között Paul Hindemith és Kurt Weill műveit hallhatja a vicenzai közönség. Ezt a műsort a Budapesti Fesztiválzenekar Budapesten is előadta, az OMIKE koncertjén a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.

Budapest után Vicenza a második város, amely díszpolgárává avatta a magyar karmestert.

Fischer Iván legfontos díjai és elismerései: 2006-ban megkapta a Kossuth-díjat, ugyanebben az évben a Francia Köztársaság kormánya Chevalier des Arts et des Lettres címet adományozott neki. 2011-ben elnyerte a Royal Philharmonic Society Zenei Díját, a Magyar Prima Primissima-díjat és a holland Ovatie-díjat. 2013-ban a londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagjává választotta.

https://fidelio.hu/klasszikus/vicenza-diszpolgarava-avattak-fischer-ivant-179806.html

https://www.teatroolimpico.vicenza.it/it/notizie.php/357029

------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------