Környezet és emberek Bizáncban és Itáliában címmel tartott kétnapos nemzetközi konferenciát az MTA Régészeti Intézete a Német Régészeti Intézettel a Római Magyar Intézetben, a múlt pénteken kezdődött tanácskozás egyben nyitánya egy hároméves konferenciasorozatnak, amely azt elemzi, hogy miként hatott egymásra és szomszédjaira a két politikai-kulturális régió. A rendezvénysorozat közvetett célja feltárni, hogy mely irányból érkeztek a Kárpát-medencében jelenlévő "bizánci" elemek. Bár kézenfekvőnek tűnik, hogy a kora középkori "bizáncinak" tartott tárgyak, ornamentika és kulturális elemek egykor Konstantinápolyon és a Balkánon át jutottak el a Kárpát-medencébe, egyre több jel utal arra, hogy egy részük valójában az avarok és az itáliai longobárdok kapcsolatának köszönhetően, vagyis itáliai közvetítéssel került hozzánk. A kutatóknak így vizsgálniuk kell, hogy a közvetített kultúrában mekkora részt képvisel az itáliai romanizált, a germán kultúrához köthető longobárd és a bizánci örökség.

Az idei konferencia az egyes embercsoportoknak, népeknek egymáshoz való viszonyát, kölcsönhatásár taglalja. A résztvevők három szekcióban - a vidék, a kisebbségek és Itália témakörében vitatják meg Itália és Bizánc 5-10. század közötti kultúrtörténetét. A tanácskozás egyetlen magyar előadója Takács Miklós, a Régészeti Intézet kutatója, aki szombaton a kisebbségekről szóló szekcióban a Balkán etnikai és kulturális sokszínűségének történetét elevenítette fel.

aki vízgazdálkodási kérdéseket taglalt.

A mostani tanácskozást a tervek szerint a következő két évben további konferenciák követik, amelyeken a kutatók a legnevesebb előadók egyike a francia Gérard Dédéyan, aki szombati előadásában Bizánc és Itália kisebbségeivel foglalkozott, az oda érkező idegen népekről beszél. Az Itália szekció keretében tartotta meg előadását Paolo Squatriti (Egyesült Államok),  egyebek közt az ideológiákkal, illetve a kultúra változásával foglalkoznak majd.

 http://kultura.hu/main.php?folderID=959&ctag=articlelist&iid=1&articleID=310296