2013.06.24.

Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló művet ajándékozott Botz Ivette üvegtervező iparművész a római Szent István zarándokháznak. Az átadására Kapisztrán Szent János születésnapjának előestéjén, június 23-án vasárnap került sor a zarándokház kápolnájában.

Németh László, a Szent István Alapítvány elnöke koncelebrált szentmisét követően vette át a Győzelem című olvasztott üveg képet. A bensőséges eseményen Rómában dolgozó magyar papok és szerzetesek, valamint a római magyar intézmények vezetői vettek részt, köztük Balla János nagykövet. A szentmise után Botz Ivette mutatta be alkotását, amelynek megáldása előtt Juhász Dezső katonai attasé mondott avató beszédet, méltatva Kapisztrán Szent Jánost – tájékoztatta szerkesztőségünket Németh László.

-------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarkurir.hu/hirek/kapisztran-szent-janos-kep-megaldasa-romai-szent-istvan-zarandokhaz-kapolnajaban

http://www.szih-roma.com/site/index.php

--------------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

----------------------------------------------------------------------------------------------

Kapisztrán János Rómában

2017.01.04.

szerző: Bókay László Új Ember Hetilap - Hetilap 2013.07.07

Az Örök Városban működő Szent István zarándokház kápolnája újabb műalkotással gazdagodott, miután Botz Yvette iparművész Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló üvegképet ajándékozott az intézménynek. Németh László olaszországi magyar főlelkész, a zarándokház igazgatója a Rómában élő magyar papokkal együtt bemutatott szentmisén a ház és Kapisztrán Szent János kapcsolatáról beszélt.

Mint elmondta, mi, magyarok ébresztettük rá az olaszokat 1956-ban arra, hogy mennyire fontos szent Kapisztrán János, aki időskora ellenére győzelemre vitte a nándorfehérvári csatában harcoló magyar sereget Európa védelmében. Az ’56-os menekültek kezdeményezték a szent szülőhelyén, hogy október 23-án olasz–magyar megemlékezés legyen róla és a magyar forradalomról. A szentmise résztvevői azt is megtudhatták, hogy Capestranóból 1956-ban a magyar lelkész elkérte Kapisztrán Szent János keresztjét, és azzal városról városra járva gyűjtött adományokat a magyar menekülteknek.

---------------------------------------------------------------------------------------------

A Szent István zarándokház a magyar emigráció javára, a magyar menekültek adományaiból épült. Erre emlékezteti a kápolnába betérőt az oltár mellé Kapisztrán Szent János tiszteletére állított harang. Most e mellé került a nándorfehérvári diadalra, annak hősére emlékeztető, Győzelem címet viselő alkotás, amelyet a szentmisét követően, június 23-án áldottak meg. Az ünnepségen részt vevők egy másik hős, Mindszenty József emléke előtt is tiszteleghettek, mert a műalkotás megáldása után a bíboros ausztráliai útján készült film részletét tekinthették meg, amelyet egy Európában eddig még ismeretlen videofelvétel örökített meg.

Kapisztrán Szent János a honvédség védőszentje is. Botz Yvette édesapja Rómában volt katonai attasé – mai utóda, Juhász Dezső alezredes ünnepi beszédet mondott, amelyben méltatta Kapisztrán Szent Jánosnak a magyarokat és egész Európát védelmező, önfeláldozó szerepét.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://ujember.hu/kapisztran-janos-romaban/

----------------------------------------------------------------------------------------

Magyarországért áldozta életét az itáliai szerzetes

2022. 06. 23.

Kapisztrán János 1386. június 24-én született a dél-itáliai Capestranóban látta meg a napvilágot, innen eredt vezetékneve, amely a magyar nyelvben Kapisztrán alakban maradt meg. Előkelő család sarjaként a perugiai egyetem jogi fakultásának elvégzése után világi pályára lépett, László nápolyi király szolgálatába szegődött. Tehetsége folytán az uralkodó 1412-ben őt nevezte ki Perugia kormányzójának, ahol komoly sikereket ért el a rend megszilárdítása, valamint a korrupció visszaszorításának terén.

Aztán egy belháború, börtön és egy látomás hatására megtért Istenhez, felbontotta eljegyzését, és 1416 októberében belépett a ferences rendbe. Sienai Szent Bernardin keze alatt tanult, az ő hatására csatlakozott a ferences regula szigorú megtartására törekvő obszerváns irányzathoz, és lépett a vándorprédikátorok sorába. Kapisztrán az obszerváns irányzat híveként az ősi regulához való visszatérést sürgette, prédikációiban azonban több olyan tételt is megfogalmazott – például Jézus nevének tiszteletét –, amivel felkeltette az inkvizíció figyelmét.

A szent hivatal már 1425-ben kikérdezte a szerzetest, majd négy évvel később eljárást is indított János ellen, ám a nagyszerű szónok végül bebizonyította ártatlanságát bírái előtt. Kapisztrán ebben az időben már mesterét, Bernardint is túlszárnyalta, a híradások szerint ugyanis vándorútja során több tízezres, sőt, néhol százezres tömegek várták prédikációt, és több városban csak fegyveresek tudták őt megóvni a vakbuzgó hallgatóság fanatikus szeretetétől.

Magyarországra jött segíteni

Kapisztrán Jánosra időközben Rómában is felfigyeltek, az 1430-40-es évek során számos komoly feladatot bízott rá. A források szerint útján 12 testvér kísérte őt, akik lefordították szónoklatait a népes hallgatóságnak, illetőleg segítettek neki az eretnekeket támadó röpiratok elkészítésében. Miután Bernardin meghalt, és V. Miklós pápa a szentek sorába emelte őt, Kapisztrán állítólag számos csodás gyógyítást hajtott végre egykori mentora ereklyéi segítségével, melyek révén tovább növelte tekintélyét. Róma utasítására aztán 1451-ben Bécsbe tette át székhelyét, ahol nunciusként a Csehországból Lengyelország, Magyarország és Moldva felé terjedő huszitizmus visszaszorítása érdekében dolgozott.

Prédikációi mellett összesen 19 kötetet töltött meg a legfőbb dogmatikai kérdések elemzésével, ám kifogyhatatlan energiáit még ez a munka sem tudta teljesen lekötni. Kapisztrán ugyanis a huszitizmus terjedése mellett az oszmán előrenyomulásban rejlő fenyegetést is felismerte, és komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Német-Római Birodalom támogassa Magyarország küzdelmét. Miután Konstantinápoly török kézre került, a pápa fáradhatatlan nunciusát bízta meg a keresztény uralkodók egységének megteremtésével, ezért Kapisztrán 1454-ben részt vett a frankfurti birodalmi gyűlésen, majd a következő évben Magyarországra utazott.

A ferences szerzetes 1455 májusában lépte át az országhatárt, majd július 1-jén Győrbe érkezett, és kézhez vette III. Callixtus levelét, melyben egy keresztes hadsereg megszervezésére kapott utasítást. Magyarországot ezekben a hónapokban halálos veszély fenyegette, hiszen Konstantinápoly elestével az oszmánok európai terjeszkedésének már csak hazánk szabhatott gátat. Szilágyi Mihály és Hunyadi János ennek ellenére végül mindössze a Délvidék erőforrásaiból tudta megszervezni Nándorfehérvár és a határ védelmét, így a Kapisztrán János által toborzott több tízezer fős keresztes haderő nélkülözhetetlen segítséget jelentett a magyar hadvezérek számára.

Fanatikus roham

Már javában zajlott a Száva-parti vár ostroma, amikor a ferences szerzetes és fanatikus serege megjelent a folyó partján, mi több, a katonák szemtanúi voltak, hogy a törökök július 21-én kis híján elfoglalták Nándorfehérvárt. Július 22-én aztán, a szerzetes tüzes prédikációján felbátorodó keresztesek egy csoportja átúszott a Száván, hogy rárontson a túloldalon táborozó oszmánokra.

Kapisztrán meg akarta akadályozni az összecsapást, ezért csónakba szállt, hogy visszahívja katonáit, ám cselekedetét a sereg többi része úgy értelmezte, hogy a vezér is rohamra indult.

Rövid időn belül tehát több tízezer fanatikus harcos rontott rá II. Mehmed seregére, melyet készületlenül ért a keresztesek támadása, ezáltal súlyos hátrányba került. Eleinte valószínűleg Nándorfehérvár védői is értetlenül szemlélték az eseményeket, Hunyadi János azonban felismerte a kedvező alkalmat, és a várból kitörve két tűz közé szorította az ellenséget. A Kapisztrán táborából induló vakmerő roham végül elsöprő magyar sikerhez vezetett: a Száva-parti város megmenekült, a ferences szerzetes pedig egy olyan győzelemben vállalt oroszlánrészt, amely több évtizedre megóvta Magyarország pozícióit az Oszmán Birodalommal szemben.

János természetesen a nándorfehérvári diadallal még nem érezte befejezettnek küldetését, és merész terveket szőtt a Balkán és Konstantinápoly felszabadítására, Hunyadihoz hasonlóan azonban ő is áldozatul esett a táborban pusztító pestisjárványnak. A szerzetes testét a közeli Újlakon helyezték végső nyugalomra, ám földi maradványai elvesztek a török háborúk viharában. Amikor Kapisztrán Jánost 1690-ben szentté avatták, már csak lángoló prédikációinak emléke maradt meg.

https://24.hu/tudomany/2022/06/23/nandorfehervari-diadal-kapisztran-janos-hunyadi-kozepkor/

---------------------------------------------------------------------------------------

-------