2.
Ők ketten – folytatja – "képesek minden kritikát megerősítéssé, minden leleplezést a hitelesség bizonyítékává alakítani".
Xun szerint folyamatos kommunikációjuk során Trump és Musk kihasználják a "tömeges algoritmikus transznak" nevezett jelenséget, egy olyan állapotot, amelyben már nincs határ a valós és a szimulált között, és amelyben mindenki képtelenné válik a választásra. Egyfajta kábulat, amely túlterheli a rendszert.
Trump tehát a közösségi médiában elindítja egy hamis Time-címlap képét, amely szuverénként ábrázolja őt, és miközben mi magunkba szívjuk ezt az információt, és arra törekszünk, hogy megkülönböztesse a valóságtól, elindít egy mesterséges intelligenciával készült videót, amelyben egy alternatív, kissé disztópikus jövőt mutat be Gáza számára, amely még lenyűgözőbb.
Egy végtelen körforgásban, amely lélegzetelállítóan (és ötletek nélkül) hagyja az ellenzéket.

https://www.ilgiornale.it/news/politica/tattiche-donald-sono-schemi-football-2453760.html

2025.03.19.

Előzmény

Válasz

Donald taktikája futballséma
A republikánus elnöké nem káosz, hanem egy olyan rendszer, amely mindent a legamerikaibb sportágnak: a futballnak köszönhet
2025.03.19.
https://www.ilgiornale.it/news/politica/tattiche-donald-sono-schemi-football-2453760.html

Donald Trump szavai mindig szédülést hagynak maguk után. Olyan kábulat, amelyet Amerikában egyesek kezdenek Trumpot fáradtságnak nevezni.

Az iparmágnás robbanékonysága mindenkit eláraszt: a szavazókat, a demokratákat és még a médiát is. Információs káosz, amely mindent lefed. De a republikánus elnöké valójában nem káosz, hanem egy olyan rendszer, amely mindent a legamerikaibb sportágnak, a futballnak köszönhet. Az egyik legegyszerűbb mintát a zóna elárasztásának nevezik.
A stratégia magában foglalja a pálya egy adott területének jó számú elkapóval való feltöltését, a védekező csapatot védekező átrendeződésre kényszerítve, hogy több embert telepítsenek egy pontra, más szektorokat fedetlenül hagyva. Ily módon a támadó csapat szinte zavartalanul csaphat le, míg a másik az elárasztott terület lecsapolásával van elfoglalva.
Ha a minta ismerősnek tűnik, az azért van, mert Trump pontosan ezt teszi. Az elmúlt hetekben Steve Bannon, az iparmágnás egykori tanácsadója az első elnökség idején néhány régi beszéde újra divatba jött, amelyek elmagyarázták ennek a rendszernek a politikai alkalmazását, amely egy pilléren alapult: az igazi ellenzék a média. "A Dems semmit sem számít, az igazi ellenzék a média, és az egyetlen módja annak, hogy foglalkozzunk velük, ha elárasztjuk a területet szarsággal". És ismét: "Minden nap három dolgot etetünk velük, ők megharapják az egyiket, mi pedig a másik kettőt. Bumm, bumm, bumm."
A milliárdos első ciklusának idején váltakozó árammal működött. De ma úgy tűnik, hogy a gép problémamentesen halad. Valóban. Elon Musk hozzáadása megnövelte ennek a "kommunikációs gépnek" a hatókörét. Elnökségének első két hónapját tekintve bepillantást nyerhetünk az azt mozgató algoritmusba: egyrészt Trump a végrehajtási utasítások záporával, mindennel telíti a politikát, másrészt a hatékonysági osztályon is erős pozíciójában erős Tesla-iparmágnás tweetjeivel foglalja el a médiateret.
Ez az "áradás" az elidegenedés érzését kelti, amely egy szélesebb jelenség része - írja Jianwei Xun hongkongi filozófus a Hipnocracy Tlon kiadások című könyvében. "Musk és Trump – írja – a képzeletbeli problémák létrehozásának és megoldásának hipnotikus technikája."

Válasz

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök felvetette, hogy a NATO 5. cikkének védelmét Ukrajna esetében is alkalmazhatnák anélkül, hogy az ország teljes jogú tagja lenne a szövetségnek - tudósított a Kyiv Independent.
2025.03.07.
Meloni tétje: "Garanciák Kijevnek, de az Egyesült Államokkal és a NATO-val. Több pénz a védelemre szociális megszorítások nélkül"
A miniszterelnök az Európai Tanácsban: "ReArm? Nem megfelelő név. Nem fogjuk felhasználni a kohéziós alapokat fegyverekre"

Az angol-francia nukleáris ernyő? Európai katonák a helyszínen? Giorgia ellenzi a csapatok meghívását, soha nem olaszokat. "Sokkal hasznosabb kiterjeszteni a NATO 5. cikkely szerinti garanciákat Kijevre." Ennek keretében Meloni megpróbálja fenntartani a közvetítési vonalat Washingtonnal. Olaszország óvatosan támogatja a ReArm-ot, és mérlegelési jogkört szerez a kohéziós alapok tekintetében. "Védelmi célú felhasználásuk lehetőség, nem pedig prioritás" – mondja Raffaele Fitto, a Bizottság alelnöke. Aztán ott van a cél kérdése: a különböző országok gazdasági erőfeszítéseit a Stabilitási Paktumtól való elszakadás mellett beleszámítják-e annak a célnak a kiszámításába, hogy a GDP két százalékát katonai kiadásokra fordítsák? Róma azt szorgalmazza, hogy ez is bekerüljön a NATO-jelentésbe, ami egy módja annak, hogy kezet nyújtson Donaldnak. "Természetesen – érvel Tajani – többet kell költenünk a biztonságra, amelynek a fegyverek csak egy részét képezik, és Olaszország számára sok munkát kell elvégezni politikai szinten." Több. "A Forza Italia mindig is az európai védelem mellett állt, ez volt De Gasperi, majd Berlusconi nagy álma. De a biztonság nem csak tankok, hanem a technológiába és az ellenőrzésbe való befektetést is jelenti, az utcáink őrzését és a terrorizmus kockázataival szembeni védekezést. De jaj annak, hogy megszakítottuk a szálat az Egyesült Államokkal. "Szilárd transzatlanti kapcsolat nélkül elképzelhetetlen Ukrajna védelmének garantálása."

https://www.ilgiornale.it/news/politica/i-paletti-meloni-garanzie-kiev-usa-e-nato-pi-soldi-difesa-2448001.html

Válasz

2. Az információgyűjtés oroszlánrésze nyilvánvalóan az Egyesült Államok. Ugyanakkor ők is számos előnnyel járnak a megállapodásból. Példa erre az Alice Springs melletti Pine Gap ausztráliai bázisa, amelyet a canberrai kormány kezel, és amelyet a kommunista Kína katonai és műholdas tevékenységének legfontosabb megfigyelési pontjának tartanak.
Hogy ezek viharos idők voltak az "Öt Szem" számára, azt már néhány nappal ezelőtt megértették a "Financial Times"-ban megjelent hírből (majd különösebb meggyőződés nélkül tagadták). A brit újság szerint Paul Navarro, Trump kereskedelmi tanácsadója (aki börtönbe került, mert nem tett tanúvallomást a kongresszus előtt az iparmágnás elleni vizsgálat során) azt tanácsolta az elnöknek, hogy zárja ki Kanadát a szövetségből.

A szándékokban ez egy eszköz volt a lázadó északi szomszédra nehezedő nyomás növelésére, amellyel példátlan kereskedelmi háború folyik. Valójában a destabilizáló következmények a vártnál súlyosabbak lehettek.

https://www.ilgiornale.it/news/politica/washington-inaffidabile-alleati-pronti-limitare-scambio-2447993.html

Előzmény

Válasz

"Washington megbízhatatlan". A szövetségesek készek korlátozni a hírszerzési információk cseréjét
Az "Öt Szem" csoport és a félelem, hogy az információk eljuthatnak Moszkvába
2025.03.07.
https://www.ilgiornale.it/news/politica/washington-inaffidabile-alleati-pronti-limitare-scambio-2447993.html

Ki bízik Tulsi Gabbardban? Az angolszász világban kevés, ha egyáltalán van. Az a nő, akit Donald Trump választott a Nemzeti Hírszerzés igazgatójának, a 18 amerikai biztonsági ügynökség koordináló testületének (mindegyik van: CIA, FBI, NSA és így tovább) mindig is ellentmondásos figura volt. A leváltott szíriai diktátor, Bassár el-Aszad kíséretével való kapcsolatokért, és mindenekelőtt Vlagyimir Putyin világával való kapcsolatáért, akinek az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos elképzeléseit nagyrészt osztja. Az a gondolat, hogy hozzáférhet a nemzetközi hírszerzés legrejtettebb titkaihoz (azzal a lehetőséggel, hogy befolyásolhatja az elnököt a napi tájékoztatón), különösen az amerikai hatalomhoz legközelebb állók számára kelt borzongást. És a probléma nem csak vele van: az új adminisztráció teljes külpolitikai irányvonala megkérdőjelezi a konszolidált bizonyosságokat.

Az aggodalom olyan nagy, hogy az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei, az úgynevezett "Öt Szem" csoporthoz tartozók az Egyesült Államokkal megosztott stratégiai információk csökkentésén gondolkodnak. A hírről az NBC amerikai televíziós csatorna számolt be, amely négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozik. Az NBC szerényen állítja, hogy a lépést az ügynökök védelmére irányuló aggodalmak indokolnák, akiknek személyazonossága "véletlenül" kívülről kiderülhet.


Az "Öt Szem" szövetséget a történelem legsikeresebb kémhálózatának tartják. Magában foglalja az öt nagy angol nyelvű demokráciát: az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot. Az utóbbi években Izrael és Szaúd-Arábia bekerült a történelmi magba, és korlátozott hozzáféréssel az információkhoz. A megállapodás tagjai elkötelezettek a tevékenységük során gyűjtött adatok és hírek nagy részének megosztása mellett. Az eredmény egy páratlan hírszerzési tűzerő. Olyannyira, hogy felháborodást váltott ki a nyugati biztonsági szolgálatok esküdt ellenségében, Edward Snowdenben, az informatikusban, aki hozzájárult az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség több ezer titkos dokumentumának feltárásához (ma orosz állampolgár és Moszkvában él): "ez egy hírszerző szervezet, amely még a részét képező országok törvényeit sem tartja be".

A csoport gyökerei Amerika és Nagy-Britannia közös erőfeszítéseire nyúlnak vissza, hogy feltörjék a német kódokat a második világháború alatt. 1946-ban az együttműködés hivatalos szerződést eredményezett, amelyhez más országok fokozatosan csatlakoztak.

Válasz

A vámok, csak a válság tünete
Talán a vámok elrejtik korunk valódi kockázatát: a zárt rendszerhez való visszatérést a versenyképtelenség miatt
2025.03.06.
https://www.ilgiornale.it/news/politica-estera/i-dazi-solo-sintomo-crisi-2447517.html

Trump vámjai mögött a Nyugat utolsó nagy lehetősége rejlik? Bár mindenki az amerikai vámok következményeire összpontosít, elengedhetetlen megérteni a valódi motivációkat. Ehhez pedig kelet felé kell tekintenünk.

Kína két stratégiai fronton halad előre: a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében, a nyílt forráskódú modellekre összpontosítva, és a katonai fejlesztésben, beleértve egy új pekingi parancsnoki központot. A félvezetőkre vonatkozó amerikai korlátozások megkerülése érdekében Kína alternatív chipeket fejleszt olyan vállalatokkal, mint a Huawei. Ezenkívül a nukleáris fúzióra összpontosít, Mianyang legnagyobb lézerfúziós üzemének megépítésével, amely technológia forradalmasíthatja az energiát és katonai következményekkel járhat.

A lézerfúzió vagy inerciális bezártsági fúzió az energiakutatás egyik legígéretesebb határa. Ennek a technológiának az a célja, hogy megismételje a napot és a csillagokat tápláló folyamatokat a laboratóriumban, rendkívül erős lézerek segítségével, hogy olyan hő- és nyomáskörülményeket teremtsen, amelyek mikroléptékű magfúziós reakciókat váltanak ki. A kínai projekt a magfúzió területén növekvő nemzetközi verseny része.

Tehát talán a vámok elrejtik korunk valódi kockázatát: a zárt rendszerhez való visszatérést a versenyképtelenség miatt. A Nyugat rendkívüli növekedésen ment keresztül, amelyet a társadalmi, politikai és gazdasági struktúrák lassú hanyatlása követett. A tévedhetetlen rendszer illúziója összetört egy példátlan sebességgel fejlődő világgal szemben.

A kérdés ma egyértelmű: elkerülhetjük-e a naplementét? És ha igen, hogyan?

A nyugati gazdasági modell elavult. A globalizáció és a spekulatív pénzügyek néhányat gazdagítottak, erodálták a középosztályt és felerősítették az egyenlőtlenségeket. A gazdaságot szétzúzza a ragadozó pénzügyi rendszer, amely kimerítette az erőforrásokat és függőségeket teremtett. Eközben Kína a stratégiai ágazatokban való előrehaladással átírja a gazdaság szabályait.

A nyugati társadalom számára fenntarthatatlan narratíva nehézségei mellett külső fenyegetések is vannak. De miközben a Nyugat gazdasági és politikai válsággal küzd, még mindig van hely az emberi potenciál újbóli felfedezésére. A technológia messze nem csak fenyegetés, hanem lehetőséget kínál egyéni és kollektív zsenialitásunk újrafelfedezésére, lehetővé téve számunkra, hogy legyőzzük a meglévő rendszerek korlátait és új világot tervezzünk.

Válasz

2. Draghi szerint a tőkepiaci unió megteremtésével könnyebben mozgósíthatók a magánforrások, de állami hozzájárulás nélkül a privát szektor nem lesz képes egymaga finanszírozni a beruházásokat. A közös európai projektek — ilyenek a közös védelmi beszerzések, az innováció vagy a közös energiainfrastruktúra — támogatásához uniós pénzeszközök bevonására is van szükség. Kérdés azonban, hogy a tagállamok hozzájárulnának-e akár közös hitelfelvételhez, akár újabb uniós adók kivetéséhez.

Az olasz politikus — aki korábban betöltötte az Európai Központi Bank elnöki posztját is — a versenyképesség komoly gátjának látja a túlszabályozást, a bürokráciát, a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, ezért ezek leépítését szorgalmazza.
"

Az uniós döntéshozatalban el kell távolodni a vétó alkalmazásától, mert az lassítja a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadását, és ily módon a versenyképességet.
"

Ha uniós szintű cselekvésre nincs mód, akkor meg kell vizsgálni az együttműködésre hajlandó tagállamok összefogását, végső megoldásként pedig a kormányközi együttműködést, írja jelentésében Mario Draghi.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki az EU Tanács soros elnökségét ebben a félévben ellátó Magyarország képviseletében a múlt héten részt vett az olaszországi Ambrosetti Fórum egyik pódiumbeszélgetésén, kérdésre válaszolva azt mondta: nem lát ellentmondást a versenyképesség javítása és az egyhangú döntéshozatal között, amelyhez Magyarország továbbra is ragaszkodik a EU Szerződések által megszabott uniós szakpolitikákban.

2024.09.11.
https://nepszava.hu/3249549_mario-draghi-jelentese-szerint-az-unios-donteshozatalban-el-kell-tavolodni-a-veto-alkalmazasatol-mert-az-lassitja-a-kulcsfontossagu-jogszabalyok-elfogadasat

Előzmény

Válasz

Mario Draghi jelentése szerint az uniós döntéshozatalban el kell távolodni a vétó alkalmazásától, mert az lassítja a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadását
2024.09.11.

A volt olasz miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) tavaly bízta meg, hogy készítsen jelentést.
Mario Draghi friss jelentése szerint az Európai Uniónak évente 800 milliárd euróval kellene növelnie a beruházásokat, hogy ne maradjon le globális versenytársai mögött. A volt olasz miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) tavaly bízta meg, hogy készítsen jelentést arról, az EU-nak mit kell tennie versenyképessége növelése érdekében. A hétfőn bemutatott 400 oldalas tanulmányt Mario Draghi akkor tette le az asztalra, amikor az EB új ötéves mandátumára készül, és hasznosíthatja, jogszabályi javaslattá formálhatja ajánlásainak sorát. Az uniós versenyképesség erősítése a magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása is.

“Soha a múltban nem tűnt ily kicsinek és elégtelennek országaink léptéke a kihívások nagyságához képest”, áll a jelentésben, amelynek szerzője arra figyelmeztet, hogy a magán- és állami finanszírozással támogatott új beruházások fellendülése, és a termelékenység javítása nélkül Európa még jobban le fog lemaradni az Egyesült Államok és Kína mögött. Draghi szerint az EU versenyképességének növelése további 750-800 milliárd eurónyi éves beruházást igényelne többek között a gazdaság digitalizálásába és karbon mentesítésébe, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 4,4-4,7 százaléka.
"

- Ha Európának nem sikerül növelnie termelékenységét és növekedési szintjét, akkor az életszínvonala csökkenését kockáztatja… Eljutottunk arra a pontra, ahol cselekvés nélkül vagy a jólétünket, a környezetünket vagy a szabadságunkat veszélyeztetjük
"

- mondta a jelentését bemutató hétfői sajtókonferenciáján.

A dokumentumba foglalt legfontosabb ajánlások között szerepel a versenyszabályok enyhítése, hogy lehetővé váljon a piaci konszolidáció az olyan ágazatokban, mint például a távközlés. A szerző javasolja a vállalati fúziókkal kapcsolatos versenyszabályok radikális megváltoztatását is, hogy azok ne váljanak hatékonyan működő európai nagyvállalatok létrejöttének akadályává. Szorgalmazza a tőkepiacok integrációját és a közös beszerzések nagyobb mérvű alkalmazását a védelmi ágazatban. A volt olasz miniszterelnök jelentésében érvel az energiapiac átalakítása mellett is, hogy az olcsó megújuló energia árát többé ne a drágább fosszilis tüzelőanyagok ára határozza meg. Úgy véli, hogy a kereskedelempolitikában is új megközelítésre van szükség: olyan védekező intézkedéseket kell beépíteni a rendszerbe, amelyek ellensúlyozzák az államilag támogatott külföldi versenyt.

Válasz

2. A Draghi-jelentés ugyanakkor számos terülten szorosabb európai együttműködést szorgalmaz. Jó szemmel nézné például, ha európai szintre emelnénk az iparpolitikát, azaz nem az egyes tagállamok támogatnák a maguk nemzeti bajnokait, hanem európai szinten döntenénk ezekről,

s a huszonhét tagállam mellett egy „huszonnyolcadik jogi rezsimet” is szeretne, amely a tagállamok feje fölött tervezné európai szinten az energia- és közlekedési infrastruktúrát.

A Draghi-terv költségvonzata kapcsán a volt EKB-elnök nem kertel: szerinte Európa versenyképességének visszaépítése 800 milliárd euróba (317,7 ezer milliárd forintba), azaz duplaannyiba kerülne, mint amennyibe a második világháború utáni újjáépítés került. Mindezt Draghi közös európai hitelfelvételből finanszírozná, emellett elvonná a pénzt a szegényebb európai régiók felzárkóztatásától, és helyette az ipari, digitalizációs és innovációs politikák támogatásába tenne erőforrásokat.

A versenyképesség növeléséhez ráadásul le kellene butítani az EU számos versenyjogi szabályát is, például azokat, amelyek az európai cégek fúzióját gátolták eddig a védelmi, a telekommunikációs és a közlekedési szektorban. A fúziók szabályozásánál Draghi álláspontja szerint figyelembe kell venni, mennyi innovációs nyereséggel járhat egy-egy cégegyesülés, és olyasmi nem fordulhat elő még egyszer, mint hogy 2019-ben a Bizottság megakadályozta a német Siemens és a francia Alstom egyesülését egy nagy európai vonatgyártóvá –

hiszen ez idézte elő azt a helyzetet, hogy „a kínaiak mára már jó eséllyel exportálhatnának vonatokat Európába”, annyira lemaradtunk.

Az EU versenyképességi problémái szerinte „egzisztenciális kihívást” jelentenek, azokat meg kell ordani, nem lehet továbbmenni abban a szellemben, hogy „konszenzust csak a halogatás teremthet”. „Ha nem cselekszünk, kompromisszumot kell kötnünk vagy a jólétünk, vagy a környezetünk, vagy a szabadságunk terén” – figyelmeztet Draghi. Csak egy termelékenyebb Európa lehet egyszerre vezető szereplő az új technológiák terén, viseltethet felelősséggel a klíma iránt, lehet önálló szereplő a világban, és tarthatja fenn a jólétét. Ellenkező esetben „le kell csavarnunk némely ambíciónkat, ha nem az összeset”.

2024.09.10.
https://mandiner.hu/kulfold/2024/09/mario-draghi-ursula-von-der-leyen-green-deal-versenykepesseg?utm

Előzmény

Válasz

Ursula von der Leyen álmait meggyilkolva húzná ki a hanyatlásból Európát Draghi 2024
2024.09.10.
Több pénz, olcsóbb energia, kevesebb zöldpolitika – erre van az előre az olasz exminiszterelnök szerint.
Az európai politikában már hónapok óta várják, s ma végre megérkezett Mario Draghi négyszázoldalas jelentése az európai versenyképesség javításának lehetőségeiről. Az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Olaszország volt miniszterelnöke leginkább azért kapta meg a feladatot, mert a 2010-es évek elején, európai jegybankelnöki ciklusa alatt jelentős szerepe volt abban, hogy Görögországot, s ezáltal az eurozónát sikerült megmenteni a teljes bedőléstől. Ezzel egyébként Mario Monti és Enrico Letta után ő a harmadik olasz miniszterelnök, aki jelentést tesz le az EU elé a gödörből való kikecmergés irányairól.
Draghi „kevesebb zöldet és több növekedést” tenne az Ursula von der Leyen által propagált zöld növekedési stratégiába,

miután úgy tűnik, mégsem igaz, hogy a dekarbonizációval anyagi jólét jár együtt. A jelentésben olyasmi is szerepel, ami az újraválasztott bizottsági elnöknek bizonyosan nem fog tetszeni: szerinte ideje beszélni az Európai Green Deal haláláról, ha a dekarbonizáció új, zöld munkahelyek létrejötte helyett „Európa deindusztrializációjához vezet”. A fosszilis energiaforrásokból való kiszállást sem lehet szerinte olyan gyorsan véghezvinni, mint azt Von der Leyenék tervezték, szerinte minimum az évtized végéig „a fosszilis energiahordozók továbbra is központi szerepet játszanak majd az energiaárazásban”.

Európa gazdasági problémáinak anyját – akárcsak a magyar kormány – Draghi is a kontinens magas ipari energiaáraiban látja:

az áramért 158, a gázért 345 százalékkal fizettetünk cégeinkkel többet, mint az USA, ami súlyos versenyképességi gond.

Draghi az energiát terhelő adók csökkentését is szorgalmazza, s kifejezetten ellenzi a tervezett új karbonvám (CBAM) bevezetését tekintettel arra, hogy az EU energiaintenzív iparágainak kibocsátása 2021 óta 10-15 százalékkal csökkent, s a beruházások, amelyekért versengünk, az összes többi régióban nem szembesülnek az európai dekarbonizációs célokkal, és még az itteninél jóval bőkezűbb állami támogatást is kapnak. A karbonadót az olasz exminiszterelnök egyenesen a nehézipar támogatására (!) fordítaná.

Válasz