A vámok, csak a válság tünete
Talán a vámok elrejtik korunk valódi kockázatát: a zárt rendszerhez való visszatérést a versenyképtelenség miatt
2025.03.06.
https://www.ilgiornale.it/news/politica-estera/i-dazi-solo-sintomo-crisi-2447517.html

Trump vámjai mögött a Nyugat utolsó nagy lehetősége rejlik? Bár mindenki az amerikai vámok következményeire összpontosít, elengedhetetlen megérteni a valódi motivációkat. Ehhez pedig kelet felé kell tekintenünk.

Kína két stratégiai fronton halad előre: a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében, a nyílt forráskódú modellekre összpontosítva, és a katonai fejlesztésben, beleértve egy új pekingi parancsnoki központot. A félvezetőkre vonatkozó amerikai korlátozások megkerülése érdekében Kína alternatív chipeket fejleszt olyan vállalatokkal, mint a Huawei. Ezenkívül a nukleáris fúzióra összpontosít, Mianyang legnagyobb lézerfúziós üzemének megépítésével, amely technológia forradalmasíthatja az energiát és katonai következményekkel járhat.

A lézerfúzió vagy inerciális bezártsági fúzió az energiakutatás egyik legígéretesebb határa. Ennek a technológiának az a célja, hogy megismételje a napot és a csillagokat tápláló folyamatokat a laboratóriumban, rendkívül erős lézerek segítségével, hogy olyan hő- és nyomáskörülményeket teremtsen, amelyek mikroléptékű magfúziós reakciókat váltanak ki. A kínai projekt a magfúzió területén növekvő nemzetközi verseny része.

Tehát talán a vámok elrejtik korunk valódi kockázatát: a zárt rendszerhez való visszatérést a versenyképtelenség miatt. A Nyugat rendkívüli növekedésen ment keresztül, amelyet a társadalmi, politikai és gazdasági struktúrák lassú hanyatlása követett. A tévedhetetlen rendszer illúziója összetört egy példátlan sebességgel fejlődő világgal szemben.

A kérdés ma egyértelmű: elkerülhetjük-e a naplementét? És ha igen, hogyan?

A nyugati gazdasági modell elavult. A globalizáció és a spekulatív pénzügyek néhányat gazdagítottak, erodálták a középosztályt és felerősítették az egyenlőtlenségeket. A gazdaságot szétzúzza a ragadozó pénzügyi rendszer, amely kimerítette az erőforrásokat és függőségeket teremtett. Eközben Kína a stratégiai ágazatokban való előrehaladással átírja a gazdaság szabályait.

A nyugati társadalom számára fenntarthatatlan narratíva nehézségei mellett külső fenyegetések is vannak. De miközben a Nyugat gazdasági és politikai válsággal küzd, még mindig van hely az emberi potenciál újbóli felfedezésére. A technológia messze nem csak fenyegetés, hanem lehetőséget kínál egyéni és kollektív zsenialitásunk újrafelfedezésére, lehetővé téve számunkra, hogy legyőzzük a meglévő rendszerek korlátait és új világot tervezzünk.

Válasz

2. Draghi szerint a tőkepiaci unió megteremtésével könnyebben mozgósíthatók a magánforrások, de állami hozzájárulás nélkül a privát szektor nem lesz képes egymaga finanszírozni a beruházásokat. A közös európai projektek — ilyenek a közös védelmi beszerzések, az innováció vagy a közös energiainfrastruktúra — támogatásához uniós pénzeszközök bevonására is van szükség. Kérdés azonban, hogy a tagállamok hozzájárulnának-e akár közös hitelfelvételhez, akár újabb uniós adók kivetéséhez.

Az olasz politikus — aki korábban betöltötte az Európai Központi Bank elnöki posztját is — a versenyképesség komoly gátjának látja a túlszabályozást, a bürokráciát, a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, ezért ezek leépítését szorgalmazza.
"

Az uniós döntéshozatalban el kell távolodni a vétó alkalmazásától, mert az lassítja a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadását, és ily módon a versenyképességet.
"

Ha uniós szintű cselekvésre nincs mód, akkor meg kell vizsgálni az együttműködésre hajlandó tagállamok összefogását, végső megoldásként pedig a kormányközi együttműködést, írja jelentésében Mario Draghi.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki az EU Tanács soros elnökségét ebben a félévben ellátó Magyarország képviseletében a múlt héten részt vett az olaszországi Ambrosetti Fórum egyik pódiumbeszélgetésén, kérdésre válaszolva azt mondta: nem lát ellentmondást a versenyképesség javítása és az egyhangú döntéshozatal között, amelyhez Magyarország továbbra is ragaszkodik a EU Szerződések által megszabott uniós szakpolitikákban.

2024.09.11.
https://nepszava.hu/3249549_mario-draghi-jelentese-szerint-az-unios-donteshozatalban-el-kell-tavolodni-a-veto-alkalmazasatol-mert-az-lassitja-a-kulcsfontossagu-jogszabalyok-elfogadasat

Előzmény

Válasz

Mario Draghi jelentése szerint az uniós döntéshozatalban el kell távolodni a vétó alkalmazásától, mert az lassítja a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadását
2024.09.11.

A volt olasz miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) tavaly bízta meg, hogy készítsen jelentést.
Mario Draghi friss jelentése szerint az Európai Uniónak évente 800 milliárd euróval kellene növelnie a beruházásokat, hogy ne maradjon le globális versenytársai mögött. A volt olasz miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) tavaly bízta meg, hogy készítsen jelentést arról, az EU-nak mit kell tennie versenyképessége növelése érdekében. A hétfőn bemutatott 400 oldalas tanulmányt Mario Draghi akkor tette le az asztalra, amikor az EB új ötéves mandátumára készül, és hasznosíthatja, jogszabályi javaslattá formálhatja ajánlásainak sorát. Az uniós versenyképesség erősítése a magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása is.

“Soha a múltban nem tűnt ily kicsinek és elégtelennek országaink léptéke a kihívások nagyságához képest”, áll a jelentésben, amelynek szerzője arra figyelmeztet, hogy a magán- és állami finanszírozással támogatott új beruházások fellendülése, és a termelékenység javítása nélkül Európa még jobban le fog lemaradni az Egyesült Államok és Kína mögött. Draghi szerint az EU versenyképességének növelése további 750-800 milliárd eurónyi éves beruházást igényelne többek között a gazdaság digitalizálásába és karbon mentesítésébe, ami az EU bruttó hazai termékének (GDP) 4,4-4,7 százaléka.
"

- Ha Európának nem sikerül növelnie termelékenységét és növekedési szintjét, akkor az életszínvonala csökkenését kockáztatja… Eljutottunk arra a pontra, ahol cselekvés nélkül vagy a jólétünket, a környezetünket vagy a szabadságunkat veszélyeztetjük
"

- mondta a jelentését bemutató hétfői sajtókonferenciáján.

A dokumentumba foglalt legfontosabb ajánlások között szerepel a versenyszabályok enyhítése, hogy lehetővé váljon a piaci konszolidáció az olyan ágazatokban, mint például a távközlés. A szerző javasolja a vállalati fúziókkal kapcsolatos versenyszabályok radikális megváltoztatását is, hogy azok ne váljanak hatékonyan működő európai nagyvállalatok létrejöttének akadályává. Szorgalmazza a tőkepiacok integrációját és a közös beszerzések nagyobb mérvű alkalmazását a védelmi ágazatban. A volt olasz miniszterelnök jelentésében érvel az energiapiac átalakítása mellett is, hogy az olcsó megújuló energia árát többé ne a drágább fosszilis tüzelőanyagok ára határozza meg. Úgy véli, hogy a kereskedelempolitikában is új megközelítésre van szükség: olyan védekező intézkedéseket kell beépíteni a rendszerbe, amelyek ellensúlyozzák az államilag támogatott külföldi versenyt.

Válasz

2. A Draghi-jelentés ugyanakkor számos terülten szorosabb európai együttműködést szorgalmaz. Jó szemmel nézné például, ha európai szintre emelnénk az iparpolitikát, azaz nem az egyes tagállamok támogatnák a maguk nemzeti bajnokait, hanem európai szinten döntenénk ezekről,

s a huszonhét tagállam mellett egy „huszonnyolcadik jogi rezsimet” is szeretne, amely a tagállamok feje fölött tervezné európai szinten az energia- és közlekedési infrastruktúrát.

A Draghi-terv költségvonzata kapcsán a volt EKB-elnök nem kertel: szerinte Európa versenyképességének visszaépítése 800 milliárd euróba (317,7 ezer milliárd forintba), azaz duplaannyiba kerülne, mint amennyibe a második világháború utáni újjáépítés került. Mindezt Draghi közös európai hitelfelvételből finanszírozná, emellett elvonná a pénzt a szegényebb európai régiók felzárkóztatásától, és helyette az ipari, digitalizációs és innovációs politikák támogatásába tenne erőforrásokat.

A versenyképesség növeléséhez ráadásul le kellene butítani az EU számos versenyjogi szabályát is, például azokat, amelyek az európai cégek fúzióját gátolták eddig a védelmi, a telekommunikációs és a közlekedési szektorban. A fúziók szabályozásánál Draghi álláspontja szerint figyelembe kell venni, mennyi innovációs nyereséggel járhat egy-egy cégegyesülés, és olyasmi nem fordulhat elő még egyszer, mint hogy 2019-ben a Bizottság megakadályozta a német Siemens és a francia Alstom egyesülését egy nagy európai vonatgyártóvá –

hiszen ez idézte elő azt a helyzetet, hogy „a kínaiak mára már jó eséllyel exportálhatnának vonatokat Európába”, annyira lemaradtunk.

Az EU versenyképességi problémái szerinte „egzisztenciális kihívást” jelentenek, azokat meg kell ordani, nem lehet továbbmenni abban a szellemben, hogy „konszenzust csak a halogatás teremthet”. „Ha nem cselekszünk, kompromisszumot kell kötnünk vagy a jólétünk, vagy a környezetünk, vagy a szabadságunk terén” – figyelmeztet Draghi. Csak egy termelékenyebb Európa lehet egyszerre vezető szereplő az új technológiák terén, viseltethet felelősséggel a klíma iránt, lehet önálló szereplő a világban, és tarthatja fenn a jólétét. Ellenkező esetben „le kell csavarnunk némely ambíciónkat, ha nem az összeset”.

2024.09.10.
https://mandiner.hu/kulfold/2024/09/mario-draghi-ursula-von-der-leyen-green-deal-versenykepesseg?utm

Előzmény

Válasz

Ursula von der Leyen álmait meggyilkolva húzná ki a hanyatlásból Európát Draghi 2024
2024.09.10.
Több pénz, olcsóbb energia, kevesebb zöldpolitika – erre van az előre az olasz exminiszterelnök szerint.
Az európai politikában már hónapok óta várják, s ma végre megérkezett Mario Draghi négyszázoldalas jelentése az európai versenyképesség javításának lehetőségeiről. Az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Olaszország volt miniszterelnöke leginkább azért kapta meg a feladatot, mert a 2010-es évek elején, európai jegybankelnöki ciklusa alatt jelentős szerepe volt abban, hogy Görögországot, s ezáltal az eurozónát sikerült megmenteni a teljes bedőléstől. Ezzel egyébként Mario Monti és Enrico Letta után ő a harmadik olasz miniszterelnök, aki jelentést tesz le az EU elé a gödörből való kikecmergés irányairól.
Draghi „kevesebb zöldet és több növekedést” tenne az Ursula von der Leyen által propagált zöld növekedési stratégiába,

miután úgy tűnik, mégsem igaz, hogy a dekarbonizációval anyagi jólét jár együtt. A jelentésben olyasmi is szerepel, ami az újraválasztott bizottsági elnöknek bizonyosan nem fog tetszeni: szerinte ideje beszélni az Európai Green Deal haláláról, ha a dekarbonizáció új, zöld munkahelyek létrejötte helyett „Európa deindusztrializációjához vezet”. A fosszilis energiaforrásokból való kiszállást sem lehet szerinte olyan gyorsan véghezvinni, mint azt Von der Leyenék tervezték, szerinte minimum az évtized végéig „a fosszilis energiahordozók továbbra is központi szerepet játszanak majd az energiaárazásban”.

Európa gazdasági problémáinak anyját – akárcsak a magyar kormány – Draghi is a kontinens magas ipari energiaáraiban látja:

az áramért 158, a gázért 345 százalékkal fizettetünk cégeinkkel többet, mint az USA, ami súlyos versenyképességi gond.

Draghi az energiát terhelő adók csökkentését is szorgalmazza, s kifejezetten ellenzi a tervezett új karbonvám (CBAM) bevezetését tekintettel arra, hogy az EU energiaintenzív iparágainak kibocsátása 2021 óta 10-15 százalékkal csökkent, s a beruházások, amelyekért versengünk, az összes többi régióban nem szembesülnek az európai dekarbonizációs célokkal, és még az itteninél jóval bőkezűbb állami támogatást is kapnak. A karbonadót az olasz exminiszterelnök egyenesen a nehézipar támogatására (!) fordítaná.

Válasz

Könnyek között, élő tévéinterjúban kért bocsánatot megcsalt feleségétől az olasz miniszter 2024
2024.09.07.
https://nlc.hu/ezvan/20240907/konnyek-kozott-elo-teveinterjuban-kert-bocsanatot-megcsalt-felesegetol-az-olasz-miniszter/

Gennaro Sangiuliano lemondott a miniszteri posztjáról, miután kiderült, hogy volt szeretőjét tanácsadóként alkalmazta.
A 62 éves politikusról kiderült, hogy volt szeretőjét, Maria Rosaria Boccia divatipari vállalkozót miniszteri tanácsadónak nevezte ki. A kulturális tárca eleinte tagadta a megbízatást, aztán Sangiuliano azt állította, hogy a nőt fizetés nélkül alkalmazza, végül meggondolta magát, és összeférhetetlenség miatt elbocsátotta.
Sangiuliano szerdán egy főműsoridős tévéinterjúban könnyek között ismerte el, hogy Boccia a szeretője volt, bocsánatot kért feleségétől és a miniszterelnöktől.
Sangiuliano a miniszterelnöknek címzett pénteki levelében megvédte az eddig tevékenységét, és tagadta, hogy megszegte volna a miniszteri szabályokat. Az ügyben az olasz számvevőszék is vizsgálatot indított, és egy ellenzéki zöld politikus feljelentése nyomán akár rendőrségi nyomozás is indulhat.

Előzmény

Válasz

Szexbotrány az olasz kormányban – A kulturális miniszter szeretőjét akarta fontos pozícióba rakni, most sírdogál
2024.09.05.
Televízión keresztül, könnyes szemmel kért bocsánatot a feleségétől és Giorgia Meloni olasz miniszterelnöktől kulturális minisztere. A tárcavezető influenszer szeretőjét akarta alkalmazni tanácsadójaként, ám az ügy kiderült. Lemondott, de a kormányfő nem fogadta azt el.

Hatalmas botrány rázta meg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormányát, mert kierült, hogy Gennaro Sangiuliano kulturális miniszter influenszer szeretőjét akarta alkalmazni a tárca tanácsadójaként. A tárcavezető televíziós interjújában könnyes szemmel kért bocsánatot nejétől és Meloni kormányfőtő a kellemetlen helyzetért – szúrta ki a Politico-ra hivatkozva az index.hu.
A politikus felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek, de Giorgia Meloni nem fogadta el. A kormányfő a kormánypárt Olasz Testvérek (FdI) azt mondta, a jobboldal kormányra jutott és történelmet akar írni.


„ezért nem engedheti meg magának a félrelépéseket”

- szögezte le a miniszterelnök.

Az ügy úgy pattant ki, hogy a népszerű influenszer, Maria Rosaria Boccia bejelentette az Instagramon: a kulturális minisztérium tanácsadói munkával bízta meg a nagyszabású rendezvények lebonyolításával kapcsolatban. A minisztérium ezt tagadta, Boccia dokumentumokat és képeket tett közzé a Sangiulianóval közös „üzleti” útjairól.

A nős miniszter ezután elismerte, hogy Boccia elkísérte őt üzleti útjaira, és azt sem tagadta, hogy valóban szerepet szánt neki a tárcánál, azonban elmondása szerint később „visszavonta” az ajánlatot. Minden azután történt, hogy felhívták a figyelmét, ez „személyes, szentimentális” kapcsolatuk miatt összeférhetetlenséget jelentene.

Állítása szerint a kapcsolatnak augusztusban vége is lett. Szerinte intim hangfelvételek is lehetnek Boccia birtokában, de úgy véli, azok nem alkalmasak a zsarolására.

Válasz

Tömegverekedés tört ki az olasz parlamentben Salviniék törvényjavaslata miatt 2024
2024.06.13.


Az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom képviselője, Leonardo Donno egy olasz zászlót próbált Salvini-féle Ligát képviselő Roberto Calderoli miniszterre ráteríteni, ebből indult a lökdösődés az olasz parlamentben.

Végül tömegverekedés tört ki a képviselők között, írta a Politico alapján a Hvg.hu

Calderolitól két teremszolga igyekezett elvonszolni Donnót, ekkor azonban több kormánypárti politikus is közbelépett, a végén pedig az időközben földre került Donnót tolószékben kellett elszállítani a teremből.

A mindenféle rúgások mellé egy különösen erős ütést is kaptam a szegycsontomra, amitől nem tudtam lélegezni és összeestem – mondta később Donno a történtekről, és azt is hozzátette, hogy megfontolja, hogy jogi lépéseket tegyen a Liga és az Olasz Testvérek képviselői ellen.

A verekedés oka egy a parlament alsóháza előtt lévő, Lex Calderolinak is nevezett törvényjavaslat, ami szélesebb autonómiát biztosítana az ország régióinak. A törvény ötletgazdája a Salvini-féle párt.

A tervezet a Szenátuson már átment, de jogerőre csak akkor emelkedik, ha azt az alsóház is elfogadja.

https://24.hu/kulfold/2024/06/13/olaszorszag-tomegverekedes-parlamentben-salviniek-torvenyjavaslata-miatt/

Válasz

Giorgia Meloni megszólalt a Magyarországon letartóztatott antifa nő ügyében 2024
2024.04.06.
Eredménytelennek nevezte az olasz baloldal politikai kampányát a Magyarországon fogva tartott Ilaria Salisért Giorgia Meloni miniszterelnök, aki a Magyarországon fogva tartott nőről egy televíziós interjúban beszélt.
Giorgia Meloni kijelentette, rá és sokakra Olaszországban hatással volt, amikor bilincsben látták belépni a tárgyalóterembe Ilaria Salist.

„Mi nem vagyunk hozzászokva, de ezt a bánásmódot Magyarországon nem kizárólag Ilaria Salisnak tartják fenn, Magyarországon ez mindenkire érvényes, ahogy számos más nyugati országban is gyakorlatnak számít” – mondta a kormányfő a csütörtök esti interjúban.
Giorgia Meloni a RAI1 közszolgálati televíziócsatorna legnépszerűbb politikai műsorának, a Porta a Portának adott interjút, amelyben többek között a Magyarországon fogva tartott nő elleni jogi eljárásról is beszélt.

Meloni úgy vélte, felesleges hangoztatni a bíróságok önállóságát, „ha az olasz parlament tagjai azt sürgetik, hogy az olasz kormány avatkozzon be a magyar kormánynál annak meghatározására, hogy mi történjen Ilaria Salis tárgyalásán”.
Giorgia Meloni tréfából, olaszos angol kiejtéssel azt mondta: „Uraim, tegyük fel a kérdést, tudjátok, mi az a jogállam? Tudjátok, mit jelent a bíróság autonómiája?”.
Kifejtette, a jogállam és a bíróság önállósága mindenhol létezik Európában, és ami egy európai állampolgárral történik, aki nem annak a tagállamnak az állampolgára, ahol jogi eljárás zajlik vele szemben, „azt a jogi szervek intézik el, nem a kormányok egymás között”.

Az olasz kormányfő hozzátette, Európában „komplikált” és elfogadhatatlan lenne, ha akár Orbán Viktor avatkozna be a perbe, és megmondaná az ügyészségnek, bíróságnak mit kell tennie, „vagy ugyanazt én tenném meg”.

Arra a kérdésre, hogy mit tehet az olasz kormány, Giorgia Meloni elmondta, hogy kormánya megfelelő bánásmódot kérhet állampolgára számára, „és én erről beszéltem Orbán Viktorral” – utalt a magyar kormányfővel egy korábban folytatott megbeszélésre.

Meloni úgy vélte, az olasz kormány felléphet a jogerős ítélet megszületése után is.

Kijelentette: az olasz baloldal által Ilaria Salisért indított politikai kampány „kontraproduktív”. „Csendben kell tenni, mert ha rágalmazod a veled szemben álló tárgyalópartnert, nehezen tudsz valamit elérni” – mondta Giorgia Meloni.
https://demokrata.hu/vilag/giorgia-meloni-megszolalt-a-hazankban-letartoztatott-antifa-no-ugyeben-810567/

Válasz

„Itáliának fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre” 2024
2024.01.31.
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/01/italianak-fel-kell-keszulni-a-legrosszabb-forgatokonyvre?utm_

A tartalékos haderő megerősítését tervezi az olasz védelmi minisztérium. Guido Crosetto tárcavezető a La Stampa napilapnak adott interjúban arról számolt be, hogy a megváltozott geopolitikai helyzet szükségessé teszi az olasz katonaság megerősítését.
Mint mondta,

nem ideológiai, hanem gyakorlati megfontolásból született meg a döntés. Túl sok a világban zajló konfliktus, egy nem várt támadás esetében az országnak képesnek kell lennie a védekezésre.

A tárcavezető Svájc példájára hivatkozik, aki évszázadok óta nem csatlakozik a háborúkhoz, ugyanakkor védekezésre alkalmas hadsereggel rendelkezik. Az olasz katonák korábban békemissziókban vettek részt, most viszont megváltozott a helyzet. Crosetto szerint a minisztérium feladata az, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is felkészüljön. Ez jelentheti saját területének védelmét vagy távoli országokban kereskedelmi érdekeinek megóvását.

Hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban háborúba lépni, a tartalékos haderő megerősítésére nem emiatt van szükség, hanem kizárólag a védelem biztosítására, az elmúlt időszakban ugyanis átalakult az olasz hadsereg, mivel azt feltételezték, hogy nincs már szükség az ország területi védelmére, mintha a béke örökre megszerzett, elvehetetlen dolog lenne. Eszerint az elképzelés szerint legfeljebb békemisszióra kerülhet sor, valódi összecsapásra nem.

A szabályok azonban mára már megváltoztak

– mondta a miniszter. Nem háborús fordulatról van szó, a tartalékos katonák csak egy közvetlen támadás esetén kerülnének bevetésre, melynek a jelen felállás szerint kevés az esélye. A tárcavezető szerint hibrid háborúk vannak kialakulóban, az újabb tízezer önkéntes tartalékos katona a jelenlegi haderő kiegészítését szolgálná, ha konkrét fenyegetés vagy vészhelyzet lépne fel. A harcot több fronton kell megvívni, a hibrid háború szükségessé teszi, hogy ne csak a fegyverekkel bánni tudó katonák szolgálatára, hanem hekkerek és a mesterséges intelligencia szakértőire is támaszkodhasson a védelem. Sajtóforrások szerint jelenleg 150 ezer hivatásos katona szolgál, számuk két évtizede, Giampaolo Di Paola tárcavezető idejében 350 ezer volt.

Guido Crosetto miniszter a Rete4 olasz televíziós csatornának adott interjúban úgy fogalmazott,

a második világháború óta kialakult legveszélyesebb időszakot éljük. A nemzetközi és geopolitikai események borzongató helyzeteket festenek, úgy tűnik, megbolondult a világ.

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy annak további elhúzódása várható, mert Putyin orosz elnök célja Kijev megszerzése. – Azt is tehetnénk, hogy közönyösen elfordítjuk a tekintetünket, akkor viszont Putyin tankjait a mi házunk előtt találnánk – mondta.

Válasz