2019.04.01.
A Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották Kisléghi Nagy Ádámot. A magyar festőművész március 19-én, Szent József ünnepén a római Pantheonban celebrált szentmise végén vette át kinevezési oklevelét Gianfranco Ravasi bíborostól, a Pápai Akadémiák Tanácsának elnökétől.

A teljes nevén Pantheon Virtuózainak Szépművészeti és Szépirodalmi Pápai Akadémiája 1543-ban alakult meg a Pantheonban, a Rómában alkotó művészek (festők, építészek, szobrászok) kezdeményezésére, III. Pál pápa engedélyével. Az eredetileg Szentföldi Szent József Kongregáció néven működő társulat Boldog IX. Piusztól részesült pápai jóváhagyásban, majd XI. Piusz emelte akadémiai rangra.

Néhány évvel az alapítás után már zenészeket is tagjaik sorába emeltek; 1995-ben II. János Pál pápa az írók, költők és filmrendezők előtt is megnyitotta az akadémiát. Székhelyük a Pantheon Szent József-kápolnája, ezért is tartják közgyűlésüket a szent ünnepén.

A testület nemcsak vallási és jótékonysági tevékenységet folytatott, hanem önsegélyezési funkciója is volt, majd később a művészképzésben is részt vállalt, ösztöndíjak és pályázatok révén. Értékes levéltárral és művészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Utóbbi nagy részét a Pantheonban őrzik, s főleg a tagok által adományozott művekből áll. Kiemelkednek közülük az önarcképek, illetve a tervek és művázlatok.

A gyűjtemény virtuálisan megtekinthető az akadémia honlapján: http://www.accademiavirtuosi.it/collezione/virtualtour/

A Pantheon gyűjteményének bejárása után az egyes műalkotások külön-külön is megnézhetők:
http://www.accademiavirtuosi.it/collezione/dipinti

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiája öt osztályból áll: építészek, festők és filmművészek, szobrászok, zenészek és műértők, irodalmárok és költők. A „rendes tagokat” a pápa nevezi ki, létszámuk legfeljebb ötven fő lehet, és 80. életévük betöltésével „emeritus akadémikussá” válnak. Mellettük létezik a létszám feletti „tiszteletbeli akadémikusok” kategóriája.

Az akadémia kezdettől fogva a legnevesebb művészeket tömörítette, nemcsak Rómából, de más országokból is. Az ismertebb tagok között volt Daniele da Volterra, Cavalier D’Arpino, Pirro Ligorio, Jacopo Barozzi da Vignola, Antonio da Sangallo, Alessandro Algardi, Francesco Borromini, Diego Velazquez, Mattia Preti, Pietro da Cortona, Carlo Maratti, Pompeo Batoni, Filippo Juvarra, Luigi Vanvitelli, Giuseppe Valadier, Antonio Canova, Jean-August-Domenique Ingres. Kisléghi Nagy Ádámot megelőzően a Rómában alkotó Hajnal János volt az akadémia magyar tiszteletbeli tagja.

Az idei kinevezettek között találjuk rendes tagként Santiago Calatrava építészt, Marco Tirelli festőt, Elisabetta Benassi és Giuseppe Penone szobrászokat, Alessandro D’Avenia és Andrea Moro szépírókat, valamint Antonio Spadaro SJ atyát, a La Civiltà Cattolica folyóirat főszerkesztőjét. Az új tiszteletbeli tagok: Kisléghi Nagy Ádám festőművész, Raúl Berzosa festő, Jordi Bonet i Armengol, a barcelonai Sagrada Família-templom építésze; Paolo Portoghesi építész, Aleksandr Nikolaevič Sokurov orosz és Liliana Cavani olasz filmrendező.

A Pantheon Akadémia közleménye kiemeli, hogy az új kinevezések hozzájárulnak a testület kulturális profiljának naprakésszé tételéhez és újradefiniálásához, lendületet adnak az új irányvonalnak, mely a művészeti kreativitás megújítását helyezi középpontba a tagok tevékenysége és művei révén.

Kisléghi Nagy Ádám festménye nyomán készült 2003-ban Batthyány-Strattmann László boldoggáavatási képe (standard) a Szent Péter-bazilika homlokzatára. 2009-ben ő képviselte hazánkat a Vatikánban XVI. Benedek pápa és a művészek találkozóján. 2016-ban Lux in tenebris lucet címmel nyílt kiállítása a Római Magyar Akadémián.

--------------------------------------------------------------------------

https://www.magyarkurir.hu/hirek/kisleghi-nagy-adam-festomuvesz-papai-szepmuveszeti-akademia-tiszteletbeli-tagja-lett#lightbox['g95249']/0/

https://www.youtube.com/watch?v=UaFSszzNoSU&list=UUGKoz2vY75NKX_06XFqUSPA&index=12
http://www.chieracostui.com/costui/docs/search/schedaoltre.asp?ID=21066
https://vicedi.com/pantheon/
https://www.youtube.com/watch?v=pLcdzTx2TNc

-----------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

Magyar festő a Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjainak sorában

2019.04.26.

A Pápai Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották Kisléghi Nagy Ádám festőművészt. Kinevezési oklevelét március 19-én, Szent József ünnepén veheti át a Pantheonban celebrált szentmise végén, Gianfranco Ravasi bíboros, a Pápai Akadémiák Tanácsának elnöke kezéből.


A teljes nevén Pantheon Virtuózainak Szépművészeti és Szépirodalmi Pápai Akadémiája 1543-ban alakult meg a Pantheonban, a Rómában alkotó művészek (festők, építészek, szobrászok) kezdeményezésére, III. Pál pápa engedélyével. Az eredetileg Szentföldi Szent József Kongregáció néven működő társulat Boldog IX. Piusztól részesült pápai jóváhagyásban, majd XI. Piusz emelte akadémiai rangra. Néhány évvel az alapítás után már zenészeket is tagjaik sorába emeltek, 1995-ben pedig II. János Pál pápa megnyitotta az Akadémiát az írók, költők és filmrendezők előtt is. Székhelyük a Pantheon Szt. József-kápolnája, ezért is tartják közgyűlésüket a szent ünnepén.
A testület nemcsak vallási és jótékonysági tevékenységet folytatott, hanem önsegélyezési funkciója is volt, majd később a művészképzésben is részt vállalt ösztöndíjak és pályázatok révén. Értékes levéltárral és művészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Utóbbi nagy részét a Pantheonban őrzik, s főleg a tagok által adományozott művekből áll. Kiemelkednek köztük az önarcképek, illetve a tervek és művázlatok.
A gyűjtemény virtuálisan megtekinthető az Akadémia honlapján:
http://www.accademiavirtuosi.it/collezione/virtualtour/

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának öt osztálya van: 1. építészek; 2. festők és filmművészek; 3. szobrászok; 4. zenészek és műértők; 5. irodalmárok és költők. A „rendes tagokat” a pápa nevezi ki, létszámuk legfeljebb 50 fő lehet, és 80. életévük betöltésével „emeritus akadémikussá” válnak. Őket egészíti ki a létszám feletti „tiszteletbeli akadémikusok” kategóriája.
Az Akadémia kezdettől fogva a legnevesebb művészeket tömörítette, nemcsak Rómából, de más országokból is. Az ismertebb tagok között volt Daniele da Volterra, Cavalier D’Arpino, Pirro Ligorio, Jacopo Barozzi da Vignola, Antonio da Sangallo, Alessandro Algardi, Francesco Borromini, Diego Velazquez, Mattia Preti, Pietro da Cortona, Carlo Maratti, Pompeo Batoni, Filippo Juvarra, Luigi Vanvitelli, Giuseppe Valadier, Antonio Canova, Jean-August-Domenique Ingres. Kisléghi Nagy Ádámot megelőzően a Rómában alkotó Hajnal János volt az Akadémia magyar tiszteletbeli tagja.


Az idei kinevezettek között találjuk rendes tagként Santiago Calatrava építészt, Marco Tirelli festőt, Elisabetta Benassi és Giuseppe Penone szobrászokat, Alessandro D'Avenia és Andrea Moro szépírókat, valamint Antonio Spadaro SJ atyát, a Civiltá Cattolica főszerkesztőjét. Az új tiszteletbeli tagok között szerepelő Kisléghi Nagy Ádám mellett találjuk Raúl Berzosa festőt, Jordi Bonet i Armengol-t, a barcelonai Sagrada Família építészét, Paolo Portoghesi építészt, valamint Aleksandr Nikolaevič Sokurov orosz és Liliana Cavani olasz filmrendezőt.

A Pantheon Virtuózainak Pápai Akadémiájának közleménye kiemeli, hogy az új kinevezések „hozzájárulnak az Akadémia kulturális profiljának naprakésszé tételéhez és újra definiálásához, lendületet adnak az Akadémia új irányvonalának, mely a művészeti kreativitás megújítását helyezi tevékenysége középpontjába tagjainak tevékenysége és művei révén”.

Nem a mostani lesz Kisléghi Nagy Ádám első vatikáni szereplése. 2003-ban festménye nyomán készült Batthyány-Strattmann László boldoggá avatási képe (standard) a Szent Péter-bazilika homlokzatára. 2009-ben ő képviselte a magyar művészeket a Vatikánban XVI. Benedek pápa és a művészek találkozóján. 2016-ban "Lux in tenebris lucet" címmel volt kiállítása a Római Magyar Akadémián.

-------------------------------------------------------------------------

http://magyarorszagszentszek.blogspot.com/2019/03/magyar-festo-papai-szepmuveszeti.html

-------------------------------------------------------------------------

Pallós Tamás: Kisléghi Nagy Ádám és az Accademia dei Virtuosi al Pantheon

2019.12.30.

Öt évvel ezelőtt jelent meg az addigi pályafutását és életművét összegző album, a Tanító Krisztust ábrázoló ikonmozaikja pedig felkerült a máriapócsi bazilika homlokzatára. Az utóbbi időben azonban kevesebbet hallhattunk Kisléghi Nagy Ádám festőművészről, aki március 19-én, Rómában az Accademia dei Virtuosi al Pantheon tagja lesz. A kitüntető cím híre alkalmat adott arra, hogy szóba kerülhessen inspiráció, elköteleződés és a keresztény művész(et) kortárs sorskérdése is.

– Az elmúlt években nem dolgoztam megbízásra. Már a koromnál fogva sem szeretnék olyan munkákat vállalni, amelyekhez nincs ihletettségem. Most inkább csak belső késztetésű témákkal foglalkozom. Az érdeklődésem pedig nagyrészt ellentétes azzal, ami a világon ma általánosnak számít, de alapvetően mindig is ellenzékben voltam. Mivel nem foglalkozik a világ? Nem tud mit kezdeni a halállal, a szépséggel, a természetfelettivel, a csodával… Engem éppen ezek a tartalmak, fogalmak érdekelnek, ezeket igyek­szem vizuálisan, festői eszközökkel körbejárni, megragadni. A remetelétet, Szent Ferenc extázisát, halálfélelmét, az örökkévalóságba való feltekintését mostanság még a ferencesség lényegét ábrázolók is kerülik. A régi alkotók viszont még ezeket az összefüggéseket hangsúlyozták, nekik kevésbé volt fontos Ferenc karitásztevékenysége, viszonya a természettel. Számomra ezért az 1600-as évek, a barokk festészete érdekes igazán, amikor Ferencet mindig vívódásban, halálfélelemben vagy extázisban ábrázolták.

Ezek szerint az utóbbi években is marad kizárólagosan a szakrális témáknál?

– Az emberi élet, az alkotóidő túl rövid ahhoz, hogy olyan kitérőkkel foglalkozzak, amelyek széttördelik az embert. Az izgat, ami összesűrít, egyesít, és a lényegeset elválasztja a lényegtelentől.

2016-ban a Római Magyar Akadémián volt egy szerzői kiállítása. Hogyan emlékszik rá? Mennyiben járult hozzá az Itáliában való ismertségéhez?

– A keresztény művészet iránti vonzódásom gyerekként, tizenhárom éves koromban kezdődött, és több különböző módon próbáltam kifejezésre juttatni. Persze a főiskolán ez egyre inkább akadályba ütközött, de azért már ott is születtek ebbe az irányba mutató munkáim. Első megnyert – két hónapos – ösztöndíjamat 1996-ban a Római Magyar Akadémián töltöttem. Akkor találtam meg az engem máig kísérő helyszíneket, témákat, embereket. A Róma iránti szerelem és a számomra amúgy is fontos barokk világ szeretete akkor mélyült el bennem igazán. Egy kiállítás ötlete már abban az időben felmerült, sőt, az ösztöndíjnak köszönhetően elkészült Pietàmat kortárs kollégák munkái mellett be is mutatták ott, de a konstelláció nem kedvezett egy önálló, szakrális jellegű tárlat létrehozásának. Mire 2016-ban időszerű lett, fölvetődött az a nehéz­ség, hogy az alkotásaim jelentős része nem vagy alig mozgatható, nagy méretű festmény és oltárkép. Így a munkáim azon darabjaiból tudtunk csak válogatni, amelyeket kölcsönkérhettünk, szállíthatók voltak, és elfértek a rendelkezésre bocsátott teremben. A létrejött római tárlat rendhagyó volt. Már régóta nem tervezek kiállítást, mert ezt a műfajt vállalhatatlannak tartom.

A Kultúra Pápai Tanácsával már korábban kapcsolatba került. 2009 novemberében Önt is meghívták arra a Vatikánban tartott találkozóra, amelyen a művészvilág kétszázhatvan prominens képviselője vett részt.

– XVI. Benedek pápa értett a művészethez, és kifejezetten támogatta is a maga eszközeivel. A Sixtus-kápolnába hívott össze alkotókat a világ minden tájáról, akiket felkért, hogy a keresztény művészeten keresztül vonják szorosabbra a kapcsolatot az Egyházzal. Azt a fajta kötődést szándékozott újjáéleszteni, amely korábban évszázadokon keresztül megvolt. Tudjuk, hogy ez a köldökzsinór elszakadt vagy inkább elvágták, és mindenki a saját útját kezdte járni. A pápa előadást tartott, illetve Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke is beszédet mondott. A vendégek közül felismertem Terence Hillt, Andrea Bocellit, Ennio Mor­ri­conét… A találkozó nagyszabású fogadással zárult a Vatikáni Múzeum egyik szárnyában. A Szentatya hangsúlyozta: szükség van a művészekre, talán jobban, mint valaha. Ez rendkívül jelentős gesztus volt a pápa részéről. Mert nem helyes, hogy az Egyház és a művészet követi az eseményeket. Az Egyház és a művészet mindig elöl járt, és húzta magával a világot – a reformációig. A barokk már egyfajta válasz volt a reformációra. Onnantól kezdve viszont az Egyház kezdeményezőből az események követőjévé vált. A korhoz igazodunk, pedig a művészetnek kellene elöl járnia. Számomra ez volt a találkozó legfőbb tanulsága.

Néztem, hogy az Accademia dei Virtuosi al Pantheon meghívottjai, tagjai között most olyan nevek szerepelnek, mint az épületcsodáiról világszerte ismert Santiago Calatrava, a kiváló olasz film- és operarendező, Liliana Cavani vagy a számos díjjal elismert orosz filmrendező, Alek­sandr Sokurov… Mit jelent Önnek ez a kitüntető figyelem?

– Ahogyan a Rómából kapott levélben szerepel: tiszteletbeli akadémikusi tagnak választanak. E társulást 1542-ben alapították, eredetileg ugyanis egy művészi társaság volt; aktív társadalmi tevékenysége, jelenléte 1993-ban indult el. Ha megnézzük, a régi tagok között is elképesztő nevek sorakoznak: Jacopo Barozzi da Vignola, a Szent Péter-bazilika homlokzatának tervezője, egyik kedvenc festőm: Pietro da Cortona, aztán Bernini, Borromini, Velázquez, Canova… Megdöbbentem, amikor megláttam e rangos névsort. Úgy gondolom, elsősorban szakmai elismerésről van szó, amelyhez persze lelkiség és a művészi hozzáállás is társul. Az akadémia patrónusa, Szent József ünnepén, március 19-én, a Pantheonban tartott szertartás keretében adja át Gianfranco Ravasi bíboros a kinevezésről szóló dokumentumot. És nagyon megtisztelő, hogy a hónap végén, itthon a Mindszenty Társaság is kitüntet a Mindszenty-emlékéremmel.

https://ujember.hu/muveszerdem-az-orok-varosban/

----------------------------------------------------------------------------------------