Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2022.08.07.
A civilizáció terén mindmáig hatalmasak a különbségek a földrészek és országok között. Az ókori Róma mintegy ezer évvel megelőzte korát, többek között a városok vízellátásának biztosításában is. A rómaiak nem elégedtek meg a fővárosban kanyargó Tiberis (Tevere) zavaros vízével, hanem az Anio folyó felső szakaszának és a környező forrásoknak a vizét is bevezették.
A nagyrészt föld alatt húzódó vezetékek (aquaeductusok) többsége keletről érte el a várost, kettő nyugatról (a Trastevere felől). Ha völgy került útjukba, akkor a vályúszerű (többnyire 1,7 m széles), zárt csatornát a kellő magasságra épített boltívek tetején helyezték el. Minthogy a víz áramlását egyedül a gravitáció biztosította, a vezetékek lejtését (átlag 0,4%) igen pontos mérnöki munkával kellett meghatározniuk. A víz elszivárgását betontömítéssel akadályozták meg. A törmelék eltávolítására ülepítőmedencéket és függőleges szerelőaknákat alkalmaztak (1. ábra).
A városba érve a víz tárolókba (castellum) került, és ezekből ágazódtak el a keskenyebb ólom vagy kerámiacsövek kisebb tárolókon át, egészen a lakóházakig vagy közkutakig. A legtöbb vizet a fürdők igényelték. A vezetékek konstrukciója miatt a vizet nem lehetett elzárni, az folyamatosan ömlött. A kivehető víz mennyiségét fogyasztási helyek szerint szabályozták. Magánházaknál a fogyasztás nem volt ingyenes. A rendszer karbantartásáról külön személyzet gondoskodott. A felesleges víz a szintén kiépített szennyvízcsatorna-rendszerbe folyt, amelynek főcsatornája – a Cloaca Maxima – a Tiberisbe vezette. (Az egykori Cloaca Maxima szájadéka a bal parton, a Ponte Palatino mellett ma is látható.) A 11 antik vízvezeték hossza meghaladta a 400 km-t, és naponta több mint egymillió köbméter vizet szállított a városba (1.táblázat).
Az Anio folyóból eredő Aqua Anio Vetus és Aqua Anio Novus vizét zavarosnak tartották. Az Aqua Marcia vezetéke nyúlt a leghosszabbra. Bőséges vize tiszta és hideg volt. Az Aqua Julia az Aventinusra vezetett (2. ábra). Az Aqua Tepula a város közelében egyazon alépítményen haladt az Aqua Marciával és az Aqua Juliával. (A csatornák egymás alatt helyezkedtek el). A Capitolium környékét látta el. Vize langyos és zavaros volt, ezért a városba érve keverték az Aqua Juliáéval.
Az Aqua Virgo északról érte el a várost, és Agrippa fürdőjénél (a Pantheon közelében) végződött. Igen tiszta vize volt, 1453-ban V. Miklós állíttatta helyre. Ma is működik, a Trevi-kutat is táplálja.
Az Aqua Alsietana nyugatról haladt a városba, rossz ízű vize nem volt iható. Főként az Augustus-féle naumachia (tengeri csaták rendezésére szolgáló medence) feltöltésére használták.
Az igen jó vízű Aqua Claudia a város közelében, az Aqua Anio Novussal közös alépítményen át vezetett (3–4. ábra). Nero a Coelius, Domitianus a Palatinus dombig hosszabbította meg. V. Sixtus alatt Acqua Felice néven restaurálták.
Az Aqua Traiana a Bracciano-tó környéki forrásokból hozta a vizet. V. Pál 1612-ben G. Fontanával felújíttatta és a Janiculus-dombon nagy kútházat építtetett számára F. Ponzióval. Új nevén ez lett az Acqua Paola.
Az Aqua Alexandrina Nero fürdőjénél ért véget (5. ábra). Ennek és az Aqua Claudiának boltívei voltak a legmagasabbak, akár 30 m-esek.
Az aqaeductusok maradványait a városon belül és azon kívül, számos helyen megtalálhatjuk. Róma délkeleti külvárosában, a Via Lemonia No. 256 alatti parkban (Parco dei Acquedotti) hat vezeték maradványai tekinthetők meg. A várost 537-ben ostromló keleti gótok valamennyi vízvezetéket elvágták, és helyreállításukra vagy pótlásukra csak évszázadokkal később került sor. A föld feletti vezetékek ma már nincsenek használatban. A rómaiak által másutt épített vízvezetékek közül a segoviai és a Nîmes és Avignon közötti Pont du Gard maradt meg a legépebben (6–7. ábra).
Budán rekonstruálták az aquincumi aquaeductus rövid szakaszát (8. ábra).
Forrás: MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA LXXVII. ÉVFOLYAM 7–8. SZÁM ● 2022. JÚLIUS–AUGUSZTUS ● DOI: 10.24364/MKL.2022.07-08 237
-------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------------------------------
------------------------------------------------------------------------------------------
|
|
Huszákné Vigh Gabriella 21 órája új blogbejegyzést írt: A magyar szentek és boldogok emléknapja Rómában 2024
Huszákné Vigh Gabriella 21 órája új blogbejegyzést írt: A római Centrale Montemartini múzeum friss fotókon 2024
Huszákné Vigh Gabriella 23 órája új blogbejegyzést írt: Ferenc pápa dekrétummal engedélyezte a Vatikáni Levéltár és Könyvtár bővítését 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Rómában játszódó filmek fórumtémában:
Turisti come gladiatori al Colosseo. L’accordo con ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Rómában játszódó filmek fórumtémában:
Il "gladiatore" Gualtieri presenta il suo terzo ...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Rómában játszódó filmek fórumtémában:
https://www.facebook. com/photo/?...
Huszákné Vigh Gabriella írta 1 napja a(z) Rómában játszódó filmek fórumtémában:
https://www.facebook. com/reel/1332427268130211 ...
Huszákné Vigh Gabriella 1 napja új blogbejegyzést írt: Létrehozták az MI segítségével a Szent Péter bazilika pontos digitális másolatát, ahol virtuális túrák tehetők 2024
Huszákné Vigh Gabriella írta 2 napja a(z) gyűjtő fórumtémában:
https://www.google. ...
Huszákné Vigh Gabriella 2 napja új blogbejegyzést írt: Magyar és nemzetközi egyházi iskolák és öregdiákok találkoztak Rómában 2024
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Sextus Julius Frontinus: Róma Város Vízvezetékei c. könyvajánló 2022
A Nagy szépség ünnepe Rómában az akvaduktoknál, a Tor Fiscalén
Február végi virágzó mandulafák Róma Akvadukt parkjában 2023
Az Örök Város ókori vízvezetékes Mandrione negyede 2022