Róma: Krutsay Miklós dr.: Az ókori Róma vízellátása 2022

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1607 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6358 db
  • Fórumtémák - 219 db
  • Linkek - 1286 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1607 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6358 db
  • Fórumtémák - 219 db
  • Linkek - 1286 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1607 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6358 db
  • Fórumtémák - 219 db
  • Linkek - 1286 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Róma Közösségi Oldal nyitólapján!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1607 fő
  • Képek - 5002 db
  • Videók - 1358 db
  • Blogbejegyzések - 6358 db
  • Fórumtémák - 219 db
  • Linkek - 1286 db

Üdvözlettel,
Huszákné Vigh Gabriella
Róma Közösségi Oldala vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

network.hu

 

network.hu

 

 

network.hu

2022.08.07.

A civilizáció terén mindmáig hatalmasak a különbségek a földrészek és országok között. Az ókori Róma mintegy ezer évvel megelőzte korát, többek között a városok vízellátásának biztosításában is. A rómaiak nem elégedtek meg a fővárosban kanyargó Tiberis (Tevere) zavaros vízével, hanem az Anio folyó felső szakaszának és a környező forrásoknak a vizét is bevezették.

 

A nagyrészt föld alatt húzódó vezetékek (aquaeductusok) többsége keletről érte el a várost, kettő nyugatról (a Trastevere felől). Ha völgy került útjukba, akkor a vályúszerű (többnyire 1,7 m széles), zárt csatornát a kellő magasságra épített boltívek tetején helyezték el. Minthogy a víz áramlását egyedül a gravitáció biztosította, a vezetékek lejtését (átlag 0,4%) igen pontos mérnöki munkával kellett meghatározniuk. A víz elszivárgását betontömítéssel akadályozták meg. A törmelék eltávolítására ülepítőmedencéket és függőleges szerelőaknákat alkalmaztak (1. ábra).

 

A városba érve a víz tárolókba (castellum) került, és ezekből ágazódtak el a keskenyebb ólom vagy kerámiacsövek kisebb tárolókon át, egészen a lakóházakig vagy közkutakig. A legtöbb vizet a fürdők igényelték. A vezetékek konstrukciója miatt a vizet nem lehetett elzárni, az folyamatosan ömlött. A kivehető víz mennyiségét fogyasztási helyek szerint szabályozták. Magánházaknál a fogyasztás nem volt ingyenes. A rendszer karbantartásáról külön személyzet gondoskodott. A felesleges víz a szintén kiépített szennyvízcsatorna-rendszerbe folyt, amelynek főcsatornája – a Cloaca Maxima – a Tiberisbe vezette. (Az egykori Cloaca Maxima szájadéka a bal parton, a Ponte Palatino mellett ma is látható.) A 11 antik vízvezeték hossza meghaladta a 400 km-t, és naponta több mint egymillió köbméter vizet szállított a városba (1.táblázat).

 

Az Anio folyóból eredő Aqua Anio Vetus és Aqua Anio Novus vizét zavarosnak tartották. Az Aqua Marcia vezetéke nyúlt a leghosszabbra. Bőséges vize tiszta és hideg volt. Az Aqua Julia az Aventinusra vezetett (2. ábra). Az Aqua Tepula a város közelében egyazon alépítményen haladt az Aqua Marciával és az Aqua Juliával. (A csatornák egymás alatt helyezkedtek el). A Capitolium környékét látta el. Vize langyos és zavaros volt, ezért a városba érve keverték az Aqua Juliáéval.

 

Az Aqua Virgo északról érte el a várost, és Agrippa fürdőjénél (a Pantheon közelében) végződött. Igen tiszta vize volt, 1453-ban V. Miklós állíttatta helyre. Ma is működik, a Trevi-kutat is táplálja.

 

Az Aqua Alsietana nyugatról haladt a városba, rossz ízű vize nem volt iható. Főként az Augustus-féle naumachia (tengeri csaták rendezésére szolgáló medence) feltöltésére használták.

 

Az igen jó vízű Aqua Claudia a város közelében, az Aqua Anio Novussal közös alépítményen át vezetett (3–4. ábra). Nero a Coelius, Domitianus a Palatinus dombig hosszabbította meg. V. Sixtus alatt Acqua Felice néven restaurálták.

Az Aqua Traiana a Bracciano-tó környéki forrásokból hozta a vizet. V. Pál 1612-ben G. Fontanával felújíttatta és a Janiculus-dombon nagy kútházat építtetett számára F. Ponzióval. Új nevén ez lett az Acqua Paola.

 

Az Aqua Alexandrina Nero fürdőjénél ért véget (5. ábra). Ennek és az Aqua Claudiának boltívei voltak a legmagasabbak, akár 30 m-esek.

 

Az aqaeductusok maradványait a városon belül és azon kívül, számos helyen megtalálhatjuk. Róma délkeleti külvárosában, a Via Lemonia No. 256 alatti parkban (Parco dei Acquedotti) hat vezeték maradványai tekinthetők meg. A várost 537-ben ostromló keleti gótok valamennyi vízvezetéket elvágták, és helyreállításukra vagy pótlásukra csak évszázadokkal később került sor. A föld feletti vezetékek ma már nincsenek használatban. A rómaiak által másutt épített vízvezetékek közül a segoviai és a Nîmes és Avignon közötti Pont du Gard maradt meg a legépebben (6–7. ábra).

 

 Budán rekonstruálták az aquincumi aquaeductus rövid szakaszát (8. ábra).

 

Forrás:  MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA LXXVII. ÉVFOLYAM 7–8. SZÁM 2022. JÚLIUS–AUGUSZTUS DOI: 10.24364/MKL.2022.07-08 237

 

-------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 --------------------------------------------------------------------------------------

 

network.hu

 

 ------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

Címkék: akvaduktok aqua virgo aquadukt római akvadukt vízvezetékek

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu