2020.05.28.
László Fülöp (1869-1937) a magyar művészettörténet egyik olyan nagy alakja, aki itthon, szülőhazájában alig ismert, pedig a nagyvilágban egyike volt kora legjelentősebb művészeinek.

1900 elején Rómába hívták, hogy megfesse XIII. Leó pápa portréját. Az idős szentatyáról a festményt 1900 februárjában készítette el. A főpásztor és a festőművész a mű elkészítését egyaránt fontosnak tartotta. A pápa elégedettségét bizonyítja, hogy fehér sapkáját, a pileólust László Fülöpnek ajándékozta. László Fülöp az 1900-as párizsi világkiállításon a pápát megörökítő portréjával aranyérmet nyert. Ezt az alkotást a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

A Magyar Nemzeti Galériában az állandó XIX. századi kiállításon szereplő XIII. Leó pápát ábrázoló festmény bemutatását a László Fülöp-kiállítás idejére kiegészítették pár olyan személyes tárggyal is, amelyeket László Fülöp a pápától kapott ajándékba.
Rampolla (1843- 1913) bíborosról is készült portré, ő XIII. Leó pápa államtitkára volt, ez a kép a pápáról készített festménnyel egyidőben készült.

-

Mindkét, magas méltóságú egyházi személy ábrázolása esetén, László Fülöp kivételes jelem megismerő tehetségéről tesz tanúbizonyságot. A bíborosról több festmény is készült más művészek által, de azok az egyházi tisztséggel járó, ünnepélyes ruhában való ábrázolás mellett nem emelik ki a vatikáni állam politikáját ténylegesen irányító személy jellemét.

László Fülöp alkotása, a bíbor és fehér színű ruha, a kitüntetés (fehér kereszt) mellett is tudja a pápai bizalmi főember belső érzésvilágát megeleveníteni. A bíboros, mint az európai politikában aktívan részt vállaló közéleti személyiség homlokára eső fénynek, a fehér színnel történő megfestése, egyfajta „égi minőség” jelzését mutatja.

A Vasárnapi Ujság című hetilap 1901-ben, László Fülöpöt méltató írásában, a Rampolla-portré művészi értékeit az alábbi szavakkal fogalmazta meg:

„Ezek a részletrajzok juttatták őt Rampolla bíbornok arczképén a finom részletek szerencsés kiemeléséhez. Figyeljük csak meg a híres pápai diplomata kettős arczát, két különböző szemével. Az egyiken nagy nyilt szempillát látunk, parancsoló pillantással, a másikon félig lehunyt, kétkedő tekintetet. Az egyik mintha önmagát bírálná, a másik mintha a világot. Az ily részletek gondos kiemelésével, bár soha sem az egész rovására, igyekszik László Fülöp az egyéniség titkához hozzáférkőzni.”

László Fülöp Pesten, az Erzsébetvárosban az akkori nevén Három Dob, mai nevén Dob utcában született Laub Fülöp Elek néven. Szabászattal foglalkozó édesapja keresete nem biztosított családjának megfelelő anyagi hátteret ahhoz, hogy a szülők a jó kézügyességgel megáldott fiút taníttatni tudják.

Az ifjú Laub Fülöp elsőként egy cégtáblafestőnél talált munkát, majd egy fényképészműteremben végzett el retusálási feladatokat. A fotóműterem vezetője, Strelisky Sándor figyelt fel alkalmazottja kivételes grafikai érzékére, és ő ajánlotta, hogy képző- vagy iparművészeti iskolában tanuljon tovább.

A tinédzserkori munkavállalásainak jövedelme segítette, hogy a budapesti Mintarajziskolában valódi művészi szintre fejlessze rajzolási talentumát. A mai Képzőművészeti Egyetem elődjének számító intézményben a XIX. század második felének legelismertebb magyar festőművész-tanárai, Székely Bertalan és Lotz Károly voltak a mesterei.
A magyar fővárosban folytatott képzőművészeti képzése után a müncheni Képzőművészeti Akadémiára járt. A bajor fővárosban az1890-es évek elején rendkívül takarékosan és mértékletesen élt, és kortásaitól eltérően nem járt kávéházakba.

Festészeti tanulmányait Párizsban, a Julian Akadémián fejezte be. A fiatal Laub Fülöp Elek családi nevét 1891-ben változtatta Lászlóra.

-----------------------------------------------------------------------------------------

http://pestbuda.hu/cikk/20191001_millisits_mate_a_festofejedelem_hazatert
https://papageno.hu/promocio/2019/10/150-eve-szuletett-laszlo-fulop-a-nagyvilag-muvesze/
http://www.magyarvagyok.hu/galeria/hiressegek/4796-Laszlo-Fulop-Elek/11203-XIII-Leo-papa-portreja.html
https://muzeumshop.com/laszlo-fulop-elete-es-festeszete
https://www.artmagazin.hu/archive/1938
https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%BCl%C3%B6p_Elek

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

László Fülöp a római látogatása során egy olyan képet is festett, ami ma Rómában a Boncompagni Ludovisi múzeum egyik ékessége: Princess Andrea Boncompagni-Ludovisi, née Alice Blanceflor Bildt 1925.
A festmény a múzeumalapító hölgyet ábrázolja, s az ujján levő gyémánt gyűrűből következtetnek arra, hogy eljegyzésre készült. Nagyon romantikus a Blanceflor kisasszony házasságának története, mivel kerek tíz évet várt türelmesen a hercegére. A hercegi család nem engedélyezte a házasságukat, s Boncompagni-Ludovisi hercegnek egy rangban hozzáillő hölgyet kellett feleségül vennie, de a házassági szerződésben kikötötték, hogyha tíz évig nem születik gyermekük, a házasfelek elválhatnak. Így történt, hogy tíz év után a gyermektelen házaspár elvált, s a herceg végül feleségül vehette szíve választottját, akivel aztán boldog házasságban éltek.

-

-

Boncompagni Ludovisi múzeum videójában ( https://www.facebook.com/watch/?v=264293444667371 ) bemutat még egy festményt, magáról a művész feleségéről, amint hegedül. Hivatalosan a Mrs Philip de László, née Lucy Madeleine Guinness 1905 festmény Rómában a Galleria Nazionale d'Arte Moderna e Contemporanea di Roma múzeum tulajdona, mindazonáltal a Boncompagni Ludovisi múzeumban látható:

https://www.delaszlocatalogueraisonne.com/catalogue/works-in-public-collections/laszlo-mrs-philip-de-nee-lucy-madeleine-guinness-6765

-

László Fülöp 1900-ban vette el az írországi Stillorganból származó Lucy Madeleine Guinnesst, akivel 1892-ben ismerkedett meg Münchenben. Hat gyerekük született. Már harmincévesen az egyik legvagyonosabb magyar festő volt, és egy csodálatos műteremvillában lakott a Városliget közelében, a Zichy Géza utca 11-ben. 1903-tól Bécsben és Párizsban élt családjával, végül 1907-ben Londonban telepedett le. László 1914-ben felvette az angol állampolgárságot, de ennek ellenére az első világháború alatt őrizetbe vették és egy évre internálták. 1937. november 22-én hunyt el londoni otthonában szívinfarktus következtében.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

https://blanceflor.se/about-blanceflor/
https://www.delaszlocatalogueraisonne.com/catalogue/works-in-public-collections/laszlo-mrs-philip-de-nee-lucy-madeleine-guinness-6765
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Philip_de_Laszlo_Ritratto_di_mia_moglie.jpg
https://www.delaszlocatalogueraisonne.com/catalogue/works-in-public-collections/boncompagni-ludovisi-princess-andrea-nee-blanceflor-bildt-110907
http://www.cemeteryrome.it/press/webnewsletter-eng/no39-2017.pdf
http://www.romadaleggere.it/archivio/museo-boncompagni-ludovisi/
https://www.findagrave.com/memorial/95235315/alice-blanceflor-boncompagni_ludovisi_gancia
http://iviaggidiraffaella.blogspot.com/2016/02/roma-il-museo-boncompagni-ludovisi-per.html
https://www.radiocolonna.it/arte-e-cultura/2016/03/08/alice-blanceflor-de-bildt-una-principessa-promotrice-di-cultura/
https://www.facebook.com/museoBoncompagniLudovisi/photos/a.306127439505342/923237797794300/?type=3&theater
https://www.massimogaudioartblog.com/2020/01/museo-boncompagni-ludovisi-per-le-arti_5.html

videó:
https://www.facebook.com/watch/?v=264293444667371

----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------------

2020.06.20.

A Villino Boncompagni 1903-ban épült neobarokk stílusban. Ez most a Museo Boncompagni Ludovisi, egy iparművészeti gyűjtemény. Díszesen berendezett szobák, bútorok, szőnyegek, dísztárgyak stb. Súlypont a ruharészleg, a 18. századtól egészen napjainkig, az újabb ruhák között híres tervezők darabjai is.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=155133620&t=9056467

-----------------------------------------------------------------------------------------------