-

A legendák szerint 753. április 21-én alapította a várost Romolus és Rémus. Hét dombja közül a Palatinuson a Capitalinus föld és vár palánk vár épült., majd pár száz év elteltével a többi domb benépesítésével kialakult az ókori Róma képe. Romolus és Rémus saját területüket elkerítve, falakat emeltek. Rémus gondtalanul átugrotta a fivére falát és Romolus ezért meggyilkolta őt. A várost Romolusról Rómának nevezték el. A mocsaras területek lecsapolásával további területeket nyertek, majd a Palatinus és a Capitolinus közti völgyben kialakult a városközpont a Fórum. A hét halom a Tiberis bal partján már IV században fallal volt körül véve.

A régi rómaiak magukévá tették a görög mitológiát, az istenekre, félistenekre héroszokra vonatkozó elképzeléseiket. Sok istenben hittek. Külön istene volt a Földnek, a Napnak, a Holdnak az Alvilágnak, külömböző mesterségeknek, iparnak, kereskedelemnek, tolvajoknak,szerelemnek,. Ezek az istenek teljesen emberformájuak voltak, Tiszteletükre templomokat építettek, ahol áldozatokat mutattak be. A főistenek az Olimpusz hegyén laktak és a Rómaiak a maguk isteneiket ezekkel azonosították.

------------------------------------------------------------------------------------------------

Róma születésnapján a Circus Maximuson eljátszák a legendát, a képek a 2016. évi születésnapi ünnepségen készültek:

2016.04.21.

http://roma.repubblica.it/cronaca/2016/04/21/foto/natale_di_roma_le_foto_della_rappresentazione_del_tracciato_del_solco_-138143719/1/#1

----------------

 ------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------

Miután az ikrek megérkeztek a Palatinus dombhoz azon vitatkoztak, hol legyen az új város pontos helye. Romulus a Palatinus domb mellett tette le a voksát, Remus pedig a stratégiailag jobb helyen lévő, könnyen megerősíthető Aventinus dombon akarta megépíteni a várost. A vita lezárásaként abban állapodtak meg, hogy a jósokra és az isteni akaratra bízzák a döntést. Mindketten leültek a földre, és Plutarkhosz szerint Remus hat keselyűt látott, míg Romulus tizenkettőt. (A keselyűket Romulus és Remus mondabeli apjának, Mars istennek szentelt állatoknak tekintték.) Remust feldühítette, hogy az istenek akarata Romulus győzelmét hozta. Amikor Romulus elkezdte ásni az árkot, ami az új várost határolta, Remus kigúnyolta és akadályozta a munkát, majd végül át is ugrotta az árkot, ami rossz ómen volt, hiszen azt jelentette, hogy a város erődítéseit könnyen át lehet majd törni. Erre válaszul Romulus ott helyben megölte Remust. Az ezt követő harcokban Faustulust is megölték - ő volt az a pásztor, aki csecsemőkorukban megtalálta az ikreket. Remulus eltemette Remust és Faustulust, majd folytatta a város építését. Saját magáról nevezte el a várost, és ő lett a város első királya.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=17642

-------------------------------------------------------------

Romulus és Remus előtt is volt már Róma
Bár közel egy éve már szinte bizonyítottnak látták, hogy valóban a legenda szerinti időpontban, Kr.e. 753 körül alapították Rómát, egy mostani felfedezés legalább 100 évvel korábbra teszi az örök város létrejövetelét, ráadásul Romulus és Remus mondájával kapcsolatban is komoly kételyek merülnek így fel.

http://www.geographic.hu/Civilizacio/2006/01/Romulus_es_Remus_elott_is_volt_mar_Roma

Tavaly február elején, a római Sapienzia Egyetem régészprofesszora, Andrea Carandini nagy súlyú bejelentést tett: a több mint húsz éve a római Forum Romanumon ásatásokat végző tudós szerint egy olyan palota maradványára bukkantak, mely pontosan Róma mitikus alapításának idejéből származhat. A Vesta-szűzek és Romulus templomához közel felfedezett leletek Carandini szerint egyértelműen eltérnek a korábbi leletektől: az akkor felfedezett épület valaha nem egy kalyiba volt, hanem palota hatalmas bejárattal és pompás kerámiaedényekkel.

A palota falai fából és agyagból készültek, ám az AP hírügynökségnek nyilatkozva Carandini kifejtette: „Az épület teljes mértékben különleges dimenziókkal bír, olyanokkal, melyekről korábban nem is sejtettük, hogy létezhetett ebben az időszakban.”

Eugenio La Rocca, Róma városának főrégésze is úgy nyilatkozott, hogy „bárkitől is származik Romulus és Remus legendája, mindenféleképpen a valós eseményekre építette azt.” Rocca szerint nem feltétlenül igaz az a leírás, ahogy Romulus és Remus mítosza megőrződött, ám a legenda úgy tűnik jóval több mint egy egyszerű fikció.


Sírok a Kr.e. 9. századból

A mostani ásatások során azonban régészek olyan sírokra bukkantak, melyek legalább 100 évvel megelőzték Róma alapításának állítólagos dátumát. Az olasz ANSA hírügynökség tudósítása szerint ugyanis az Alessandro Delfino vezette kutatócsoport szintén a Forum Romanumon végzett ásatásai során a bronz- és a vaskor közötti időszakból, tehát körülbelül a Kr.e. 9. századból származó sírokat talált.

Az egyik sír egyértelműen egy törzs vezetőjének sírja lehetett, és Delfino szerint a további ásatások során minden bizonnyal még több hasonló korú lelet kerülhet elő. A sírból előkerült temetkezési urna, agyagedény és a csontok azt mutatják, hogy Rómának már a Kr.e. 9. században is volt előkelő vezetője. „Minden bizonnyal eddig ismeretlen települések egész sora húzódik a Forum Romanum alatt” – nyilatkozta Delfino az olasz hírügynökségnek.

A mostani felfedezés egyébként Delfino szerint mérföldkő lehet az ókori régészet Rómával foglalkozó ágában, hiszen eddig mindig azt keresték, hogy találnak-e olyan leletet, ami valamelyest is alátámasztja Romolus és Remus legendáját, de legalábbis Róma alapításának dátumát. Ez a mostani felfedezés azonban szembe megy az árral: mítoszromboló hatása lehet, noha bizonyosat egy kiterjedt település meglétéről egyelőre nem lehet mondani.

Valódi város Romolus korából?

Roberto Meneghini, az ásatásokat végző csapat másik szakértője ugyanakkor óvatosabban nyilatkozott az AP hírügynökségnek: „Az ókori Róma ugyan még nem létezett, ám kisebb törzsek és családok lakták már kunyhókban a későbbi Róma központját.” Az edények és egyéb használati tárgyak, melyek előkerültek, most abban is segítenek, hogy megtudjuk, miként is élhettek Róma megalapítása előtt az emberek ezen a vidéken.

A korábbi ásatások vezetője, Andrea Carandini egyébként szintén elismerte, hogy létezhetett már korábban is település az ókori Róma területén, ám szerinte valódi ókori értelemben először Romulus és Remus korában, tehát a Kr.e. 8. században lett Róma várossá. Fallal körülvett, egységes településről a mostani felfedezések valóban nem tanúskodnak, így könnyen lehet, hogy a tavalyi és a mostani kutatások inkább kiegészítik egymást, nem pedig ellentmondanak.

Erre utal az is, hogy míg a tavalyi lelet egy egykoron pompás királyi palota lehetett, a mostani sír, amely kétségkívül egy katonai vagy szellemi vezető sírja lehet, meg sem közelíti gazdagságában a palota maradványait.

http://www.geographic.hu/Civilizacio/2006/01/Romulus_es_Remus_elott_is_volt_mar_Roma

Miután az ikrek megérkeztek a Palatinus dombhoz azon vitatkoztak, hol legyen az új város pontos helye. Romulus a Palatinus domb mellett tette le a voksát, Remus pedig a stratégiailag jobb helyen lévő, könnyen megerősíthető Aventinus dombon akarta megépíteni a várost. A vita lezárásaként abban állapodtak meg, hogy a jósokra és az isteni akaratra bízzák a döntést. Mindketten leültek a földre, és Plutarkhosz szerint Remus hat keselyűt látott, míg Romulus tizenkettőt. (A keselyűket Romulus és Remus mondabeli apjának, Mars istennek szentelt állatoknak tekintték.) Remust feldühítette, hogy az istenek akarata Romulus győzelmét hozta. Amikor Romulus elkezdte ásni az árkot, ami az új várost határolta, Remus kigúnyolta és akadályozta a munkát, majd végül át is ugrotta az árkot, ami rossz ómen volt, hiszen azt jelentette, hogy a város erődítéseit könnyen át lehet majd törni. Erre válaszul Romulus ott helyben megölte Remust. Az ezt követő harcokban Faustulust is megölték - ő volt az a pásztor, aki csecsemőkorukban megtalálta az ikreket. Remulus eltemette Remust és Faustulust, majd folytatta a város építését. Saját magáról nevezte el a várost, és ő lett a város első királya.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=17642

 -------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------

A Circus Maximuson készült videó:

https://www.youtube.com/watch?v=lYoP0s8gYZo

-----------------------------------------------------------------------------------------

Romulus és Remus legendájához köthető követ találtak
2021.08.04.


Egy óriási követ találtak a munkások Róma történelmi központjában egy építkezés során, amely mintegy 2000 évvel ezelőtt az ókori Róma szent városhatárait jelölhette. Az úgynevezett pomeriás kő vagy más néven „cippus" közel kettő méter magas, és finom mészkőből faragták ki.

A kutatók szerint a most felfedezett kő lehetett az egyike azoknak, amelyek Róma „pomeriumát" jelölték: egy szent földsávot a városfalakon belül és kívül, amelyekre más jogszabályok vonatkoztak. Az ókori római jog szerint a szent határokon belül minden Róma városának része volt, ahol tilos volt építkezni vagy gazdálkodni, és amelyen belül tilos volt például a fegyvertartás.
Róma városának alapítása épp ezen határ létrehozásával kezdődött
– mondta Claudio Parisi Presicce, a Római Régészeti Múzeumok igazgatója a felfedezést bejelentő sajtótájékoztatón júliusban, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.

Peter Wiseman, az Egyesült Királyságbeli Exeteri Egyetem klasszikusok emeritus professzora emlékeztetett, hogy a pomeriumot az időszámítás előtti 8. században Romulus, Róma legendás alapítója határozta meg elsőként, aki a határt egy szent ökör által vontatott ekével húzott barázdával jelölte ki. Maga a barázda így jelölte meg a város ősi határát, amelyet úgy neveztek, hogy pomerium, ami a „pos moerium" szókapcsolatból ered, és ami azt jelenti, hogy „a fal mögött".
A legenda szerint amikor Romulus ikertestvére, Remus gúnyolódva átugrotta a pomeriumot, Romulus dühében ölte meg őt.
A szakemberek eddig tíz ilyen szent jelölőkövet találtak, a legutóbbit több mint száz éve. Egy latin felirat a kövön azt mutatja, hogy azt a szent sáv mentén, Krisztus után 49 körül helyezhették ki, amikor Claudius császár kiterjesztette a város határait.

A város pomériájának szimbolikus jelentése is volt, és az ókori Róma történetében többször átrajzolták.
Az ókori Róma város körüli szent határ fogalma a tudósok szerint az etruszkoktól származhat, akik a régióban éltek, és akik befolyásolták az utánuk érkező rómaiak gondolkodását. Úgy gondolják, hogy amikor Romulus megrajzolja a pomeriumot, akkor alapvetően elválasztotta a várost a pusztától és a múltjától is, ami a határokon „kívül maradt".

---------------------------------------------------------------------------------

https://www.livescience.com/sacred-stone-legend-of-romulus-remus-rome.html

https://www.origo.hu/tudomany/20210804-romulus-es-remus-legendajahoz-kotheto-szent-ko-kerult-elo.html?utm

-----------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

2021. július