2012 január

 

 

 A londoni National Gallery nagyszabású Leonardo da Vinci-kiállítását bemutató, élőben rögzített tárlatvezetésen HD minőségben, elismert művészettörténészek kalauzolják végig a nézőket.  

 

A film világpremierje február 16-án lesz Rómában, Budapesten és még 16 országban.

A National Gallery november elején megnyílt, Leonardo da Vinci: Festő a milánói udvarban című kiállítása az eddigi legnagyobb számú, több, mint 90 alkotást felvonultató gyűjtemény a reneszánsz mester képeiből. Többek között olyan híres alkotások láthatók a tárlatban, mint a Sziklás Madonna mindkét változata, a sokáig elveszettnek hitt Salvator Mundi, vagy a a világ egyik legértékesebb festményeként számon tartott Hölgy hermelinnel.

A festmények sérülékeny volta miatt a kiállítást nem lehet a hagyományos módon utaztatni, azonban a Leonardo Live (Leonardo élőben) című produkciónak köszönhetően az egyedülálló tárlat nemzetközi turnéra indul.  A 100 perces HD közvetítés során a nézőket nemzetközileg elismert művészettörténészek és műsorvezetők, Tim Marlow és Mariella Frostrup kalauzolják végig a kiállításon, a kiemelt festményeket részletesen bemutatva.

A közvetítés eredeti nyelven, magyar felirattal lesz látható az Urániában.
.....................................................................................................................

 __________________________________________________---------__

 

A Leonardo Live elnevezésű program az első kísérlet arra, hogy egy művészeti kiállítást – műhold segítségével, HD minőségben –emberek millióihoz vihessenek el a kiválasztott mozikba. A Leonardo Live a londoni National Gallery novemberben nyílt kiállítására nyit ablakot azok számára is, akik nem tudnak a helyszínre utazni. Egyébként ezt nem is ajánlhatjuk, mivel a kiállításra, amely a „Leonardo da Vinci, a milánói udvar festője” címet viseli, minden jegy már régen elfogyott. A festmények sérülékenysége miatt pedig a kiállítást nem szállítják további helyszínekre.
A világpremiernek számító február 16-i attrakció Magyarország mellett mintegy 19 országban lesz látható, köztük az Egyesült Államokban, Dél-Amerika több országában, Ausztráliában, Kanadában, Csehországban, Franciaországban, Német- és Olaszországban, Japánban, Máltán, Svédországban, Hollandiában, Lengyelországban és Új-Zélandon.
Európa mintegy száz mozija van felszerelve olyan műhold-vevő berendezéssel, amellyel közvetíteni tudják a Leonardo Live-ot egy Eutelsat szerződésnek köszönhetően.


A világ legszebb festményei

Köztudott, hogy Leonardonak alig tizenöt festménye maradt fenn, amelyekről biztosan tudni lehet, hogy ő maga festette, illetve fejezte be. A National Gallery ezeknek a festményeknek a zömét, valamint ötven rajzot gyűjtött össze, amelyeket így együtt még soha sehol sem lehetett látni. A saját gyűjteménybe tartozó műveken kívül, a Louvre-ból, az Ermitázsból, Lengyelországból és a Vatikánból kölcsönzött festmények szinte teljes képet adnak Leonardo festészetéről.
A londoni megnyitó eseményt az érdeklődők is láthatják majd február 16-án, kiváló minőségben: közelről, hatalmas vásznon, tárlatvezetéssel szemlélhetik meg a világ legszebb festményeit. A sétát a kiállítás fontos pontjain elemzések szakítják meg. A nézők magyar felirattal követhetik a kommentárokat.


Sziklás Madonna: először látható együtt

A nagyközönség most először láthatja együtt többek között a Sziklás Madonna két változatát: az 1483 és 1486 között festett képet, amelyet a párizsi Louvre őriz és a későbbi, 1491-1508 között készített másik verziót, amely 1880 óta gazdagítja a londoni galéria gyűjteményét. A kiállításon helyet kapott a világ egyik legértékesebb festményeként számon tartott „Hölgy hermelinnel” című kép is. Látható továbbá „Az utolsó vacsora” eredeti méretű, Leonardo kortársa által készített korabeli másolata, amelyen a festmény olyan részletei is feltárulnak, amelyeket az eredeti alkotás húszéves restaurálása során már nem tudtak helyreállítani.                                    
*

Száz perc a virtuális megnyitó            
A 100 perces HD közvetítés házigazdái az ismert művészettörténész, Tim  Marlow és Mariella Frostrup televíziós műsorvezető lesznek. A filmet a  több díjjal kitüntetett Phil Grabsky készíti.

 

 

::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

http://www.filmtekercs.hu/hirek/leonardo-live-uj-mufaj-debutal-az-uraniaban

 

http://www.nexodigital.it/1/id_225/Leonardo-Live-al-cinema.asp

 

http://www.funweek.it/home/leonardo-live-al-cinema-mostra-uci-cinema-programm.php

 

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-13332339

 

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-15466904

 

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-14309441

 

 

filmek:

 

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-15665853

 

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-15635853

 

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-15628850

 

http://www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-15628847

-----------------------------------------------------------------------------------------------

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

 

Megtalálták a Mona Lisa legkorábbi másolatát

 

2012. február 2.

 

 

A madridi Pradóban találták meg a Mona Lisa legkorábbi másolatát, amelyet Da Vinci műtermében a reneszánsz mester egyik tanítványa készített. Az új képen sokkal jobban megmutatja magát a titokzatos modell.

 

Az utóbbi idők egyik legnagyobb felfedezésének tartják a világhírű madridi múzeumban megtalált másolatot, amelyen sokkal jobban kivehetők a Da Vincinek modellt ülő hölgy arcvonásai. „Ez a fantasztikus felfedezés segíthet a világ leghíresebb festményének megértésében” – írja az eseményről beszámoló Art Newspaper.

A Pradóban megtalált alkotás egyike azon tucatnyi másolatnak, amelyet Leonardo halála után festettek, s mostanra az is kiderült, hogy valószínűleg a reneszánsz mester mellett alkotó egyik tanítvány keze munkáját dicséri. Ezt a madridi múzeum és párizsi Louvre művészettörténészei is megerősítették.

A Louvre-ban megcsodálható eredeti Mona Lisán a festmény rossz állapota miatt a nőalak sokkal idősebbnek tűnik, ennek kijavítására azonban nem sok esély mutatkozik, mivel az olajjal festett portré igen törékeny, így a tisztítás és a restauráció túl kockázatos lenne.

Ugyan a modell kilétével kapcsolatban folyamatosak a találgatások, ma már általánosan elfogadottá vált, hogy az illető személyét a 16. században élt Lisa Gherardini, a firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo feleségében kell keresnünk.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

http://mult-kor.hu/20120202_megtalaltak_a_mona_lisa_legkorabbi_masolatat

 

http://www.cbc.ca/news/arts/story/2012/02/02/mona-lisa-prado-copy-davinci-pupil.htm

 

http://www.ottawacitizen.com/travel/Mona+Lisa+copy+reveals+details+original+work/6088071/story.html

 

ineraktív lehetőséggel:

http://www.sueddeutsche.de/kultur/kunstsensation-in-madrid-zwillingsschwester-der-mona-lisa-haengt-im-prado-1.1273418

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Megtalálhatták Da Vinci elveszett művét

2012. március 12.

Valóban Leonardo Da Vinci évszázadok óta nem látott mesterművének nyomaira bukkanhattak a munkájuk miatt világszerte sokat bírált kutatók egy firenzei palota falán.

 

 

A nyomokat a Palazzo Vecchio egyik nagytermének falából, Giorgio Vasari egy freskója mögül szondák és mikrokamerák segítségével vett minták révén azonosították. A kutatók olyan fekete pigmenteket találtak a Vasari-freskó által eltakart falon, amelyeket a reneszánsz művész a Mona Lisánál is használt - vált ismertté hétfőn.

Utoljára a XVI. században tettek említést da Vinci Az anghiari csata című befejezetlen freskójáról, amely a legnevesebb firenzei szakértők szerint a csatajelenetet ábrázoló Giorgio Vasari-freskó alatt rejtőzik. Da Vinci a munkát 1505-ben kezdte meg az épületben, Vasari 1563-ban festette meg művét.

 

Seracini meg van győződve arról, hogy Vasari megőrizte Leonardo munkáját oly módon, hogy a képet vékony fallal takarta le, és fölé festette saját művét, és nem véletlenül írta sajátjára a "Cerca trova" (keresd és találd meg) szavakat. Az elméletet alátámasztotta egy 2010-ben elvégzett radaros letapogatás, amely feltárta, hogy Vasari festménye és az eredeti kőfal között egy-két centiméteres űr húzódik.

Művészettörténészek szerint Leonardo feltehetően azért hagyta félbe az anghiari csatáról készült freskóját, mert gondjai voltak kísérleti olajfestékes technikájával.

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://www.mult-kor.hu/20120312_megtalalhattak_da_vinci_elveszett_muvet

 

http://mult-kor.hu/20120314_kepeken_az_elveszett_da_vinci

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

Az anghiari csata’ című falkép a firenzei Palazzo Vecchio tanácstermében a Firenzei Köztársaság, a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam egyesült seregeinek a milánóiak felett aratott 1440-es győzelmét hivatott megörökíteni. A konfliktus nyomán Firenze hosszú évekre Közép-Olaszország legfontosabb politikai tényezőjévé vált.

A megbízást da Vinci új falfestési technikák kikísérletezésére használta fel, ám az eredmény elmaradt várakozásaitól – az alkotás később mindazonáltal a ‘világ iskolája’ réven vált híressé. A 16. század közepén Giorgio Vasari, aki maga is da Vinci rajongója volt, kibővítette és teljesen átalakította az Ötszázak termét, többek közt hat új freskót festvén a keleti és a nyugati falra – a feltételezések szerint az egyikük mögött lapul ‘Az anghiari csata’.

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ráncfelvarrásra szorul Leonardo

MTI
2012. március 21.

 

 

A vöröskréta-rajz állapota miatt az Icpal restaurátorintézet fújt riadót. Szakvélemények alapján a Torinóban látható és 1515-ből származó rajzot alapos kezelésbe kell venni: legalább két évig nem szabad kiállítani – írta szerdán a La Repubblica című olasz lap.

A világhírű alkotást rendőri kísérettel vitték februárban a torinói Biblioteca Reale épületéből Rómába. A folyamatos megfigyelés alatt álló „pácienst” vizsgálva a kutatók az úgynevezett foxing jelenségét észlelték a képen: Leonardo szakállas arcán kémiai-biológiai folyamatok révén vörösesbarna foltok jelentek meg, amelyek megtámadták az anyagot.

Most szakemberek egy nemzetközi csoportjára vár, hogy kitalálja, miként lehetne megmenteni a művet. Az önarckép egyelőre visszatér Torinóba. Utazásának biztosítási költségei 50 millió euróra rúgtak.

--------------------------------------------------------------------------------------

http://torino.repubblica.it/cronaca/2012/03/20/foto/l_autoritratto_trasportato-31896473/1/

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/03/20/news/il_restauro_dell_autoritratto_di_leonardo_all_istituto_centrale_del_libro_di_roma-31890335/

 

http://mno.hu/grund/rancfelvarrasra-szorul-leonardo-1062030

--------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A mítoszokat szeretjük, Leonardót még inkább, úgyhogy amikor azzal találkozunk, hogy az ő önarcképe körül valamilyen varázslat lebeg, akkor azt muszáj közelebbről is megvizsgálnunk.

A különleges kép a legenda szerint emberfeletti erővel és hatalommal ruházza fel azokat, akik a közelébe kerülnek. A miszticizmusban kételkedők szerint azonban nem rejt magában bűvös erőt a kép, hanem inkább a története csodálatos.

Hitler hatalmat remélt tőle

Ugyanis a második világháborút és Hitler érdeklődését úgy úszta meg épségben, hogy átmenekítették Torinóból Rómába akkoriban. Hitler nagyon is pályázott volna a képre, épp a neki tulajdonított hatás miatt, kutatott utána, hogy saját magán kipróbálja varázslatos erejét, hátha ettől még nagyobb hatalma lesz. Nem tudjuk meg most már, hogy ez is csak a legenda része vagy igaz történet, mindenesetre ezt az egy képet távolították el a háború alatt a Biblioteca Realeból, Torinóból.

Leonardo da Vinci vöröskréta-rajza azért is különleges a misztikus tölteten túl, mert a művész híresen rejtőzködő volt, nem maradt fenn róla bizonyíthatóan arckép. Ez az egyetlen olyan munkája, amiről azt gondolják a szakértők, hogy tényleg ő készíthette saját magáról 58 éves korában.

---------------------------------------------------------------------------

http://www.nlcafe.hu/szabadido/20141031/leonardo-da-vinci-onarckep/

---------------------------------------------------------------------------

 

Leonardo újabb dobása elkápráztatja a közönséget

 

2012.05.02.

 

Leonardo da Vincit valószínűleg mindenki arról ismeri, hogy megfestette a világ legtitokzatosabb mosolyát, egy új kiállítás azonban a reneszánsz polihisztor lélegzetelállító tanulmányait mutatja be az emberi testről.

 

Leonardo da Vinci, az anatómus címmel rendeztek kiállítást a londoni Buckingham palotában, ahol ismét rácsodálkozhatunk az olasz festő, szobrász, feltaláló és tudós csodálatos elméjére.

Május 4-től október 7-ig látható a tárlat, melyen 87 Leonardo-rajzot láthatunk. Ez a legnagyobb ilyen típusú kiállítás, megtekinthetünk például egy ceruzarajzot az emberi koponyáról.

Munkásságának ez a része, amit soha nem publikáltak a zseni életében, a legnagyobb reneszánsz tudósok egyikévé avanzsálta volna Leonardót - mondta Martin Clayton kurátor.

A művészt soha nem hagyta nyugodni azon vágya, hogy a természetet saját valódiságában lássa, ennek érdekében szétszedett harminc testet, és több száz lapot használt el az emberi test részleteinek megrajzolására. 1900-ig azonban ezek a dokumentumok nem kerültek elő, publikálásuk után viszont a tudományos világ is megemelte kalapját Leonardo előtt.

Ha Leonardo publikálta volna ezeket a tanulmányokat, az emberi anatómia egyik legkiemelkedőbb koponyája lenne, és egy napon említenék Galileóval vagy Newtonnal- mondta Clayton.

A kiállítás jól bemutatja, hogy a művész komolyan gondolta anatómiai munkáját, mert rendkívüli részletességgel és kifinomultsággal alkotta meg a tanulmányokat. Vegyük például a rajzot a kardiovaszkuláris rendszerről, melyet Leonardo először piros és fekete krétával rajzolt meg különböző állapotokban, ujjlenyomata ma is látszik a papírokon.

Francis Well a cambridge-i egyetemről hangsúlyozta, hogy az ötszáz éves rajzok a mai modern tudomány számára is relevánsak.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.vjm.hu/tudor/leonardo-ujabb-dobasa-elkapraztatja-a-kozonseget/1378/

 

http://www.kulturpart.hu/kepzo/28971/ezen_a_napon_hunyt_el_a_vilag_legnagyobb_polihisztora

 

 

.....................................................................................................................

 

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

Újabb olasz képtár anyaga az interneten

 

2012. május 21.

 

Online katalógusban gyűjtötte össze képtára festményeit a milánói Leonardo Da Vinci múzeum, amely freskótárát is megnyitja a nagyközönség előtt.

 Több mint 2500 festményből már több mint 560 az interneten is megcsodálható a Leonardo Da Vinciről elnevezett milánói Tudomány és Technológia Múzeumának honlapján (museoscienza.org).
A tudomány és a művészet ötvözését hirdető múzeum több mint tizenötezer, tudománytörténeti jelentőségű műtárgyat őriz barokk kori földgömböktől az 1800-as években használt pénztárgépekig. Ezek kerültek fel elsőként az online katalógusba, majd a múzeum negyvenezer kötetes könyvtára és érmegyűjteménye következett.
A képtár festményeinek online nyilvántartását Lombardia tartomány finanszírozza.
A milánói napilapok beszámolója szerint a múzeum most először látogathatóvá teszi raktárai kincseit is: az 1952 óta ott őrzött freskókat. Azokról a többségükben reneszánsz falfreskókról van szó, melyeket a történelmi milánói épületek falairól "szakítottak le". Az összedőlt vagy lerombolt templomok és paloták freskóit a Leonardo Da Vinci múzeumba mentették át.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

http://hirek.prim.hu/cikk/2012/05/21/ujabb_olasz_keptar_anyaga_az_interneten

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

  Megtalálták volna Mona Lisa modelljének földi maradványait?

 

2012.július 18.

Olasz régészek meggyőződése szerint Mona Lisa vélt modelljének földi maradványait tárták fel Firenzében a Szent Orsolya-kolostor egyik föld alatti sírboltjában.

A történészek szerint Lisa Gherardininek, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő feleségének titokzatos mosolyát örökítette meg 1504-ben Leonardo da Vinci. Az asszony férje elhunyta után fogadalmat tett, és orsolyita apácaként élt 1542-ben, 63 éves korában bekövetkezett haláláig - olvasható a Herald Sun online kiadásában.

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.heraldsun.com.au/news/world/archeologists-uncover-mona-lisa-models-remains/story-fnd134gw-1226428689373

--------------------------------------------------------------------------------------------

A régészeknek át kellett törniük a vastag betonpadlózatot, amelyet a kolostor kaszárnyává történő átépítése során fektettek le. Nagyon hamar rábukkantak egy női koponyára, valamint csigolyák és bordák töredékeire éppen azon a helyen, ahol a régi térképek és dokumentumok tanúsága szerint Lisa földi maradványait végső nyugalomra helyezték: a kriptába egy kapun átjutva, lépcsőfokokon lehetett lejutni. Pénzhiány miatt azonban hamarosan fel kellett függeszteni a kutatásokat.

A feltárások júniusban folytatódtak, azóta egy emberi csontváz nagy része került elő. Mindazonáltal az ásatásokat irányító Silvano Vincenti szerint nem biztos, hogy a csontok egyazon személyéé voltak. A kutatók a továbbiakban genetikai vizsgálatok céljából mintát vesznek a csontokból, amelyeket összehasonlítanak Lisa gyermekeinek DNS-ével, akiket a közelben temettek el. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban Lisa Gherardini földi maradványait találták meg, a koponyája alapján komputeres arcrekonstrukciót végeznek, hogy kiderítsék, valóban a firenzei selyemkereskedő feleségének arcvonásait, titokzatos mosolyát örökítette-e meg Leonardo da Vinci.
---

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Már nem keresik Leonardo "elveszett" festményét

 

2012.08.21.Egy elveszett Leonardo-freskó miatt robbant ki vita Firenze polgármestere és az olasz kulturális miniszter között. A csatát egyelőre a miniszter nyerte – az olasz sajtó szerint.

 

Megkezdték az állványok eltávolítását a firenzei Palazzo Vecchio palotájának Cinquecento terméből.

Lorenzo Ornaghi kulturális miniszter úgy rendelkezett, hogy a „Leonardo-kísérlet" lezárult: nem végezhetnek több fúrást a teremnek azon a falán, amelyet a Giorgio Vasari által 1554-ben festett csatajelenet díszít.

Matteo Renzi firenzei polgármester nyílt levélben kérte a minisztert a mikroszkopikus méretű fúrások folytatására. Renzi hangsúlyozta, hogy nem Vasari alkotását, hanem a 19. századi restaurálás során a képre felvitt festékréteget fúrnák át.

- Máskülönben rendkívüli felfedezésről mondunk le – hangoztatta Firenze első embere.

A miniszter nem válaszolt, de az olasz újságok az „óvatos" tárcavezetőnek adtak igazat a „minden falat áttörni akaró" Renzivel szemben.

Július végéig hét apró lyukat fúrt Vasari freskóján a Maurizio Seracini vezette kutatócsoport. Vasari alkotása mögött Leonardo da Vinci 1503-ban készült freskóját keresték az Anghiari csata jelenetével.

Seracininek annyit sikerült kimutatnia, hogy a Vasari festette fal mögött a Leonardo által is használt festékpigment maradványai találhatók.

Renzi azután írta meg a levelét, hogy a falfúrást 250 ezer dollárral támogató National Geographic tudományos társaság nehezményezve vette tudomásul a Leonardo-expedíció leállítását miniszteri engedély hiányában.

 

 

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://hir6.hu/cikk/67098/mar_nem_keresik_leonardo_elveszett_festmenyet

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Leonardónak tulajdonított festmény tért vissza Olaszországba

 

2012.11.29.

 

Több mint hetven évi távollét után ismét Olaszországban, a római köztársasági elnöki palotában látható az a Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény, amely az 1440-ben vívott anghiari csata egyik párbaját ábrázolja.

A műalkotáson négy lovag látható, akik lovaikon ülve az ellenség zászlaját akarják megszerezni. A 16. századra datált és Leonardónak vagy a mester műhelyében dolgozó ismeretlen festőnek tulajdonított kép 1621-ben még a genovai Doria család magángyűjteményében szerepelt, az akkori katalógus Leonardót jelölte meg szerzőként.

A képet utoljára 1939-ben állították ki Olaszországban, utána egy svájci műkereskedő tulajdonába került.

A festményt a Tokiói Fudzsi Művészeti Múzeum szolgáltatta vissza Itáliának. A múzeum 1992-ben vásárolta meg 30 és 60 millió euró közötti összegért. A japán fél hangsúlyozta: nem tudott arról, hogy törvénytelenül külföldre csempészett műkincshez jutott hozzá, és amikor ez kiderült, értesítette Olaszországot. A képről kötött olasz-japán megállapodás értelmében Itália "haszonélvezeti jogot" adott Japánnak: a következő huszonhat évben időszakosan négy évig Tokióban állítják ki a festményt, majd két évig Itáliában. 2038-tól végleg Olaszországban marad.

 A mostani kiállítás után a képet Firenzében restaurálják. Itt, a Palazzo Vecchióban festette ugyanezt a jelenetet freskóra Leonardo 1503-ban. Leonardo művére később rákerült Giorgio Vasari festménye. Az "eltűnt" Leonardo-freskó keresése az idén eredmény nélkül zárult.

 

 

--------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------

http://nol.hu/kult/leonardonak_tulajdonitott_festmeny_tert_vissza_olaszorszagba

 

-----------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 ------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.mondoinformazione.com/eventi/tavola-doria-al-quirinale-cercando-la-battaglia-di-leonardo-da-vinci/71544/

 

http://roma.repubblica.it/cronaca/2012/11/27/news/rubata_nel_40_torna_la_tavola_doria_l_opera_di_leonardo_sar_al_quirinale-47512796/

 

------------------------------------------------------------------------------------------

A festmény 2013 január 13-ig látható a Qiurinale palotában ingyenesen.

-----------------------------------------------------------------------------------------

http://www.beniculturali.it/mibac/export/MiBAC/sito-MiBAC/Contenuti/MibacUnif/Eventi/visualizza_asset.html_1114856599.html

 

------------------------------------------------------------------------------------------