Száz éve került elő Olaszországban a világ leghíresebb talányos mosolyát ábrázoló festmény, a Mona Lisa. A műalkotást 1911. augusztus végén lopta el egy férfi: egyszerűen a köpenye alá rejtette. Vagy nem: az esetet vizsgálók szerint kizárt, hogy egyedül követte volna el tettét. A lopással még Picassot és Apollinaire-t is meggyanúsították.

Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestők viselnek. Vincenzo Peruggia 1911. augusztus 21-én sétált ki a Louvre-ból, hóna alatt a Mona Lisával, Leonardo da Vinci híres mosolyú női portréjával, amely aztán csak több mint két évvel később - éppen száz éve - 1913. december 12-én került elő újra.

A fiatal tolvajnak nem volt nehéz dolga: a rablás előestéjén elrejtőzött a Louvre számos faliszekrényei közül az egyikben. A hobbifestők rendszerint ilyen szekrényekben őrizték vásznaikat és palettáikat. Amikor következő nap a takarítók elhagyták a termet, amelyben a Mona Lisát őrizték, előbújt rejtekéből, a kincset érő zsákmányhoz ment, majd egyszerűen leakasztotta a falról. Mivel a kép, amely a híres mosolyú asszonyt ábrázolja, elég kicsi, mindössze 76,8-szor 53 centiméteres, egyszerűen a köpenye alá rejtette. Hétfő volt, a Louvre zárva tartott.

Peuggia ismerte a párizsi múzeumot, 1910 októberétől 1911 januárjáig üvegesként dolgozott, segített a Mona Lisa védőrétegének kialakításában is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott félre: nem volt jó a kulcs a lépcsőházhoz, amelyen keresztül a tolvaj el akarta hagyni a Louvre-t. Vincenzo Peruggia tervei összeomlani látszottak, léptek zaját hallotta. A múzeum egyik bádogosa közeledett, az egyetlen ember, aki látta a tolvajt. A férfi udvariasan kinyitotta egy fogóval az ajtót Peruggiának, nem sejtve, miben segédkezik.

Van, ami még több mint száz év múltán sem világos. A Gioconda viszonylag kicsi ugyan, de nem könnyű. Leonardo jegenyefára festette a portrét, amely masszív fakeretet kapott, és üveg védte a látogatóktól. Vagyis felettébb nehéz volt egyetlen embernek, pláne hogy Peruggia kistermetű és sovány volt.

A rendőrség minden nyomnak és híresztelésnek utánament, még Pablo Picassót is kihallgatták, Guillaume Apollinaire szürrealista költőnek pár napot még tömlöcben is kellett töltenie. Picasso - akkoriban fiatal művész - ugyanis évekkel korábban megvásárolt egy kis ibériai szobrot, amelyet Apollinaire-nél hagyott, de kiderült, hogy az alkotást a Louvre-ból tulajdonították el.

A Mona Lisa nem bukkant fel, már a Louvre is feladta a reményt, a rejtélyes mosolyú nő helyét pedig egy szakállas férfi vette át: Baldassare Castiglione olasz nemes Raffaello által festett portréja.

Egy nap - 1913. november 29-én - aztán Alfredo Geri firenzei műkereskedő kapott egy levelet Peruggiától. A Leonardo néven aláírt levélben a tolvaj azt írta, vissza akarja adni Itáliának a képet. Cserébe félmillió lírát kér. A tolvaj december 12-re ígérte, hogy Firenzébe érkezik. Geri értesítette az Uffizi-képtár igazgatóját, Giovanni Poggit, akitől segítséget remélt. Peruggia végül egy faládához vezette őket, amely a híres műkincset rejtette - bár Poggiék először azt hitték, hamisítványt látnak.

A festmény azonban valódinak bizonyult, a múzeumigazgató értesítette a rendőrséget, Vincenzo Peruggiát elfogták. A bíróság előtt azt mondta, azért lopta el a festményt, mert az Olaszországé - mint a Louvre minden itáliai alkotása, amelyeket Napóleon hurcolt Franciaországba. Az, hogy az 1503 és 1506 között készült Mona Lisa már jó kétszáz évvel a korzikai előtt Franciaországba került - I. Ferenc király vette meg -, nem érdekelte a tolvajt. Igaz, ami igaz, a Gioconda rövid ideig Napóleon hálószobájában is lógott.

Mielőtt a világhírű festmény visszakerült helyére a Louvre-ban, kiállították Olaszországban. A dél-európai ország épp ezért várta 2013-ra is, hogy Mona Lisa "hazalátogasson". Firenzében aláírásgyűjtéssel akartak nyomást gyakorolni Párizsra és a Louvre-ra, hogy adják kölcsön a titokzatos mosolyt. A múzeum azonban megtagadta a kérést, mondván: Mona Lisának nem tenne jót az utazás.

Ami pedig Vincenzo Peruggiát illeti, hét hónap szabadságvesztésre ítélték, szabadulásakor nagy tömeg fogadta üdvrivalgással. A tolvaj 1947-ben halt meg Franciaországban. Hogy tettét egyedül követte-e el vagy társakkal, hogy tényleg megpróbálta-e eladni a Giocondát Londonban, ahogy azt sokan híresztelték, valószínűleg már örökre olyan titok marad, amelyet csak Mona Lisa tudhat.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.stop.hu/kultura/szaz-eve-kerult-elo-a-hires-mosoly/1199555/

----------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Zseniális terv kellett a Mona Lisa elrablásához: így vitte haza a képet egy olasz hazafi

2021.06.16.

A Mona Lisát nem Leonardo da Vinci tette híressé, hanem valójában egy olasz patriótának és egy jól megtervezett rablásnak köszönhetően ismerhetjük világszerte a festményt.
Évente közel 6 millió ember zarándokol el a Louvre-ba, hogy teljes valójában láthassa a világ egyik leghíresebb festményét, Leonardo da Vinci Mona Lisáját. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy a képet nem a festője, és még csak nem is a rajta látható hölgy rejtélyes mosolya tette híressé, hanem nagy port kavart elrablása.
1911. augusztus 21. reggelére a világ egyik leghíresebb és Párizs legnagyobb múzeumából, a Louvre-ból nyoma veszett egy festménynek. A kép egy rejtélyes mosolyú nőt ábrázolt, az itáliai polihisztor, Leonardo da Vinci munkája volt, amelyet a 16. század hajnalán festett: a Mona Lisa. Számos más műalkotással együtt állították ki a Salon Carré nevű teremben. A galéria zsúfolt faláról eltűnt portré hiánya csak több mint egy nappal később tűnt fel a múzeum 150 tagú őrségének.
Agyafúrt olaszok

Egy nappal korábban három olasz férfi rejtőzött el a Louvre egyik raktárában. Vincenzo Peruggia és testvérei, Lancelotti és Michele a szűk helyiségben töltötték az éjszakát, reggel pedig a múzeumi dolgozók fehér overallját magukra öltve merészkedtek elő.
A Mona Lisa ekkor még közel sem számított a Louvre leglátogatottabb kiállítási darabjának, csak egy volt a sok műalkotás közül, amelyekkel egy termen osztozott. A testvérek egész egyszerűen leemelték a falról, kivették a keretéből, és miután Vincenzo a ruhájába rejtette, kisétáltak az ajtón.
Mona Lisa, a médiaceleb

Peruggia fejében már jóval korábban megfogalmazódott a kép elrablásának ötlete, egy évvel azelőtt, hogy a tettek mezejére lépett volna. 1910-ben a Louvre több, értékesnek ítélt képet is beüvegeztetették, köztük volt a Mona Lisa is. A munkát egy olasz férfira, éppen Vincenzo Peruggiára bízták, akiben azonnal feltámadt a szunnyadó hazafi, és eldöntötte, hogy visszaviszi hazájába az itáliai festő remekét. Arra azonban ő sem számított, hogy ily módon a Mona Lisa pillanatok alatt a világ leghíresebb képévé válik.

A kép elrablása nem csak a francia sajtó figyelmét vonta magára. Az újságok főcímei világszerte a Mona Lisa eltűnéséről szóltak. Tömegek özönlöttek a párizsi rendőrség székházához, hogy a tettesek előállítását követeljék. Na nem azért, mert az embereket ennyire elbűvölte az a bizonyos rejtélyes mosoly, hanem mert a párizsi középületből ellopott kép alkalmat adott arra, hogy pellengérre állítsák a francia kormányt, amit a helyi lapok egyenesen kigúnyoltak.

Hideg, hideg, hidegszik...

A Mona Lisa egyszeriben a világ leghíresebb festménye lett. Túl sok figyelem irányult rá, hogy Peruggia a lebukás veszélye nélkül Olaszországba szállítsa és eladhassa. A képet utazóládája rejtett rekeszébe zárta, és türelmesen várt. Novemberben a rendőrök őt is kikérdezték. Felmerült, hogy vajon miért érkezett késve a munkahelyére a rablás másnapján, mire azt felelte, hogy előző éjjel felöntött a garatra, és másnap nem ébredt fel időben.
A rendőrök elhitték a meséjét, de szükségük volt egy bűnbakra, akit a rácsok mögé dughattak. Peruggia helyett többek között Pablo Picassót és Guillaume Apollinaire-t is meggyanúsították és kihallgatták, de a spanyol festő és barátja tisztázták magukat, és a tolvaj keresése tovább folytatódott.
A várva várt happy end

1913 decemberében, több mint két évvel később a Mona Lisa elrablása után Peruggia végül elhagyta a párizsi panziót, amelyben addig élt, és az utazóládájában lapuló képpel együtt felszállt egy Olaszországba tartó vonatra. Hazatérve aztán megpróbálta eladni a festményt az Uffizi képtár igazgatójának, Alfredo Gerinek, de a férfi ráismert a portréra, és azonnal értesítette a rendőrséget.

Peruggia 8 hónapot ült börtönben, a világhírűvé lett Mona Lisa pedig visszakerült a Louvre-ba. A képet csak a visszatérése utáni első két napon több mint 100 ezer ember látogatta meg. Azóta golyóálló üveget állítottak elé, és évente turisták millió csodálják meg a töretlenül rejtélyesen mosolygó nőt.

https://divany.hu/vilagom/mona-lisa-elrablasa/

https://divany.hu/offline/2021/01/18/mona-lisa-szemoldoke/?utm_source=cikklink

------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------