Loyolai Szent Ignác 1537-ben érkezett első társaival Rómába azzal a szándékkal, hogy szolgálataikat felajánlják a pápának. Miközben szolgálatukat és helyüket keresték a városban,   gyakran imádkoztak a Madonna della Strada kegyképe előtt, ami Róma központjában a Vatikán és a Capitolium felé vezető utak kereszteződésében álló kisebb templomban volt. 

Szent Ignác, amikor közvetlenül halála előtt társai sürgető unszolására megírta-lediktálta az önéletrajzát, önmagát peregrinus-nak, zarándoknak nevezi. Innét érthető, hogy a zarándok Ignác miért is ragaszkodott annyira ehhez a helyhez: Mert apostoli küldetését az Úti Boldogasszony oltalma alá helyezte éppen a város forgalmas centrumában. Az 1540-es rendalapítás után 1541. június 24-én III. Pál pápa elrendelte, hogy a Jézus Társasága gondozza a Madonna della Strada templomot. Szent Ignác és társai hálával és nagy örömmel fogadták el a templomot és mindent megtettek, hogy Szűz Mária, a Jézus Társasága Édesanyja tiszteletéért. A templom - Szent Ignác szorgalmazására - a gyakori szentáldozások templomává vált, a hívek itt gyakrabban élhettek a szentségek vételével, mint más római templomban.

Az Úti Boldogasszony templom mellett megtelepedő jezsuiták itt építtették fel Szent Ignác halála után a Jézus nevére szentelt templomot, a Gesù-t, mely azóta is a rend főtemploma. A központi oltár jobbján van a Mária kápolna, ahol az Úti Boldogasszony képet őrzik és ahol ma is nagy tiszteletnek örvend a római hívek és zarándokok részéről. Az Úti Boldogasszony tisztelete még inkább emelkedett, amikor XIII. Leó pápa (1810-1903) engedélyezte, hogy a jezsuita templomokban külön ünnepként tiszteljék a Szűzanyát, mint Úti Boldogasszonyt, május 24-i dátummal. A római Úti Boldogasszony kegykép tisztelete nem állt meg a város határainál, hanem sok másolatot készítettek róla és igen sok helyen elhelyezték külföldön is, különösen a Mária kongregációk tagjai körében terjedt el a tisztelete. Magyarországon az első Úti Boldogasszony képet 1940-ben helyezték el a kalocsai jezsuita atyák a Szelidi-tó mellett egy diáknyaraló oltárán. Pesten pedig a Mária utcai Jézus Szíve templom kapott 1948 szeptemberében Feszty Masa festőnőtől egy kegyképet, mely az eredeti nyomán, saját lelki elképzelése szerint mintázta meg az Úti Boldogasszonyt.

Szent II. János Pál pápa 1995-ben a római Madonna della Strada kegyképe előtt így imádkozott: „Óh Mária, Úti Boldogasszony, Te, aki elkísérted Fiadat egészen a keresztig, vigasztald meg a szomorkodókat, támogasd azokat, akik elhagyták a Fiadat és kerülj közel azokhoz, akik megkeményítik a szívüket az Isten szeretete előtt. Találjanak mihamarabb az Úrban örömre és a szív derűjére!”.