2013.02.16.

A pápaválasztás előkészületeiként február 28. után lezárják a római Sixtus-kápolnát, ahol a bíborosok fognak majd tanácskozni.

A helyiséget teljesen elérhetetlenné teszik, a papok sem tudnak majd mobilozni bentről.

-

Bár még nincs kitűzve a konklávé dátuma, de a Vatikán és Róma már az új pápa megválasztására készül. A Sixtus-kápolna XVI. Benedek távozásáig, február 28-ig lesz látogatható, ezt követően megkezdik a kápolna előkészítését a konklávéra.

-

A Vatikáni Múzeum többi része nyitva tart - nyilatkozta Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója. Egy hónap múlva a pápaválasztó bíborosok már a Sixtus-kápolnában tanácskozhatnak és szavazhatnak XVI. Benedek utódjának személyéről.

-

A Sixtus-kápolna biztonságáért a vatikáni csendőrség felel. Mire a konklávé résztvevői elfoglalják helyüket, a kápolnát teljesen elszigetelik a külvilágtól. A kápolna területét még a mobilhálózatról is lekapcsolják. A bíborosok nem tudnak majd mobilkapcsolatot létesíteni a vatikáni szálláshelyükként szolgáló Szent Márta-házból sem.

XVI. Benedek lemondásának és az új pápa megválasztásának napján a Szent Péter teret és a Vatikán környékét a legmagasabb biztonsági készültséget jelentő, úgynevezett vörös zónává nyilvánítják, ahogyan II. János Pál 2005-ös temetésekor történt.

-

Hasonlóan kiemelt napnak számít február 24. és 27., amikor XVI. Benedek utolsó Úrangyala-imádságát mondja el, és utolsó általános audienciáját tartja a Szent Péter téren.

Az egész világból magas rangú egyházi és állami küldöttségeket várnak. A pápa lemondása után a Vatikánban maradhat, ez pedig azért előnyös számára, mert ott az egyház garantálni tudja a személyes védelmét. Egy külföldi kolostorban feltehetőleg sok zarándok zaklatná Benedeket - írta a Reuters.

A főpróba most vasárnap lesz, amikor 150 ezer embert várnak a Szent Péter térre a XVI. Benedektől való búcsúzásra - jelentette be Gianni Alemanno római főpolgármester.

Az olasz hírügynökség által közölt felmérések szerint az olaszok többsége megérti és helyesli XVI. Benedek lemondását. A vallását gyakorló katolikus olaszok 63 százaléka, a vallását nem gyakorló katolikusok 55 százaléka és a nem hívők 51 százaléka nyilatkozott így.

-------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.origo.hu/utazas/20130216-marciustol-lezarjak-a-sixtuskapolnat.html

http://richpoi.com/cikkek/kulfold/a-papavalasztas-folyamata-es-az-eselyesek.html

http://notizie.it.msn.com/fotostory/foto.aspx?cp-documentid=253446244#image=4

--------------------------------------------------------------------------------------------

Hogyan választják meg a következőt?

A pápaválasztás hatályos rendjét a II. János Pál pápa által 1996-ban kiadott úgynevezett apostoli konstitúció szabályozza, amin XVI. Benedek csak egy ponton változtatott. A választáson szavazásra jogosultak a bíborosi kollégium azon tagjai, akik az Apostoli Szék megüresedésének napján még nem töltötték be a 80. életévüket (az idősebbek is viselhetik a bíborosi címet, de nem választanak pápát), a számuk legfeljebb 120 lehet.

Az Apostoli Szék megüresedése idején Rómában tartózkodó bíborosoknak legalább 15 napig várniuk kell a többiekre, nem kezdhetnek azonnal pápaválasztásba. Mivel XVI. Benedek február 28-i dátummal mond le, a pápaválasztás leghamarabb március 16-án kezdődhet. A pápaválasztó konklávé a Vatikán előre meghatározott területén, idegenek elől elzárt épületekben zajlik, a hivatalos események helyszíne a Sixtusi-kápolna.

A pápaválasztás bonyolult folyamat, minden mozzanata részletesen szabályozott. A lényege azonban az, hogy a mindenkitől elszigetelt - külön technikusok ellenőrzik például, nehogy lehallgassák - konklávé titkos szavazással dönt. Általában több szavazási körre van szükség, mire egy jelölt megkapja a kétharmados többséget. Ha kilenc napig nem lett volna eredmény, korábban leszállították volna a szükséges többséget 50 százalékra, de ezt a szabályt XVI. Benedek eltörölte.

Az oltáron helyezik el azt a három urnát, amelyekbe a leendő pápa személyére leadott szavazatok kerülnek. A bíborosok naponta kétszer, reggel és este szavaznak, majd a cédulákat elégetik. Ha eredménytelen a szavazás, akkor a szavazócédulákat hagyományosan nedves szalmával együtt égetik el, így fekete füst keletkezik, míg sikeres választás után a papír fehér füstje száll fel (a félreértések elkerülése érdekében ma már egy külön berendezés szabályozza a füst színét). Utóbbi esetben megszólalnak a harangok, és városszerte felhangzik a kiáltás: "Habemus Papam!" (van pápánk!).

A többséget szerző bíborostól megkérdezik, elvállalja-e az egyház vezetését. Ha igent mond, akkor azt is, hogy milyen néven kíván uralkodni. Ezután már egyházfői öltözékben jelenik meg a Szent Péter téren várakozó hívek előtt. 1831 óta a konklávé soha sem tartott négy napnál hosszabb ideig. Legutóbb, 2005-ben két nap, vagyis négy szavazási forduló is elég volt, hogy megválasszák Joseph Ratzinger bíborost, aki XVI. Benedek néven lépett trónra.

Ki lehet a következő?

Már korábban megkezdődtek a találgatások, hogy ki követheti a most lemondott pápát. Ezt nehéz megjósolni, ennél talán fontosabb, hogy kik azok a elektorok, akik a kétharmados döntés meghozatala irányába tudják vinni a százfősnél nagyobb pápaválasztó testületet. Bár XVI. Benedek lemondásával egy-két kivétellel eltekintve megszűnnek a vezető pozíciók, bizonyos királycsináló tisztségek azért körvonalazhatók.

Az átmeneti időszakban a Vatikánt a bíborosok kollégiuma irányítja, de ez az egyház kormányzásában semmit sem változtathat, csak a operatív működés fentartása és főképp az új pápa megtalálása a feladata. A bíborosi kollégium dékánja Angelo Sodano, volt szentszéki államtitkár rendkívüli tekintélyű egyházi vezető. De legalább olyan fontos informális szerep juthat Tarcisio Bertone államtitkárnak, XVI. Benedek bizalmasának, a Vatikán kvázi kormányfőjének. A széküresedést követően Bertone camerlengo bíborosként szervezheti meg a pápaválasztó konklávét.

Elméletileg bármely felnőtt katolikus férfi megválasztható pápának, ám a gyakorlatban a középkor óta mindig a konklávé tagjai közül került ki az új pápa. A testület évszázadok óta mindig a pápa halála után ült össze. Bár a kánonjog lehetővé teszi, hogy a pápa lemondjon hivataláról (erről szabadon és egyértelműen kell rendelkeznie, de a lemondást nem kell elfogadtatni senkivel), erre közel nyolcszáz éve nem volt példa.

Az esélyesek közt lehet Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek is, aki az Európai Püspöki Konferenciák tanácsának elnöke, így az egyik legfontosabb európai egyházi méltóság. De szóba jöhet például a brazil João Braz de Aviz, a spanyol Antonio Cañizares Llovera, vagy a német Gerhard Ludwig Müller bíboros. Ők valamennyien úgynevezett prefektusi tisztséget töltenek be a Vatikánban, vagyis az egyház egy-egy fontos területét irányítják. Müller bíboros például a Hittani Kongregáció prefektusa, vagyis ugyanazt a posztot tölti be, amit korábban Joseph Ratzinger. A William Hill angol fogadóirodánál már fogadni is lehet, ott jelenleg a nigériai Francis Arinze bíboros megválasztását tartják a legvalószínűbbnek.

A legnagyobb ír fogadási irodánál tavaly februárban a második legmagasabb eséllyel, 2-1 arányban lehet fogadni arra, hogy a ghánai Peter Turkson érsek lesz a következő pápa (egy éve még az „odds"-a sokkal gyengébb, 42-1 volt). Ez a fokozott várakozás csak részben magyarázható azzal, hogy az egyik feltételezés szerint a gyors növekedést felmutató afrikai kontinens adja majd a következő pápát. (Az első számú afrikai esélyes a nigériai Francis Arinze érsek.)

Más források által megjelölt esélyesek

Az APA nyolc esélyest - "papabilis", azaz pápaképes főpapot - sorol fel, a negyedik helyre téve Erdő Pétert, aki 2003-ban került be a bíborosi kollégiumba annak legfiatalabb tagjaként. Megjegyzi, hogy a 60 éves Erdő Péter 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett.

Az APA listáján szereplő nevek: Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek; Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke; Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek; Erdő Péter, Esztergom-Budapest érseke; Angelo Scola milánói érsek; a ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson, a nyugat-afrikai ország püspöki konferenciájának elnöke; Angelo Bagnasco, az olasz püspöki konferencia elnöke, Genova érseke; a kanadai Marc Ouellet quebeci érsek, a vatikáni püspöki kongregáció feje.

A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben.

A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.

A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.

A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett.

A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.

A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.

A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.

A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.

Latin-amerikai pápa?

Váratlanul megnyílt az út, hogy a katolikus egyháznak történelmében először ne európai pápája legyen,s megfigyelők nem zárják ki, hogy az egyház élére a katolikus közösség jelentős részének - az 1,2 milliárdos közösség 42%-ának - otthont adó Latin-Amerikában született pápa kerülhet.

Két magas rangú vatikáni tisztségviselő nemrég meglepően világos utalást tett XVI. Benedek lehetséges utódának személyére. „Sok olyan latin-amerikai püspököt és bíborost ismerek, aki felelősséget tudna vállalni az egyetemes egyházért” - nyilatkozott Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa. „Az egyetemes egyház tanítása szerint a kereszténység nem Európa-központú” - hangsúlyozta a németországi születésű érsek még karácsony előtt a düsseldorfi Rheinische Post című újságnak adott interjúban.

Kurt Koch svájci bíboros, a keresztény egységgel foglalkozó vatikáni osztály vezetője kijelentette a zürichi Tagesanzeiger című német nyelvű napilapban: a katolikus egyház jövője nem Európában van. „Jó lenne, ha a következő konklávén afrikai vagy dél-amerikai jelöltek is lennének” - mondta, utalva a vatikáni Sixtus-kápolnában zárt ajtók mögött zajló pápaválasztásra, amelyre XVI. Benedek pápa hétfői bejelentése nyomán sajtóértesülések szerint márciusban kerül sor. A bíboros arra a kérdésre, hogy választana-e nem európai jelöltet európai ellenében, ha egyformán alkalmasak lennének a pozícióra, azt felelte: „igen”.

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

Lehet-e csalni a pápaválasztáson?

2013.02.22.

A pápaválasztást nehéz megbundázni, viszont napokig is eltarthat, mivel kétharmad kell az új pápa megválasztáshoz. A Sixtus-kápolnából nem szivároghat ki semmi, csak a fehér (vagy a fekete) füst. Bent viszont mindenki lát mindenkit. A poloskákat kiszűrik, a szabályok ellen vétő bíborosokat pedig kiközösítik.

Az új pápát a konklávé nevű testület választja, melybe az egyház minden, nyolcvan évnél fiatalabb bíborosa beletartozik. A hagyomány szerint bármelyik nagykorú katolikus férfi pápának választható, azonban az új pápa a bíborosok közül kerül ki. A szavazás titkos, de a menete teljesen transzparens – a jelenlévőknek, míg a nyilvánosság teljesen kizárt. A „választási bizottság” kilenc bíborosból áll, akiket a konklávé tagjai közül sorsolnak ki. Hárman a szavazást bonyolítják – ők a Scrutatorok –, hárman a szavazás tisztaságára figyelnek – a Revisorok – , hárman – az Infirmáriusok – pedig a mozgóurna-szolgálatot látják el azon bíborosok részére, akik betegség miatt nem tudnak a kápolnába jönni.

Az események szertartásosan zajlanak, kezdő misével, imádsággal, elmélkedéssel és esküvel, ezek után következik a szavazás, melyen már csak a bíborosok lehetnek jelen. A szavazólapokon az "Eligio in Summum Pontificem" (Főpapnak választom) felirat szerepel, mely alá kézzel kell ráírni a jelölt nevét, úgy, hogy a kézírás ne legyen felismerhető. Ezt követően félbe kell hajtani a papírt. Mikor mindenki kész, a főpapok sorban a Sixtus-kápolna oltárjához járulnak, cédulát tartó kezüket jól láthatóan feltartva. Az urna egy tálcával van letakarva. Az oltárhoz lépő erre teszi a papírját, hangosan elmondja azt az esküszöveget, miszerint: „Tanúnak hívom az Úr Krisztust, aki ítélni fog felettem, hogy szavazatomat arra adtam, akit Isten akarata szerint megválasztandónak tartok”, majd a tányérról az urnába csúsztatja a szavazatát.

Mikor minden cédula a kehelybe került, az egyik Scrutator összerázza az urnát, majd egy másik egyenként, számolva átrakja a cédulákat egy másik edénybe. Ha a cédulák száma nem egyezik a szavazásra jogosultakéval, akkor meg kell ismételni a szavazást. Ha a szám egyezik, a Scrutatorok a bíborosok jelenlétében megkezdik a szavazatok összesítését. Mindegyik cetlit mindhárman megnézik és felírják a rajta olvasható nevet, amit ez egyik adminisztrátor hangosan fel is olvas.

Felszáll a fehér füst

Ha a szavazatok összesítése, és a revizorok ellenőrzése után a szavazás eredményes volt, és a győztes elfogadja a pápai címet, akkor száll fel a fehér füst. A füst minden esetben a szavazólapok és a szavazási listák elégetéséből származik, és az égő papír megszínezésével érik el, hogy fehér, vagy sikertelenség esetén fekete füst szálljon fel a Sixtus-kápolna kéményéből.

A pápa megválasztásához kétharmados többség kell. Ha idén 117 bíboros vesz részt a konklávéban, akkor 78 szavazatra lesz szükség a győzelemhez. A legfrissebb hírek szerint azonban Julius Riyadi Darmaatmadja jakartai bíboros egészségi állapotára hivatkozva nem tud Rómába menni. Ebben az esetben csak 116 bíboros marad.

A szavazást addig ismétlik meg, míg valaki meg nem kapja a szükséges támogatást. A pápaválasztás napokig is eltarthat, ha nem sikerül senkinek sem elérnie a kétharmadot. A szabályok szerint ha az első nap délutánján nem születik eredmény, a következő napokon naponta legfeljebb négy – délelőtt és délután is kettő szavazás tartható.

II. János Pál könnyített a kétharmados szabályon. Az általa 1996-ban kiadott, a konklávé reformját tartalmazó Universi Dominici Gregis apostoli rendelkezés szerint, ha háromszor 7 szavazási forduló után sem sikerül pápát választani, akkor a bíborosoknak össze kell ülniük, és egyszerű többséggel dönteni arról, hogy elegendő lesz-e szintén egyszerű többséggel megszavazni a pápát, vagy a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül kelljen választani. XVI. Benedek azonban 2007-ben eltörölte ezt a rendelkezést, úgy módosítva, hogy a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül kell megválasztani a pápát, de kétharmaddal, hogy az új pápa személyét széles konszenzus övezze.

Lehet-e csalni pápaválasztáson?

A pápaválasztáson kicsi az esélye csalás elkövetésének. Bruce Scheiner biztonságtechnológiai szakértő a CNN-en részletesen kielemezte ennek lehetőségeit, ám úgy találta, hogy a zárt kis térben, viszonylag kevés ember között, minden jelenlévő szeme előtt és füle hallatára zajló eseménysorozatban nem sok esély van arra, hogy valaki trükközzön a cédulákkal. A szavazatleadási és számlálási rendszer eleve kizárja, hogy valaki például plusz cédulát juttasson az urnába. Cédulát manipulálni is csak abban az esetben lehetséges, ha a beteg püspökök szavazatát a lapra leíró Infirmárius más nevet ír fel, mint amit a szavazó mond.

Az egyház az esetleges csalókat kiközösítéssel bünteti. Az erről rendelkező szabályok azonban nem a technikai csalás, hanem a simónia, vagyis az egyházi tisztségek adás-vételének büntetéséről rendelkeznek. Vagyis bármi olyan, egyházi vagy világi forrásból származó manipulációról, mely az egyes választókat befolyásolja. A bíborosok beszélgethetnek, tanácskozhatnak egymás közt arról, hogy ki lehetne közülük pápa, de tilos nyílt kampányt folytatni, kiközösítés jár bármi olyan egyezség, megállapodás megkötéséért, ami alapján kényszerrel, pénzzel vagy bármi más ellenszolgáltatással szereznek szavazatokat valaki mellett.

A Sixtus-kápolnában zajló eseményekről semmi nem szivároghat ki a nyilvánosság felé. A hagyomány, mely szerint a bíborosokat befalazzák, míg nem sikerül dönteniük, már nem él, ám a szavazás kezdete előtt a bíborosokon kívül mindenkinek el kell hagynia a kápolnát, az ajtót pedig rázárják a főpapokra. A bíborosok a szavazási napok között sem hagyhatják el a Vatikánt, és nem beszélhetnek senkinek a szavazásról. A technikai haladásra reagálva már az 1996-os szabályokba bekerült, hogy a kápolnában semmilyen technikai rögzítő berendezés nem lehet. A titoksértőket szintén kiközösítés fenyegeti, de az információk kiszivárgásának megakadályozását a Vatikán sem csak a konklávéban részt vevő bíborosok esküjére bízza. Az épületet Benedek pápa megválasztása előtt is átvizsgálták, hogy megtisztítsák az esetleges poloskáktól és egyéb titkos eszközöktől.

A pápaválasztó konklávét a pápai szék megüresedését követő 15-20 napon belül kell összehívni. Arra azonban lehetőség van, hogy ezt az időpontot lerövidítsék. Ez XVI. Benedek döntésétől függ, aki mindaddig módosíthat ezen az előíráson, amíg a pápai címet viseli. Ha így dönt, akár egyből leköszönését követően is összeülhetnek a bíborosok, hogy új pápát válasszanak.

------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

http://hvg.hu/vilag/20130222_papavalasztas_menete#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2013_02_22&type-id=HvgDaily&user-id=16C55141&utm_content=normal

-------------------------------------------------------------------------------------------

----