2019.11.26.

2019. november 27-én 18.00 órakor nyílik a római Galleria d’Arte Moderna (Modern Művészetek Galériája) termeiben A látás forradalma – A Bauhaus felé. Moholy-Nagy és magyar kortársai (La Rivoluzione della visione. Verso la Bauhaus. Moholy-Nagy e i suoi contemporanei) című kiállítás, amely a római Galleria d’Arte Moderna és a debreceni Déri Múzeum szervezésében, a Római Magyar Akadémia közreműködésével valósult meg. A kiállítás kurátora és a katalógus szerkesztője Nagy T. Katalin művészettörténész.
Moholy-Nagy László első olaszországi tárlata 2020. március 15-ig tekinthető meg.

Száz évvel ezelőtt kezdte meg működését Németországban a Bauhaus, amely a XX. század egyik meghatározó művészeti intézménye volt. Mind a tanárok, mind a diákok között sok magyart találunk. A legfiatalabb oktató Moholy-Nagy László volt, akit Walter Gropius hívott meg Weimarba, és aki 1937-ben szintén Gropius javaslatára Chicagóba költözött, hogy a New Bauhaus igazgatója legyen.

Moholy-Nagy a Bauhaus-ban töltött éveiről és azt követő időszakról sokat tudnak szerte a világban, művei megtalálhatóak Európa és az Egyesült Államok nagy múzeumaiban. Kevéssé ismert azonban, hogy hogyan kezdődött a művész pályája, milyenek voltak fiatalkori alkotásai, melyeket még Magyarországon, illetve berlini első éveiben készített.

A római kiállítás elsődleges célja, hogy bemutassa a magyar származású, világhírűvé vált művész kevéssé ismert, korai alkotói korszakát és azt a szellemi-művészi közeget, amely hatott rá, hogy néhány alkotás segítségével megismertesse a látogatókkal Moholy-Nagy magyar kortársait.

A festmények és grafikák nagy része Magyarország legnagyobb magán-gyűjteményéből, a debreceni Antal–Lusztig-gyűjteményből, néhány darab pedig más közgyűjteményből, illetve magángyűjteményből származik. A fotóanyag nagy része a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumból való, néhány darab magángyűjteményekből.

A kiállításon Moholy-Nagy néhány nagyon különleges, kései alkotása is szerepel, többek között az a talányos festmény, mely a művész halála után rendezett emlékkiállításon is látható volt, majd az egyik híres amerikai művészeti folyóirat, az Art News a címlapjára került, 1947 júniusában.

Moholy-Nagy László számos médium – festészet, szobrászat, sokszorosított grafika, fotográfia, film, tipográfia, tárgyalkotó design, kiállítási design – művelője volt. Magyarországról indult, Szeged és Budapest után Bécsen, Berlinen, Weimaron, Dessaun, Amsterdamon, Londonon keresztül jutott el Chicagóig, ahol korai haláláig, 1946-ig élt és dolgozott. Művészi hitvallása és felfogása mit sem veszített érvényességéből, művészetpedagógiai, művészet-elméleti írásai ma sem hiányozhatnak a művészetoktatásból, a design és a tipográfia területén is kiemelkedő jelentőségű munkássága.

Moholy-Nagy még Magyarországon megismerkedett az avantgárd művészeti körökkel, Kassák Lajos mozgalmával. Korai művészetére elsősorban a magyar expresszionista irányultságú művészek hatottak, mint Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Tihanyi Lajos. A kiállítás az ő munkáikon kívül még bemutatja Bohacsek Ede, Csáky József, Gergely Sándor, Mattis Teutsch János alkotásait is, hogy árnyalni tudjuk azt a képet, mely a művészről eddig kialakult.

A tárlat önálló szekciója, a Budapest a Roma. Artisti ungheresi nella Capitale fra le due guerre (Budapest Rómában. Magyar művészek az olasz fővárosban a két háború között) című kiállítás, mely közel 40 magyar alkotást (festményt, szobrot és grafikát) mutat be. E művek az 1920-as, 1930-as években készültek Rómában, s azóta is a római Galleria d’Arte Moderna tulajdonában vannak.

Alkotóik olyan ismert magyar művészek, mint Csók István, Sidló Ferenc, Iványi Grünwald Béla, Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál vagy Réti István. Ezek az alkotások először láthatóak Olaszországban! A szekció kurátorai: Arianna Angelelli és Claudio Crescentini.

A római kiállítás keretében, a Galleria d’Arte Moderna udvarán, az egykori kerengőben látható Vály Sándor, Finnországban élő magyar audio-vizuális képzőművész és performer Gótikus hologrammok című barokk–kortárs fény-installációja is.

---------------------------------------------------------------------------

http://artnews.hu/2019/11/22/a-latas-forradalma-a-bauhaus-fele-moholy-nagy-es-magyar-kortarsai-galleria-darte-moderna-roma/

https://www.arte.it/calendario-arte/roma/mostra-la-rivoluzione-della-visione-verso-la-bauhaus-moholy-nagy-e-i-suoi-contemporanei-ungheresi-64275
https://datescloud.com/la-rivoluzione-della-visione-exhibition-5013891-301238853.html
http://www.galleriaartemodernaroma.it/it/mostra-evento/la-rivoluzione-della-visione-verso-la-bauhaus-moholy-nagy-e-i-suoi-contemporanei

--------------------------------------------------------------------------

Az első Moholy-Nagy tárlat Rómában, melyen olyan, számunkra különösen érdekes darabok is bemutassa kerülnek, mint a Budai dombok c. tájkép, ami egykor Ady hálószobájában, a költő ágya fölött függött.

------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

Molnár C. Pál Menekülés Egyiptomba című nagyméretű szakrális műalkotása. Az 1934-es II. Mostra Internazionale d'Arte Sacra di Roma-nak Magyar Pavilonjában volt kiállítva. A Pavilon kurátora Gerevich Tibor, és a kiálíltási terem megtervezője Árkay Bertalan volt. A festményt a Római Kormányzóság (Governatorato di Roma) vásárolta meg.

--------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

Puskás István: A kiállítás szèpei:

Talán nem túlzás, hogy kisebbfajta szenzáció is készül Rómában A látás forradalma c kiállításhoz illesztve. Ugyanis először fognak egy tárlaton szerepelni a római Galleria d’Arte Modernában őrzött magyar művek, köztük ez a Molnár C. Pál kép is, amit erre az alkalomra restauráltak az olasz szakemberek. A kollekció gyönyörű emléke a két háború közti kulturális kapcsolatoknak, amikor kimondottan erőteljes volt a magyar képzőművészet jelenléte az olasz fővárosban. ...Igyekszünk méltó utódok lenni..

--------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------

Puskás István:

Európa kulturálisan talán (egész bizonyosan) legsűrűbb szövetű városa Róma.
Itt tényleg minden méterre jut valami feljegyzett esemény, minden falra van írva történet, minden követ érintett történelemformáló kéz vagy láb; itt bármi amit itt teszünk (mi magunk, testestül lelkestül) rögvest egy olykor szinte fojtogató, de mindenképp borzasztóan (sokszor szó szerint, igaz, Cézár?) sűrű közegbe kerül. Ez volt az apropója két hete a Theatrum mortisnak, de a holnap nyíló kiállítás kapcsán sem lehet nem körbetekinteni, hol is áll az az egykori karmelita kolostor, ma a római múzeumi centrum kezelésében lévő épület, ahol már tekintetekre készen várják a nagyérdeműt Moholy-Nagy és társai.

Az tehát hagyján, hogy egy ötszáz éves kolostorépületről van szó (ez itt végképp nem kor), balján a számára épült kis barokk templom, ám jobbján a világ műkereskedelmének egyik gigásza, a Gagosian római galérája várja az euroezreket. A kis terecskéről balra le nem messze lakott hajdan Liszt, biztos sétált sokat erre is, a szemben nyíló utca a Via del Corsoig fut, kicsit lentebb Bernini egykori háza, jobbra felkapaszkodva A Via Sistináig, majd még egyszer jobbra térve ripszropsz a Spanyol lépcső tetején, a Trinitá dei monti templom előtt, az obeliszk tövében találjuk magunkat (közben elmegyünk Gogol, Piranesi, Thornvaldsen egykori lakásai alatt és a város egyik legbizarrabb háza, a Palazzetto Zuccari mellett,ahol egyik kedvenc olasz regényhősöm, Andrea Sperelli élte dekadens úri világát), ha viszont tovább caplatunk és nem térünk a lépcső felé, hamarosan a Via Veneto, az Édes élet legendás, mára inkább kísérteties utcája következik, melynek a Pincio dombról lefelé csorgó kanyarulatában, a kiállításunktól légvonalban száz méterre, egy háztömbnyire, áll az a szálloda, ahol Ady 1911-ben Lédával lakott.
Vajon az ottani szoba és most a kiállítótérben a falon ragyogó Budai dombok c. Moholy-Nagy tájkép, ami egykor a költő ágya felett lógott, érzik egymás közelségét? Érzik, hogy ott feszül köztül a magyar szál, ami beleszövődik a nemzetek tucatjai által csodaszínesre hímzett városba? Ahogy áll az ember a galéria kis teraszán, körbenéz, erre eszmél, talán nem baj, ha kicsit megszeppen, elérzékenyül, elszentimetáliskodik kicsit, hisz épp most végzett egy újabb öltéssel, amit millió és millió előzött meg, és reméljük, millió és millió követ még.

---------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------

A DÉRI MÚZEUM OLDALÁRÓL:

2019.11.29.

Moholy-Nagy László és magyar kortársai művészetét bemutató kiállítás nyílt a debreceni Antal-Lusztig-gyűjteményből a római Modern Művészetek Galériájában.

Az intézmény és a Déri Múzeum szervezésében, a Római Magyar Akadémia közreműködésével megvalósuló kiállítás sajtóbemutatójára a római kulturális intézmények főintendánsa, Maria Vittoria Marini Clarelli is ellátogatott.

A megnyitó estéjének vendégei között volt Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója, Antall Péter műgyűjtő, Angi János a Déri Múzeum igazgatója, Lakner Lajos, a múzeum tudományos igazgatóhelyettese és munkatársai, Nagy T. Katalin, a tárlat kurátora, valamint Jolanda Nigro Covre művészettörténész.

-

 ----------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------