2023.11.29.

Rómában november 23-án nyílt meg a Falconieri palota Galériájában Molnár Vera: Variazioni icone című tárlata, mely 2024 március 4-ig tekinthető meg.

A megnyitón felszólaltak:

• Kudar Gábor, a Collegium Hungaricum Róma igazgatója
• Francesca Franco, kurátor 
• Szöllösi Nagy András, Nemes Judith, Andrea Perotta műgyűjtők

Díszvendég volt Anna Fendi (a Fendi brand alapítója), cont.ssa Erika Fodré (San Miniato grófnője) társaságában.

Az intézetvezető személyesen hívta meg Anna Fendit, a 99 éves Molnár Vera műveit bemutató kiállítás megnyitójára. Ezen a megbeszélésen jelen volt még cont.ssa Erika Fodré és Berényi László kulturális és tudományos attasé.

Fotók: Várhelyi Klára

Molnár Vera (1924-) magyar származású francia médiaművész. A számítógépes művészet úttörőjeként tartják számon.

1942-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola. 1946-1947: ösztöndíjasként Rómában tartózkodott, majd férjével, Molnár Ferenc pszichológussal Párizsban telepedett le. 

1960-ban Garcia-Rosi Morellet-vel, Francisco Sobrióval, Joel Steinnel, Yvarallal és férjével megalakította a Groupe de Recherche d’Art Visuelt. 1967: a Párizsban az Institut d’Esthétique et des Sciences-ben dolgozó Art et Informatique csoport alapító tagja volt. 1979: a párizsi Georges Pompidou Központban működő Atelier de Recherches des Techniques Avancées-ben dolgozott. 1980-1990: a párizsi Centre de Recherche Experimental et Informatique des Arts Visuels (Université de Paris I.) alapítója és docense. Budapesti főiskolai tanulmányai alatt ismerte meg Paul Cézanne festészetét és a kubizmus törekvéseit. Első absztrakt festményeit 1946-ban készítette. 1948-ban Dürer Melankólia című rézkarcától inspirálva geometrikus rajzokat készített. 1959-1968 között a „machine imaginaire” segítségével dolgozott, egy olyan szerkezetével, amely a számítógéphez hasonlóan a művészi alkotómunkában mintegy az emberi agyat helyettesíti. 1968-tól foglalkozik a számítógépes művészet lehetőségeivel, 1974-1976 között kidolgozta a „Molnár”-programot, amely a komputerművészet legkorábbi példái közé tartozik. Főiskolásként kubista, majd absztrakt képeket festett, az 50-es évek végéig erőteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz. Az 1960-as évektől a tudomány és a művészet határterületeit érintő munkássága az alapformákat, elsősorban a négyzetet transzformáló matematikai alapon bontakozik ki, az egymásra következő, egymásra hasonlító alkotásaiban mindig a minőségi változásra, a „fantasztikus eseményre” koncentrálva. Az informatikát eszközként, a művészi alkotómunka felgyorsítójaként használja, egyben a művészet tradicionális fogalmától való elszakadás eszközeként. Az alapelemeket jelentő négyzet és a téglalap alakú formák kompozíciós rendjének meghatározása, a „tűréshatárok” megjelölése után számítógéppel készíti el a kompozíció lehetséges variációit. A kontúrrajzoktól jut el a teljesen kitöltött formák felé, a kinyomtatott variációkból választja ki a végleges, vászonra szánt változatot. Utóbbi műveiben fordított eljárást is alkalmaz: a kép elkészítése után elemzi számítógéppel a további lehetséges variációkat.

Együttműködő partnerek:  Szöllösi-Nagy–Nemes Collection, Ferenc Offenbacher Collection, The Mayor Gallery,London and New Murano Gallery.

Egyébként nem véletlenül nem szerepelt Molnár Vera a Müpa szeptemberi Róma-hatás c. tablókiállításán. A magyarázatot a következő interjúban találtam meg:

Mielőtt Párizsba érkeztél, főiskolai ösztöníjjal Rómában töltöttél némi időt, akárcsak Hantai es Biró Zsuzsa, Reigl Judit, Biró Antal es mások. Mit jelentett számodra ez a lehetőség? Befolyásolta valamiképpen a további munkádat?

Az igazan nagy dolog volt számunkra, hogy a Főiskolán támogatást lehetett kapni külföldi tanulmányúthoz. Ezt akkor nem ösztöndíjnak, hanem tanulmányi segélynek hívták. Amikor megkérdeztek, hogy hova akarok menni, én Párizst vagy Moszkvát választottam, erre elküldtek Rómába. Azért választottam Párizst és Moszkvát, mert két dolog érdekelt, az egyik a modern művészet megismerése volt, a másik pedig a modern művészet tanítása a proletároknak. Akkor naivan azt hittem, hogy Moszkvában tapasztalatokat szerezhetek ehhez. Egyáltalán nem szerettem Rómát, azt mondtam magamban, ha meglátom még egyszer Bellini Madonna col Bambinoját, akkor kibújok a bőrömből. Persze ma már imádom ezeket a képeket, de akkor arra vágytam, hogy Picassot, Kleet es társaikat láthassam, Rómában pedig nem ezek voltak. Mai fejemmel már nagyon szívesen elmennék Rómába. Amikor megérkeztem Párizsba, az viszont a boldogság teteje volt.

https://papageno.hu/blogok/senki-tobbet/2023/07/korat-megelozo-magyar-muvesz-500-muvet-arverezte-el-a-sothebys/

https://news.artnet.com/art-world/vera-molnar-venice-biennale-2098046

https://www.studiointernational.com/vera-molnar-interview-computer-art-paris-mayor-gallery

https://www.facebook.com/events/206936619096322/

---------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

Martos Gábor: Korát megelőző magyar művész 500 művét

árverezte el a Sotheby’s

2023. július 30.

A Párizsban élő, idén 99 éves Molnár Verát a Computer art (számítógépes művészet) legfontosabb úttörőjének tartják. Az elmúlt szerdán a Sotheby’s ötszáz NFT-munkáját vitte online árverésre, és egy óra alatt az összes vevőre is talált, ráadásul az egyik a művész eddigi legmagasabb aukciós árán.

Molnár Vera (született Gács Vera; 1924), vagy ahogyan a világ ma inkább ismeri: Véra Molnar a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd egy 1947-es római ösztöndíj után döntött úgy – szintén festőnek tanult, de később a pszichológia, a matematika és a művészetelmélet felé forduló férjével, Molnár Ferenccel (François Molnar; 1922–1993) –, hogy nem térnek haza Magyarországra, hanem Franciaországba költöznek. 1960-ban mindketten alapító tagjai lettek a Groupe de Recherche d’Art Visuel csoportnak (Vizuális művészeti kutatás csoportja).

Molnár Vera már ekkor absztrakt geometrikus formák szisztematikus sorozatait festette, sőt, amikor tulajdonképpen még nem volt számítógép, ő már fejben „permutációs programokat” készített, majd miután a hatvanas években megismerkedett a számítógép adta lehetőségekkel, és megtanult programozni (valójában „csak” gépre vitte a fejében már amúgy is meglévő algoritmusokat), 1968-tól ezzel az új eszközzel készítette a munkáit, amelyeket először 1973-ban állított ki.

A párizsi Sorbonne egyetemen évekig volt a művészettudomány tanára; 2005-ben addigi életművéért megkapta a DAM Digital Arts Awardot (DAM Digitális Művészeti díj), 2012-ben a francia Becsületrend lovagja elismerést, 2018-as, a New York-i Senior & Shopmaker Galleryben megrendezett kiállítását pedig, amelyen 1949 és 1986 között készült munkáit mutatta be, az abban az évben megrendezett tizenkét legjobb amerikai tárlat közé választották.

Ami Molnár Vera műveinek aukciós megjelenéseit illeti, az Artprice adatbázisa szerint 2006-tól több mint kétszáz munkája szerepelt a nyilvános műkereskedelemben, a Műtárgy.com összesítője szerint pedig a 2008 és 2018 közötti években történt árverési szereplései alapján az élő magyar (származású) alkotók összesített aukciós rangsorában a negyedik helyen állt 68,3 millió forintos (minden árat forintra átszámított) összbevétellel.

Ezek közül a legmagasabb összeget az a két, egyenként 100×100 centiméteres vászonból álló, 2001-ben akrillal festett diptichonja érte el, amelyért 2020 februárjában a Sotheby’s online árverésén 10.000–15.000 eurós becsérték után 23.750 eurót fizetett ki valaki; a Christie’snél egy munkája 11.250 dollárt (2017. szeptember, New York), a Dorotheumnál (2018. november, Bécs) 8750 eurót hozott legtöbbként.

Magyarországon is rendszeresen szerepel árveréseken; a BÁV 2019 decemberi kortárs aukcióján például egy szitanyomata 180.000, egy hat lapból álló ugyancsak szitanyomat-sorozata pedig 440.000 forintos leütést ért el; ugyanennek a hatlapos szita-sorozatnak egy másik példánya 2019 májusában a Dobossy árverezőháznál 500.000 forintos leütésig jutott, míg ugyancsak náluk 2018 októberében egy litográfiája 65.000 forintos, egy szitanyomata pedig 85.000 forintos leütést hozott.

A múlt héten pedig a Sotheby’s vitte kalapács alá egy online árverésen Molnárnak ötszáz NFT-munkáját; a Themes and Variations (Témák és variációk) című sorozatot a művész az N, az F és a T betűk különböző variációiból állította össze (Martin Grasser számítógépes művész közreműködésével). (Az NFT-kről, ezen belül a digitális műalkotásokról 2021. március 12-én írtunk először itt a Senki többet? blogban, amikor is a Beeple művésznevű számítógépes alkotó egy ilyen munkáját a Christie’s árverésén 42.329,45 ethereumért – 69.346.250 dollár; 21,221 milliárd forint – vásárolta meg a licitek nyertese.)

A múlt heti Sotheby’s-árverés két ok miatt is rendhagyó volt: először is a cég, amelyik 2021 óta élen jár az NFT-k műkereskedelmében ezzel indította el új, Sotheby’s Generative Art Program nevű, a jövőben évente háromszor, mindig egy-egy művésznek szentelendő aukciósorozatát, amelyben kizárólag NFT-ket kínálnak majd a gyűjtőknek; másrészt a ház háromszáz éves története során most először alkalmazta az úgynevezett holland árverési formát, vagyis amikor a licitek nem emelkednek, hanem egy magasan indított kikiáltási összegről lefelé lépkednek, egészen addig, amíg valaki meg nem adja az éppen aktuális árat a tételért, vagy ameddig az ereszkedő licit el nem éri a cég által előre meghatározott alapárat, ami alá már nem lehet menni.

Molnár Vera ötszáz elektronikus képéért az induló ár minden esetben 20 Eth (37.506 dollár; nagyjából

13,1 millió forint) volt, ez az összeg 15 másodpercenként 0,1 Eth-val csökkent, a legalacsonyabb meghatározott ár pedig 1,5 Eth-ban (983.315,88 forint) szabták meg. A legtöbbet a Themes and Variations #1 (Témák és variációk 1.) című alkotásért adták, amelyet már 19,84 ethereumért (37.205,95 dollár; 13.005.991,37 forint) elvitt valaki, de mind az ötszáz darab – amelyek kevesebb mint egy óra leforgása alatt találtak új tulajdonosra – az alapár felett kelt el; a teljes bevétel 631 Eth (1,2 millió dollár; 413.648.213,52 forint) lett.

Ugyanakkor néhány nappal később már az is látszik, hogy a gyorsan pörgő NFT-piacon az új Molnár-alkotások igencsak gyorsan felértékelődtek: pár nappal később a Sotheby’snél megvett példányok egyike már jóval az eredeti vételár felett, 10 Eth-ért (18.753 dollár) cserélt újra gazdát az OpenSea nevű NFT-piacplatformon.

Molnár Vera egyébként a teljes sorozatból ötven példányban egy művészkönyvet is készített, amelynek huszonöt, az alkotó által dedikált példányát az a múlt heti huszonöt első Molnár-NFT-vásárló fogja megkapni, akik idén ősszel, amikor majd a kötet hivatalosan megjelenik, még mindig birtokolják az általuk most megvásárolt példányt, azaz nem adták azt tovább az NFT-piacon a gyors – és könnyű – pénzkereset reményében.

https://papageno.hu/blogok/senki-tobbet/2023/07/korat-megelozo-magyar-muvesz-500-muvet-arverezte-el-a-sothebys/

--------------------------------------------------------------------------------------

Meghalt Molnár Vera 2023.12.07-én

2023.12.08.

Egy hónappal 100. születésnapja előtt meghalt Vera Molnár, magyar származású francia alkotó, a számítógépes és a generatív művészet úttörő alakja.

Molnár a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult művészettörténetet és esztétikát, de hamarosan Franciaországban telepedett le. Meghatározó tagja lett a technológia és a képzőművészet kapcsolatát kutató francia művészeti szcénának. Az 1950-es évek elején egy sor absztrakt kompozíciót készített, amelyek kódolt geometriai formák ismétlésén alapulnak. Már korai munkáival lépést tartott azokkal az Európa-szerte működő művészcsoportokkal, amelyek azt kutatták, hogyan lehet a grafikai jeleket programozni és újrakombinálni. A kinetikus művészettel kísérletező GRAV (GRup de Recherhe D’Art Visuel) egyetlen női alapító tagjaként Molnár 1961 és 1968 között tökéletesítette geometrikus alkotásait, elsajátította a korai programozási nyelveket, algoritmusokon keresztül alakította munkáit. Alapítója volt az Art et Informatique-nek, a számítógépes művészet első alkotóit tömörítő kollektívának is.

Maïa Kantor az Archives of Women Artists Research & Exhibition (AWARE) számára készített Molnár életrajzában említi, hogy Molnár saját munkásságát úgy jellemezte, mely „a három cons (ami franciául „bolondok”-at is jelent) között helyezkedik el: a konceptualisták, a konstruktivisták és a számítógépek között”.

Az utóbbi években alkotásai iránt megújult az érdeklődés. Szerepelt a 2022-es 59. Velencei Biennálén köponti pavilonjában, 2023-ban pedig NFT-sorozatot készített. A Themes and Variations (Témák és variációk) címet viselő alkotás 500 veretes egyedi generatív műalkotás gyűjteménye, amely egyesíti több évtizedes digitális művészeti gyakorlatát az NFT-k bevezetésével bekövetkezett fellendüléssel.

A Centre Pompidou februárban mutatja be munkáit. A párizsi kortársművészeti központ is megrendüléssel adta hírül Vera Molnár halálát. Magyarországon a Vintage képviseli a művészt; a galéria közösségi oldalán tette közzé korában ezt a videót, melyen Vera Molnár az alkotási folyamatról beszél: https://www.youtube.com/watch?v=8tNESHtfkr0

https://amu.hvg.hu/2023/12/07/meghalt-vera-molnar/

https://www.sothebys.com/en/articles/vera-molnar-the-grande-dame-of-generative-art?locale=en

https://artreview.com/vera-molnar-pioneering-media-artist-1924-2023/

https://www.youtube.com/watch?v=RY--GUJbMdI&list=RDCMUCelkSnSbxvIfjjD01uPHHbg&index=4

--------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

Molnár Vera kiállítása március elejéig látogatható

Szilléry Éva: A számítógépes művészet nagy magyar úttörője Rómában

2024.01.07.

Március elejéig látható Molnár Vera, a számítógépes művészet úttörőjeként ismert alkotó, Variazioni icone című tárlata a római Collegium Hungaricum épületében. Kass János grafikusművész a Kékszakállú herceg vára ihletésében készített műveit szintén március elejéig láthatja a Rómába látogató közönség.

Novemberben nyílt meg Francesca Franco kurátori tárlata Molnár Vera műveiből, amelyet a római Collegium Hungaricum épületében, Falconieri-palota galériájában ingyenesen lehet megtekinteni március 3-ig.  

A magyar származású francia médiaművészt a számítógépes művészet úttörőjeként tartják számon. A Magyar Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjasként Rómában tartózkodott, majd férjével, Molnár Ferenc pszichológussal Párizsban telepedett le. 1960-ban Garcia-Rosi Morellet-vel, Francisco Sobrióval, Joel Steinnel, Yvarallal és férjével megalakította a Groupe de Recherche d’Art Visuelt. 1967: a Párizsban az Institut d’Esthétique et des Sciences-ben dolgozó Art et Informatique csoport alapító tagja volt. 

 A hetvenes évek legvégén a párizsi Georges Pompidou Központban működő Atelier de Recherches des Techniques Avancées-ben dolgozott. 

Később a párizsi Centre de Recherche Experimental et Informatique des Arts Visuels (Université de Paris I.) alapítója és docense volt. 

Budapesti főiskolai tanulmányai alatt ismerte meg Paul Cézanne festészetét és a kubizmus törekvéseit.

Első absztrakt festményeit 1946-ban készítette. 1948-ban Dürer Melankólia című rézkarcától inspirálva geometrikus rajzokat készített. 1959–1968 között a „machine imaginaire” segítségével dolgozott, 

egy olyan szerkezetével, amely a számítógéphez hasonlóan a művészi alkotómunkában mintegy az emberi agyat helyettesíti.

A hatvanas évek légvégétől már foglalkozott a számítógépes művészet lehetőségeivel, 1974-1976 között kidolgozta a „Molnár”-programot, amely a komputerművészet legkorábbi példái közé tartozik. Főiskolásként kubista, majd absztrakt képeket festett, az ötvenes évek végéig erőteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz.

 Az 1960-as évektől a tudomány és a művészet határterületeit érintő munkássága az alapformákat, elsősorban a négyzetet transzformáló matematikai alapon bontakozik ki, az egymásra következő, egymásra hasonlító alkotásaiban mindig a minőségi változásra, a „fantasztikus eseményre” koncentrálva. 

Az informatikát eszközként, a művészi alkotómunka felgyorsítójaként használja, egyben a művészet tradicionális fogalmától való elszakadás eszközeként. 

Szintén március 3-ig tekinthető meg Rómában a Collegium Hungaricumban Kass János Kossuth-díjas grafikus, érdemes- és kiváló művész A Kékszakállú herceg vára című kiállítása, amelyet a Móra Ferenc Múzeummal együttműködésben szervezett az intézet. A művész vallomása szerint régóta dolgozik benne Bartók Béla műve.

 
– A Kékszakállú herceg vára, Bartók remekműve a hatvanas évek óta foglalkoztat. A Helikon Kiadó kérésére akkor elkészítettem a dráma első grafikai változatát a kötet illusztrációjaként. Az elmúlt évtizedek folyamán sokféle verzióban – többek között filmforgatókönyvként is – megrajzoltam e mindig aktuális téma variációit.

A két ellentétes nem örökös párharca, a fekete-fehér, a pozitív-negatív. A férfi-nő alapvető különbözőségéből fakadó konfliktus a sors – mondta a művész.

https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/12/molnar-vera-kiallitas-roma#google_vignette

---------------------------------------------------------------------------------------