2023.12.08.

Alig egy hónappal 100. születésnapja előtt, december 7-én elhunyt Vera Molnar Párizsban élő magyar képzőművész, a digitális művészet úttörője, a francia Becsületrend Lovagja – adta hírül a Le Figaro.

Rómában még november 23-án nyílt meg a Falconieri palota Galériájában Variazioni icone című tárlata, mely 2024 március 4-ig tekinthető meg.

Gács Vera néven született Budapesten 1924. január 5-én, a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1942-től Szőnyi István tanítványa volt, szakdolgozatát Cezanne és a kubizmus problémájáról írta – Cezanne és az általa sokszor megfestett Mount Saint-Victoire későbbi munkáiban hangsúlyos szerepet kapott. Még nem fejezte be a főiskolát, már absztrakt festőként tekintett magára – a konstruktivista alapvetésből jutott el a geometrikus absztrakció közelébe, lett a digitális és algoritmikus művészet úttörője.

A háború után, 1947-ben római ösztöndíjat szerzett. Későbbi férjével, főiskolai társával, Molnár Ferenc (François Molnar) festőművésszel úgy döntöttek, nem térnek haza, hanem Párizsban telepednek le – a magyar kultúrpolitika ekkor csúcsra járatott absztrakcióellenes hadjáratát így már nem kellett megszenvedniük. Hamarosan barátaik között tudhatták a párizsi magyar kolónia olyan művészeit, mint Hantai Simon vagy Beöthy István.

Az 1950-es évek végétől Vera Molnar a képekre mint folyamatra tekintett: egy-egy kép csak sorozatok részeként volt számára értelmezhető. Az 1959-ben kidolgozott „machine imaginaire” (a képzeletbeli gép) által generált képek az alapelemek arányának, elrendezési módjának apró változtatásaiból, Vera Molnar szavaival „1 százalék rendetlenség” hozzáadásával készültek el. Az építés és a dekonstrukció ezerféle módját kutatta, hogy végül csak a véletlen szépsége maradjon meg.

Művészete összhangban állt azzal, hogy férje, François Molnar a tudományos percepciókutatás, az érzékeléspszichológia felé fordult. Molnár Vera egyszerű geometriai formákra épülő konkrét művészeti alkotásai is a vizuális érzékelés hatásaival játszanak.

Ténylegesen csak 1968-ban kezdett el számítógéppel dolgozni, az első művészek között volt, aki a számítógépet az algoritmusok segítségével a kedvenc eszközévé tette. Muszáj hangsúlyozni: az ötletek mindig Vera Molnar fejéből pattantak ki, nem a számítógép hozta létre helyette a műveket. Férjével az 1970-es évek közepén fejlesztett ki Molnart néven kreatív szoftvert.

Életének és pályájának erről a meghatározó időszakáról így ír munkásságának egyik legjobb hazai ismerője, Szöllősi-Nagy András: „Amiben Vera Molnar eltért a kor konkrét művészei által követett fő csapásirányától, az abból is kitűnik, hogy gondolkodása alapvetően algoritmikus, továbbá, hogy a matematika, a játékosság és a véletlen fontos szerephez jutott műveiben. Férjével, François Molnarral sok közös munkájuk során jutottak olyan következtetésekre a modern tudomány és művészet szoros kapcsolatáról, amelyek sok tekintetben mintegy előrejelezték a következő időszak fejleményeit. Feri már a hatvanas évek legelején vázolt egy nagyívű programot, ami meglepően pontosan jelezte előre a következő évtized várató eredményeit: a „…topológia, a játékelmélet és a kombinatorika a formák sokkal tágabb körének megalkotását teszik lehetővé, mint az intuíció. Ezeknek a tudományoknak az eredményeit akarjuk használni. (…) Ha az információelmélet a rend és káosz fogalmával dolgozik, akkor ez pont jó nekünk, mert a műalkotás is pont e két szélsőség között születik meg. Hogy pontosan hol, azt egy új esztétika, a művészet tudománya mondja majd meg.”

A strukturalizmusban és szemiotikában gyökerező fontos elméleti és gyakorlati kérdések azok, melyek Verát és férjét, Ferit izgatták közös életük során. Nehéz elválasztani, hogy kettejük közül ki s mikor fogalmazott meg elméleti kérdéseket, s adott rájuk gyakorlati válaszokat, hiszen egymással folyamatos visszacsatolásban számos közös tanulmányt és néhány közös művet is alkottak. Erről Vera később így vall: „Egyet-mást én is megtanultam tőle, leginkább azt, hogy bár a tudománynak a képzőművészetben is megvan a maga szerepe, a tudományos megközelítés sem olyan biztos”.

A machine imaginaire elvének kidolgozásával Vera Molnar az esztétikai képalkotás algoritmikus műalkotás alapjait fektette le – egy gépet definiált, amely adott szabályok szerinti programnak megfelelően működik és generál műalkotásokat oly módon, hogy eljárása megegyezik a digitális számítógépek működési elvével. Erről így ír: „Elképzeltem egy számítógépet, programot terveztem hozzá és lépésről-lépésre egyszerű, behatárolt sorozatokat készítettem, amelyek önmagukban zártak voltak, tehát egyetlen formakombinációt sem hagytam ki. Mihelyt tehettem, a képzeletbeli komputert felcseréltem egy valódi számítógéppel.” Erre azonban még kilenc évet kellett várnia.”

Vera Molnar először 1973-ban jelentkezett egy csoportos kiállításon, első önálló kiállítása 1976-ban volt, a nagy áttörést 1978-ban, Londonban érte el.

Molnar első hazai kiállítására soká, egészen 1979-ig kellett várni, de az utóbbi évtizedekben már rendszeresen lehetett találkozni munkáival itthon is, legutóbb például a Kiscelli Múzeumban és a művészt a hazai műkereskedelemben képviselő Vintage galériában rendezett egyéni tárlatokon, illetve az idén megnyílt balatonfüredi Modern Műtár Molnar munkásságának szentelt első időszaki kiállításán. Állandó gyűjteményükben olyan jelentős múzeumok őrzik munkáit, mint itthon a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár és a Ludwig Múzeum, külföldön pedig egyebek mellett a New York-i MoMA, a londoni Victoria and Albert Museum, a párizsi Centre Pompidou és Bibliothèque Nationale.

Jelenleg Rómában a Falconieri palotában 2024 március 24-ig megtekinthető kiállítása. 

---------------------------------------------------------------------------------------

https://nepszava.hu/3217959_nok-magyarorszag-demeter-szilard-kulturpolitika-program-ner-feladat-agymosas

https://artportal.hu/magazin/meghalt-vera-molnar/

https://www.facebook.com/photo/?fbid=227870776927312&set=a.107330192314705

https://www.exibart.com/personaggi/addio-a-vera-molnar-muore-a-99-anni-la-pioniera-della-computer-art/?fbclid=IwAR0gN0D9nECH7P2IhT08-GFq7f4KYPBCBIiOlQj3OZekENpNeoCYiIv3ze8

--------------------------------------------------------------------------------------

Vera Molnar képei a Falconieri palotában, Várhelyi Klára fotók 2023

 --------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

Geskó Judit művészettörténészt áprilisban a francia Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki, októberben a nemzetközi Cezanne Társaság alelnökévé választották. A Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársát mély barátság fűzte a december 7-én elhunyt Vera Molnárhoz közel negyven évig.

Így nyilatkozott:

1984-ben négy hónapot töltöttem Párizsban. Verának és a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központban, a CNRS-ben dolgozó férjének, Molnár Ferinek nem voltak gyermekei, így nagy szeretettel vettek körül a családommal együtt. A Szépművészeti Múzeum volt az első közgyűjtemény, amely Vera computergrafikáit befogadta gyűjteményébe, később Cezanne parafrázisaiból kiállítást rendeztünk, amelyet Maurer Dóra nyitott meg. Vera a közelmúltban nagyon fontos adománnyal gazdagította – Hantai Simon tíz munkájához és Hollán Sándor 150 munkájához hasonlóan – a tervezett Új Nemzeti Galériát. Egy 20 méter hosszú murális munkát adományozott nekünk novemberben. A mű a Magyar Zene Háza közelségében egy szépen csengő címet hordoz: „Bartók. A fából faragott.” Három nappal a halála előtt még digitális rajzokat küldetett nekem egy francia barátja computeréről. Hamarosan a printeket is megkapjuk az asszisztensétől.

https://nepszava.hu/3219731_gesko-judit-muveszettortenet-szepmuveszeti-muzeum-interju

 -------------------------------------------------------------------------------------