Maxxi

Az installáció szeptemberig lesz a MAXXI mellett – azután minden ízében újrahasznosítják, a virágokat pedig más római parkokban és játszótereken állítják fel.

A zöld domboldalba, amely szükség esetén kültéri amfiteátrumnak is megfelel, csúszdaként használható sárga műanyaglepények mélyednek – ezek újrahasznosítható polisztirénből készültek. A méretes virágok nemcsak árnyékot szolgáltatnak az alájuk heveredőknek nappal, de esténként belülről megvilágított piros tölcsérükkel sajátos hangulatvilágítást is kölcsönöznek a szupermodern múzeumépületnek. A győztes csapat fiatal építésztagjai: Simone Capra és Claudio Castaldo, valamint környezeti tanácsadóként Francesco Colangeli, Andrea Valentini és Massimo Briziarelli.

-----------------------------------------------------------------------------------------------::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::.........

http://hg.hu/blog/12518-negymeteres-pipacsok-nottek-a-romai-maxxi-mellett

http://www.designmag.it/foto/le-foto-dei-fiorni-invetroresina-al-maxxi_4491.html

-----------------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kortárs utópia a reneszánsz mellett

A római MAXXI

A MAXXI mozaikszó "a XXI. század művészetének múzeuma" kifejezés rövidítése. Az Olasz Kulturális Minisztérium által alapított intézmény az olaszok első számú kortárs művészeti központjának szerepére pályázik.

Róma meleg-terrakota és több évezredes patinájából a nagyon is mai, közel 30 000 négyzetméternyi üvegburkolatával és szürke robusztus betontömegével kiemelkedő MAXXI már látványában is hűsítő élmény(építész: Zaha Hadid). A nyers burkolat a hatvanas évek űrkorszakát és a posztmodern indusztriális világát idézi meg Róma Flaminio körzetében, közel a Teveréhez, és kellően messze a kötelező látványosságoktól. A kulturális épülettömböt érdemes bizonyos távolságból megfigyelni, komótosan kóstolgatni az azt körbeölelő, hullámzó kavicsjárda és egy ízig-vérig XXI. századi piazza fáinak árnyékából. Már közvetlenül a bejáratnál, vastag vascsövek rengetege mögött Gino de Dominicis (1947-1998) gigászi fekvő csontváza "torlaszolja" el az utat (mutatóujja felé egy hatalmas aranynyíl mutat, szinte lebegve, s egyben utalva arra, hogy a végzete mindenkiben kódolva megtalálható). A tervezők nemcsak a modern építészetre "nyitott" szemek esztétikai kielégítését tartották fontosnak terük megvalósításakor, hanem azt is, hogy a múzeum mint közösségi tér, helyszín is működőképes legyen.

Múzeumi enteriőr

A hatalmas, szellős csarnokban, szemben a bejárati üvegkapukkal a fehér biomorf pénztár, mint egy sziget, várja a belépőt. A kiállítási terek szintenként elcsúsztatva, követve az épület "hullámpolitikáját", hol kitágulnak, hol összeszűkülnek, s termenként egy-egy olasz képzőművész nevét viselik. A fehér, szürke és fekete színhasználat és az üveg-fém-beton triásza egyfajta semlegességet kölcsönöz a belső tereknek. A masszív, drasztikus fekete lépcső kígyózó, plasztikus jelenléte így látványosabban képes megbontani ezt a puritán egységet. Egyedül az átriumban használhatunk fényképezőgépet, az itt látható Gino de Dominicis fekete lovas kocsiban elhelyezett mozarellája, számos festménye és Maurizio Mochetti négy pirosra festett csövét mintha direkt ide komponálták volna.

1998-ban közel háromszáz jelentkező és pályatárs közül az 1950-es, bagdadi születésű Zaha Hadid terve nyerte el a nemzetközi pályázatért felelős bizottság tetszését. A Prizker-díjas tervezőnő radikális épületlátványa a "folyékony térbeliség" elméletét követi: designprogramjában, terveiben elsősorban az áramvonalak, az oktogonálisok és a párhuzamok dominálnak. A főtéma a vonalak kereszteződésében megszületett, számtalan geometriai dimenzió, amely a belső és a külső elrendezésben is döntő szerepet kapott. Az 1980-ban alapított, Zaha Hadid neve alatt működő építészkollektíva olyan épületeket tervezett, mint a Cardiff Opera, a Rosenthal Center, az insbrucki síkoplexum, a Maggie's Center, a közeljövőben pedig a Glasgow-i Közlekedési Múzeum nyílik majd meg.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/83_kortars_utopia_a_reneszansz_mellett

http://www.maxxi.beniculturali.it/

http://www.fondazionemaxxi.it/

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------

Pinokkió orrú óriáscsontváz

2012. május 16.

 Az olasz művész, Gino De Dominicis a rejtélyek embere volt, akinek munkái gyakran az emberi formák szürreális oldalát mutatták meg. Óriási szobra, amely a Calamita Cosmica (Kozmikus Mágnes) címet kapta, kitűnően illeszkedik a művész sokoldalú alkotásainak sémájába. A 28 méter hosszúra nőtt és 8 tonnásra hízott anomália egy anatómiailag pontos emberi csontvázat képez le, egy apró különbséggel – a hegyes orr távol áll a természetestől, de az olasz művész védjegyének számít.

 Bár alkotója 1998-ban eltávozott az élők sorából, a szobor továbbra is folyatta világkörüli útját. Sokan jelzik az interneten keresztül, hol látták éppen a szobrot, ami már nyomot hagyott egész Európában – Milánót, Versailles-t és Brüsszelt is megjárta. A szobor végül Rómában, a MAXXI nevű Nemzeti Kortárs Művészeti Centrumban telepedett le.

Az óriási orr amellett, hogy De Dominics elmaradhatatlan stílusjegyévé vált, egy újabb meghökkentési faktort visz be az amúgy is feltűnést keltő alkotásba. Ennél már csak akkor lenne interaktívabb az alkotás, ha az orr minden körülötte elhangzó hazugságra nőne egy kicsit – akárcsak Pinokkióé.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.kulturpart.hu/kepzo/29174/pinokkio_orru_oriascsontvaz_a_varosok_foterein

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Louis Vuitton épületét tervezheti Rómába Zaha Hadid

2012.06.22.

A 21. századi művészetek múzeuma, a MAXXI megnyitása után két évvel újabb nagy megbízást kapott Rómában Zaha Hadid iraki származású brit építész: az LVMH francia luxuskonszern új központját tervezi meg.

Az olasz kulturális minisztérium tulajdonában állú MAXXI területén épül majd az LVMH főhadiszállása - írta a Corriere della Sera című lap.

A fényűzési cikkeket gyártó cég 25 millió eurót invesztál az új divatmúzeumot is tartalmazó projektbe. A központ területét a kulturális minisztérium adja bérbe az LVMH-nak, amelynek elnöke Bernard Arnault ismert mecénás.

A bevételeket a MAXXI finanszírozására fordítják, az intézmény ugyanis két évvel a megnyitása után máris súlyosan eladósodott. A múzeumot üzemeltető alapítvány deficitje 11 millió euróra rúg, az intézményt ezért májusban Antonia Pasqua Recchia, a kulturális minisztérium főtitkárának felügyelete alá helyezték.

A MAXXI-t kezelő alapítványnak magánvállalkozók és Róma városa is a tagjai. A Fendi olasz divatház 2013-ig támogatásul évi 750 ezer eurót bocsát a múzeum rendelkezésére. Az ezer négyzetméteres kiállítótérrel rendelkező MAXXI felépítésére 150 millió eurót költöttek.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

http://hvg.hu/ingatlan/20120622_zaha_hadid_roma