2024.02.22.

Sokáig némi misztikum lengte körül a vatikáni könyvtárat, melynek nevéből csak nemrégiben került ki a „titkos” megnevezés, és ezzel együtt lehetővé vált olyan, vitatott pápák életének kutatása is, mint a Vatikánt a II. világháború idején irányító XII. Piusz.

Sergio Pagano érsek, aki 45 éven át vezette a Vatikáni Apostoli Könyvtárat, és az év második felében nyugdíjba megy, először szólalt meg hosszabban az intézménnyel kapcsolatban.

Most jelent meg Secretum cím alatt az a majdnem könyv hosszúságú interjú, amely a vele egy éven át készült beszélgetéseket tartalmazza. Egy olasz újságíróval folytatott beszélgetéssorozat alkalmával villantott fel eddig nem ismert háttértörténeteket a könyvtárról és a pápaság intézményéről.

A pápaság legféltettebb dokumentumait a VIII. század óta őrző könyvtárat a kutatók előtt először 1881-ben nyitotta meg XIII. Leo pápa. A ma már két emelet mélységben elhelyezkedő, tűzbiztos, megerősített betonbukerben 85 kilométer hosszúságú polcrendszeren őrzik az iratokat.

Pagano feladata volt, hogy – haladva a korral – a szobájában felállított hatalmas tévé képernyőjének segítségével zárt láncú videórendszeren figyelje a kutatókat, hogy ne tűnjön el semmiféle dokumentum. Az egyik ilyen népszerű kutatási terület XII. Piusz időszakának kutatása. Ezt Ferenc pápa 2020-ban – idő előtt – engedélyezte.

A világháborús pápa vitatott tevékenysége

XII. Piuszt 1939-ben választották meg, és 1958-ban hunyt el. A II. világháború idején folytatott politikáját a Vatikán sokáig védte, és azzal magyarázták, hogy a pápa csendes diplomáciát folytatott. Éppen azért, hogy minél több életet mentsen meg, nyilvánosan nem bírálta a nácik rémtetteit, mert attól tartott, hogy ezzel felbőszíti a németeket, és akár fizikai támadási alapot kínál a Vatikán ellen.

Pagano érsek azonban nem osztja ezt az érvelést, mert mint mondta az interjúban:

azt értem, hogy a háború alatt a pápa nem tudott és nem akart beszélni. De a háború után azért elvártam volna, hogy a gázkamrákban elpusztult milliókért megszólaljon.”

Szerinte XII. Piusz hallgatását a háború után az is befolyásolta, hogy aggasztotta a tervezett zsidó állam létrejötte. A Vatikán hagyományosan mindig is támogatta a Palesztinában élőket, és aggasztotta a Szentföldön található keresztény vallási helyek sorsa azután, ha mindez a megalakuló Izrael ellenőrzése alá kerül.

Pagano érsek szerint bármilyen, a holokauszttal kapcsolatos megszólalás a háború után úgy lett volna értelmezhető, hogy a pápa politikailag támogatja az új állam létrejöttét.

Vatikáni sürgönyök és Napóleon átverése

Az interjúban a nyugdíjba készülő főpap beszélt a XI. Piuszt megválasztó 1922-es konklávé körülményeiről. A maratoni pápaválasztás 14 fordulóban zajlott, míg a patthelyzetet egy esélytelen, de konszenzusos jelölt támogatásával oldották meg.

Ahhoz, hogy meg lehessen tartani a választást, a Vatikán sürgető táviratokat küldött szét, hogy pénzhez jusson. Végül az amerikai katolikus egyház vagyonából küldött 200 ezer dollár tette csak lehetővé a konklávé összehívását, mert az előző pápa – XV. Benedek – gyakorlatilag üres kincstárat hagyott maga mögött

A könyvtár vezetője megmutatta azt az 1530-ban írott dokumentumot, amelyben a brit nemesek arra kérik VII. Kelemen pápát, hogy bontsa fel VIII. Henrik házasságát, aki így elvehetné szerelmét, Boleyn Annát. A pápa a kérést megtagadta, Henrik pedig elszakadt a katolikus egyháztól, és megalapította az anglikán egyházat. Amikor Napóleon 1810-ben elfoglalta a Vatikáni Könyvtárat, és a dokumentumok nagy részét Párizsba szállíttatta, az akkori könyvtárvezető összetekerte a majdnem 300 éves dokumentumot, és elrejtette a könyvtár egyik fiókos székében, ahol a franciák végül nem találták meg.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://index.hu/kulfold/2024/02/20/vatikan-konyvtar-dokumentum-sergio-pagano-papavalasztas-xii-piusz/

https://apnews.com/article/vatican-archive-secrets-pius-xii-pope-c0c31a8e0b7e8d0827467367dd94779f

https://ujkor.hu/content/vatikani-titkos-leveltar-elt-400-evet

https://institutumfraknoi.hu/kronologia/2023

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2021/04/gloria-nelkul

--------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

Secretum - A vatikáni levéltár prefektusának római könyvbemutatója 2024

2024.03.10.

Február 29-én mutatták be Rómában a Secretum, Papi, guerre, spie: misteri dell’Archivio Vaticano svelati dal Prefetto che lo guida da un quarto di secolo, Intervista con Mons. Sergio Pagano (Titok, pápák, háborúk, kémek: a Vatikáni Levéltár rejtélyeit az intézményt 25 éve vezető prefektus tárja fel – Interjú Sergio Pagano érsekkel) című könyvet.

A különleges alkalomnak  a  Fondazione Marco Besso díszterme adott otthont, az Örök Város szívében, a Largo di Torre Argentinán. Az eseményen a szerző, a Vatikáni Apostoli Levéltár püspök-prefektusa mellett számos újságíró és meghívott érdeklődő vett részt.

 A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (HUN-REN PPKE-PTE) képviseletében jelen volt Nagy Katalin, a kutatócsoport vatikáni levéltári rezidense, egyben a Moravcsik Gyula Intézet tudományos munkatársa. Az alábbiakban az általa készített összefoglalót olvashatják.

A bemutatót a La Repubblica főszerkesztője, Paolo Pagliaro nyitotta meg, aki maga is több könyv szerzője. Elsősorban felhívta a figyelmet arra, hogy a könyv címe – Secretum – a Vatikáni Titkos Levéltár névre utal vissza. A levéltárban fellelhető dokumentumok a mai napig arra várnak, hogy alapos kutatás révén megfelelő értelmet nyerjenek. Sok megválaszolatlan kérdés vár mindmáig válaszra XII. Pius és akár Galileo Galilei személye körül.

Másodikként Paolo Mieli szólalt fel, aki nyugdíjazásáig a Corriere della Sera vezetőszerkesztője volt. Beszédében kiemelte, hogy Sergio Pagano püspök könyve helyes módon rajzolja le XII. Pius pápa alakját a holokauszt eseményei körül; ugyanez mondható el VIII. Henrik angol királyt és Amerika felfedezését illetően. Lucio Caracciolo, az Italian Geopolitical Review főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, mit jelent XII. Pius hallgatása, akkor is ha köztudott, hogy az Egyház rengeteg zsidó üldözött segítségére kelt.

Massimo Franco, a Corriere della Sera szerkesztőbizottságának tagja megjegyezte, hogy Sergio Pagano 45 éve levéltárosként és 27 éve prefektusként mindenkinél jobban ismeri a vatikáni levéltári fondokat és azok titkait. A levéltár egyik félreeső rejtekében talált rá olyan dokumentumokra, melyek azt igazolják, hogy XII. Pius pápa jól szervezett politikai hírszerzői hálózattal, már-már „kémrendszerrel” rendelkezett. Ugyanezen dokumentumok közül felmerül, hogy az Egyház számára kényes ügyeket jelentő dokumentumokat elégették. Ezzel kapcsolatban kifejtette nézetét, miszerint a történelmi tényeket nem szabad elrejteni.

Sergio Pagano hozzáfűzte: a levéltárban fellelt dokumentumok azt igazolják, hogy XII. Pius pápának több számlaszáma volt több banknál, az egyiket kifejezetten a zsidók anyagi megsegítésére használta. XII. Pius hallgatását a zsidók helyzetéről többféleképpen lehet értelmezni, arra is gondolhatunk, hogy nem akarta rosszabbítani az akkori helyzetüket, így hallgatásra kényszerült akkor is, ha szívén viselte a megsegítésüket.

Az eseményt számos egyetemi oktató, olasz és külföldi kutató, tudósító, valamint a Vatikáni Apostoli Levéltár több munkatársa kísérte figyelemmel.

Forrás: Fraknói Kutatócsoport 

Fotó: Nagy Katalin

Magyar Kurír

https://www.magyarkurir.hu/hirek/secretum-vatikani-leveltar-prefektusanak-romai-konyvbemutatoja

----------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------