A HVG interjút készített Osvárt Andreával, amit örömmel közlök az oldalon.

Az Osvárt Andrea által felkarolt Vakfolt című akciófilmmel egyelőre nem nagyon tud mit kezdeni a szakma. A rendező, Slemmer Ádám és a jelenleg egy olasz sorozatban forgató színésznő szerint azonban ha a néző elfogadja, hogy nem profi produkciót néz, akkor a Vakfolt működik, és lehet rajta izgulni.
hvg.hu: Ha jól tudom, hosszú évekbe telt, mire befejezték a Vakfoltot, de honnan indult el ez a történet? Egy csapat egyetemista kitalálta, hogy amatőr módszerekkel, egész estés filmet forgat?

Slemmer Ádám: III/III címen már készítettünk egy filmet szinte ugyanezzel a csapattal, amit csak néhány alkalommal vetítettünk nagyvásznon, és szintet akartunk lépni. Közülük sok ember maradt tehát a Vakfoltra, de például Rábaközi Gergőt, a Vakfolt főszereplőjét csak később ismertem meg. Eleinte nem is rá gondoltam főszereplőként, de aztán a beszélgetésünk meggyőzött arról, hogy ő lesz a legalkalmasabb.

Amúgy nyilván nem hagyományos castingot tartottunk, inkább személyes beszélgetéseken derült ki, ki az, aki vállalná a feladatot. Voltak persze, akik nem tudták, hogy ez ennyire hosszú munkafolyamat lesz, de a végére amúgy is mindenki annyira a magáénak érezte a projektet, hogy ez sem okozott gondot. A legfőbb kritérium az volt, hogy aki csatlakozik, szeresse, amit csinálunk.
hvg.hu: A film összköltségvetése egy egész estés filmhez képest rendkívül alacsony, mindössze 22 millió forint volt. Milyen technikára futotta ebből?
S. Á.: Egy fényképezőgéppel kezdtük, a technikai hátterünk sem volt túl jó, néha például kerti lámpákkal oldottuk meg a világítást. Amikor Andiék beszálltak az AmegO-val (Osvárt Andrea produkciós cége – a szerk.) már kaptunk komolyabb technikát, illetve kamerát is, így sok jelenetet jobb minőségben újra tudtunk forgatni.

hvg.hu: Hogyan talált rá az AmegO erre a projektre? Mindketten kakukktojásnak számítanak itthon, mivel nem a hagyományos vagy bevett úton haladnak a filmes közegben – ez volt a közös szál?

Osvárt Andrea: Nem direkt kerestem amatőrökből álló csapatot, amúgy sincs az ilyenből sok itthon. 2014-ben szálltunk be a Vakfoltba, és aztán intéztük a film jogszabályi környezetbe helyezését, finanszírozását, szerződések és jogok rendbetételét, a pótforgatást, majd az utómunkával és forgalmazással foglalkoztunk.

Az tetszett meg Ádámban, hogy ő is olyan típus, aki fejjel a falnak menne, csak hogy elérje a célját, fittyet hányva a szabályokra. Ezt a tervet például a Filmalap biztosan lesöpörte volna az asztalról – 22 millióból akciófilm autósüldözéses jelenetekkel, ugyan már, gondolhatták volna… Szerintem pont az a legfontosabb üzenete ennek a filmnek, hogy véghez lehet vinni olyat is, ami elsőre teljes őrültségnek hangzik.

A magyarokra amúgy is jellemző, hogy sokszor hagyják magukat lehúzni, visszafogni. Ádám azonban – lehet, a kora miatt – nagy idealista, végigcsinálta. Ne feledjük, 19 éves volt, amikor megírta a forgatókönyvet.

Nekem nincs papírom színészkedésről vagy a producerkedésről, és oké, hogy kell hozzá tehetség, de a legtöbb dolgot szerintem nem lehet megtanulni azok közül az erények közül, amik ehhez a szakmához kellenek. A kitartást, a bátorságot, az akaratot, az életrevalóságot. Én is jártam tanfolyamokra, de legfőképp én is a saját hibáimból tanulok. Ez a "thinking out of the box"-hozzáállás a fontos, hogy ha problémába ütközünk, akkor nem áll meg az élet, hanem lehet más utakat keresve eljutni a célig.

hvg.hu: A Cinema City-s jelenlétet hogy érték el? A jól csengő Osvárt Andrea név kellett ahhoz, hogy a Vakfolt a mozijaikban fusson?

O. A.: A nevem szerintem kb. arra volt elég, hogy megnyissák az emailt. Onnantól már kizárólag az döntött, hogy látnak-e fantáziát a filmben. Most úgy néz ki, hogy jó időpontokat kaptunk a mozikban. A premier után is nagyon sok jó visszajelzést kaptunk, egyelőre bizakodunk.

hvg.hu: Mit emelnek ki pozitívumként? Hiszen itt azért egy amatőrökkel forgatott produkcióról van szó, egészen más éle van a kritikáknak.

O. A.: Leginkább azt, hogy működik, pörög a sztori, lehet rajta izgulni. Ha az első tíz perc után elfogadod, hogy itt nem egy magas költségvetésű szuperprodukciót nézel, akkor már a technikai hiányosságok sem zavarnak, és a történetre figyelsz. Pont azt beszéltük Ádámmal, hogy egyetlenegy sima autós üldözéses jelenet költségvetése is lehetne a teljes film büdzséjének kétszerese.
hvg.hu : A magyar szakma hogy fogadta a filmet?

O. A.: Az alapvető reakció, hogy nem nagyon tudnak mit kezdeni a filmmel, és tanácstalanul állnak a jelenség előtt. Elég negatív reakciókat hallottam korábban: mit akarnak ezek, amatőrök stb. Voltak szakmabeliek a premieren, és mindannyian egy szó nélkül távoztak. Vagy az van emögött, hogy nem tetszett nekik, mert ez szerintük nem film, vagy pedig az van, hogy érezték, működik a film, annak ellenére, hogy nem "igazi".

hvg.hu: Ezek után van terv a folytatásra?

S. Á.: Én most fogok diplomázni, de még nagyon képlékeny, hogyan folytatom, nem döntöttem el, hogy megpróbálkozom-e egy rendezői képzéssel. De filmterveim vannak természetesen.

hvg.hu: Andrea, te dolgoztál több olasz filmben is, szerinted az olasz filmgyártásból mi az, amit el kéne tanulnia a magyar produkcióknak?

O. A.: Nagyobb ország, nagyobb piacra készülnek a filmek, emiatt jobban elkülönülnek a szerepek a szakmában. Nem ugyanazt csinálja a sajtós, a menedzser vagy az ügynök. Itthon minden kicsit egybefolyik, sokan sokféle részfeladatot végeznek egyszerre. Emiatt talán arról tanultam kint a legtöbbet, hogy mik azok a speciális, elengedhetetlen folyamatok és szerepek, amiktől működik az egész rendszer.
Eközben Slemmer Ádámot egy élő rádiós interjú miatt hívják, így Osvárt Andreával folytatódik az interjú

hvg.hu: Mennyi ideje jutott egyébként az itthoni cégére a színészkedés mellett?

O. A.: Szellemileg itt vagyok az idő kilencven százalékéban. Most egy olasz sorozatban forgatok, de mindenkit rászoktattam a digitális napirendre és a felhőben történő munkára és kommunikációra a csapatban. Jelenleg egy hetet itthon, egy hetet Olaszországban vagyok, de ez nem akadályozott minket a Vakfolt esetében, mert volt, hogy kint ruhapróba közben is hangüzeneteket küldtem Ádámnak, vagy forgatási szünetben nyomtattattam ki szerződéseket. De jobb így, mintha malmoznom kéne két felvétel között.

hvg.hu: Néhány éve, mikor beindította a saját cégét Magyarországon, úgy nyilatkozott, hogy elég volt az amerikai karrierből, a folyamatos várakozásból a nagy szerepre, ami lehet, nem is jön el soha. Nem bánta meg?
O. A.: Akkor úgy döntöttem, hogy inkább saját kezembe veszem a sorsom. Hogy én döntsek arról, miben szerepelek, mit alkotok. Most sokkal kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, például annak köszönhetően is, hogy összehoztuk a Vakfoltot.

Többször előfordult a színészi pályámon, hogy nem voltam tehetséges emberekkel körülvéve filmben, nem tetszett a végeredmény, ennél nagyobb csalódás nem nagyon érhet színészt. Ezt ellensúlyozza a mostani munkám, ahol viszont tehetséges emberekkel veszem körül magam. Olyanokkal, akik nem a pénzért csinálják, meg a mutyiért-bratyizésért, hanem hogy alkossanak valamit.
Én is így kezdtem a színészkedést, amikor még hittem benne, és most valahogy visszataláltam ehhez a hithez. Látva őket a premieren, ahogy meghatottan ölelték meg egymást a vetítés után, az jutott eszembe, hogy nekem az elmúlt 5-10 évben egy film sem volt ennyire fontos. Visszakaptam tőlük a szakma szeretetét, és hogy van remény.

hvg.hu: Ez az új élethelyzet azt is eredményezi, hogy jobban tud válogatni a színészi munkák között?

O. A.: Az ügynökeim szerencsére egyetértenek velem abban, hogy nem kell mindenáron mindent elvállalni, és az se baj, ha kimarad egy hosszabb időszak. Az olasz piacról például két évig hiányoztam, és ezután hívtak vissza nemrég egy sorozatba. De most már van itthon feladatom és felelősségem, és a magánéletem miatt sem biztos, hogy igent mondanék egy forgatásra Amerikában.
hvg.hu: A hazai megítélése is érdekes itthon, hiszen hiába játszott főszerepet a Megdönteni Hajnal Tímeátban, azóta is úgy tűnik, mintha nem tudnák hova tenni. Vállalna még itthon komolyabb filmszerepet?

O. A.: Van azért pár olyan alkotó, akikkel szívesen dolgoznék, de azt is bevallom, hogy nem bánom, ha nem szednek szét ajánlatokkal, mert sokszor kellemetlen lenne nemet mondani. Nekem az pont elég most, hogy évente egyszer egy-egy külföldi produkcióban dolgozom.

hvg.hu: Ki lenne az a pár hazai alkotó, akik miatt azért mégis elgondolkodna egy szerepen?

O. A.: Van már Oscar-díjas alkotónk is, szóval Nemes-Jelessel biztosan szívesen dolgoznék, de vele most ki nem? Mundruczó Kornél munkáit is szeretem, vagy Rudolf Péter is nagy kedvencem. Kerestek színházi előadáshoz is, amit akkor nem tudtam időhiány miatt vállalni, de azt hiszem, az is egy izgalmas kirándulás lenne a számomra.
hvg.hu: Kérdeztem az olasz filmgyártás előnyeiről. Arra is kívácsi vagyok, ön szerint mi az, amiben a magyar filmes közeg jobb az olasznál?

O. A.: Nálunk kiszámíthatóbb és olcsóbb forgatni, jól kiépült az infrastruktúra is a stúdiókkal, ezért is jönnek ide forgatni a külföldi produkciók, annak ellenére, hogy Olaszországban is ugyanekkora adókedvezmény jár a filmprodukcióknak.

Az olaszoknál még mindig erős a befolyása a filmiparra a maffiának, megtörténik még mindig, hogy jön a kalapos ember a forgatáson és pénzt kér a produkciótól. Néhány éve volt hír, hogy egy olaszországi forgatási napon 22 embert tartóztattak le, ez azért elég komoly probléma ott.

---------------------------------------------------------------------------------------------

http://hvg.hu/kultura/20170125_osvart_andrea_slemmer_adam_vakfolt_film_interju

http://rtl.hu/rtlklub/fokuszplusz/maganeleteben-is-egyenesbe-kerult-osvart-andrea?utm_source=Facebook&utm_medium=Fokusz&utm_campaign=post

---------------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------