2023.09.16.

Errefelé nem ismerik az aprószemű csemege saszlánkat, de miért is, amikor oly sok finom fürt terem náluk taljánföldön, bár – őszintén szólva – sokszor szívesen becserélném a nagyot a kicsire, a harsány óriásit a csendes, tömött aprószeműre. Hatévesek a szőlőtöveim, s noha nem a Tihany környéki talajban fogantak, ahonnét valók, hanem az egykori Ager Vaticanuson, a Janiculus északi lejtőjén, mégis hozzák a formájukat. Helytállnak, nem is akárhogyan!

Tavaly rekordtermést hoztak, az öt tő – saszla és zöldszilváni vegyesen – 124 szőlőfürtöt hordott ki. Rendtársaim csak csodálkoztak, amikor az ebédlőben feltálaltam: Hogy te még ehhez is értesz? - Dehogy is értek hozzá, de azok a szőlőtövek, azok igen! – és büszkén kihúztam magam.

Idén, alighogy visszaérkeztem szentignáckor, július 31-én nyári szabadságomról, első utam a Kertbe vezetett. Késő volt már, a sötétben alig láttam őket, így csak kezemmel tapintottam s riadtan hallottam száraz leveleik zörgését, de azért fürtöt is fogtam. Idén jóval szerényebb a termés, tán csak a harmada a tavalyinak. Amíg odavoltam, nem locsolta, akit megkértem, eső nem esett, így csak a maradék erejükből futotta, amire tellett szegényeimnek.

Másnap napfényben beszéltem hozzájuk, s vigasztaltam őket és magamat is. Majd jövőre! Majd jö-vő-re…

Nem is tudtam sokáig nézni a hosszúra nyúlt, de immár vézna vessző-ágaikat, szárazon zörgő leveleiket, ezért kicsit megmetszettem fáradt kócosságukat, hogy szedjék össze magukat. Amikor a virágokat körülöttük úgy kétnaponta megöntöztem, pici spriccet ők is kaptuk, gondolván: majd jövőre!

Erre föl szinte másnap kirügyeztek. Nem lesz ez korai? – kérdtem tőlük, de nem hallgattak rám, hanem konokul nekifogtak – nem is tudom, kárpótlásul tán? – az elvesztegetettnek. Nagyon meleg augusztus járta – itt is – Rómában, csak úgy fuldokoltunk a normális napi 35-38 fokos hőségben. Ők viszont akarták a növekedést, fürgén kidugott kacsaikkal egyre csak kapaszkodtak. Elismerésre méltó igyekezet – dünnyögtem – és nagyon köszönöm nektek, de úgy látom, nem számoltok a természettel.

Tegnap reggel azonban felmutatták az „újból, az annak ellenére, a mégiscsak” megfogant fürtjeiket. Nem is csak egy tő fogta magát másodjára termőre, hanem egyszerre három. Most szeptember idusa van, errefelé még november első hete is úgy „megjárja”, ekkor megyek utoljára fürdeni a tengerre, addig pedig szinte még két hónap. Akkor hát meglehet…? – kezdek reménykedve kalkulálni: Lehet, hogy idén lesz jövőre?! Egészen pontosan azonban soha nem lehet tudni, milyen természete van a Természetnek!

Késő este lámpafénynél előveszem a zsolozsmát és olvasom a nekem mindig kedves 128. zsoltár rövidke üzenetét: Zarándokének. Boldog, aki féli az Urat, aki az ő útjain jár. Élvezheted majd, amit kezed szerez, boldogságban és bőségben fogsz élni. Feleséged házad bensejében hasonlít a termő szőlőtőhöz, s mint a hajtások az olajfát, gyermekeid úgy veszik körül asztalodat. Lám, ilyen áldásban részesül az ember, aki féli az Urat. Áldjon meg téged Sionból az Úr, hogy lásd Jeruzsálem boldogságát életed minden napján! És lásd meg fiaidnak fiait! Békesség legyen Izraelnek!

Nemde szőlőfi’kről beszél? Termő szőlőtőről, dúsan termőről, kétszeresen termőről. Pedig nem is fohászkodtam fel a 80. zsoltár szavával: „Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg ezt a szőlőtőt!” (Zsolt 80,15).

Lám, ilyen az Úr! Kérés nélkül is meglátogatta a szőlőjét s ha Ő szól, fogan a magtalan, és másodjára terem még a szőlő is.

Igen, látom Uram, hogy a Természet eresztékei a Te kezedben futnak össze, mert Te vagy a Természet Teremtője is.

Róma, 2023 szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya napján

-----------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo/?fbid=784474847019959&set=pcb.784475303686580

 ------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 -------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

Németh Norbert atya köszöntése Vértesaljai Lászlónak

70. születésnapja alkalmából 2023

2023.10.20.

Kedves Vértesaljai Laci atya!

Most egy kicsit lassítunk, sőt megállunk, és születésed 70. évfordulóján a Benned és a papi szolgálatod által felragyogó és nekünk közvetített Isteni Szeretetre csodálkozunk rá. Ez az évforduló a Benned munkálkodó és Téged nagy dolgokra képessé tévő Istenről és Istennek szól valójában. (Lk 1,49 „… mert nagyot tett velem a Hatalmas…”)

Úgy tekintünk Rád, mint az Isten kezében felcsillanó meglepetésre, aki ajándék az egész Egyháznak. Miközben társulunk az életedért mondott hálaadásodhoz, szeretnénk megköszönni Isten után Neked is, hogy Isten eszköze vagy a Vatikáni Rádióban, és megközelíthető és személyes kapcsolatban élsz velünk, amolyan igazi közkincsünk vagy. Beszédeidet hallgatva nagyra tartjuk, hogy miközben az Isten és az Egyház küldöttje vagy, aközben áttetszően szólsz. A felkészültség mellett igazi értéke a szavaidnak az, hogy felfedezhető vagy bennük Te magad is. Áttetszővé válni pedig csak az képes, aki eleven kapcsolatban marad az Istennel. Köszönjük értékes szolgálatodat, amivel az Olaszországi Magyar Katolikus Misszió munkáját segíted, és a rádió magyar hallgatóinak az Örömhírt naponta közvetíted.

Ezt kívánjuk születésnapodon, hogy a szeretet gyümölcsét, az elvetett mag győzelmét meglásd, és ennek fogyhatatlan örömét másoknak továbbra is közvetítsed!

Németh Norbert

Róma, 2023. október 20.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/photo/?fbid=711754947656845&set=a.459586246207051

---------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------