2007 szeptember

A térképek galériája után irányjelző táblák segítségével jutunk el abba a négy szobába, (stanzába) melyeket Raffaello falfestményei díszítenek. A művész II. Gyula pápa hívására 1508-ban érkezett Rómába.és ezeknek a szobáknak a kifestésén haláláig , 1520-ig dolgozott tanítványaival együtt. Az utolsót a Constantinusról elnevezett termet már tanítványai fejezték be. Az első 3 szoba gyakorlatilag Raffaello alkotásainak tekinthetők, mivel tanítványai az ő állandó irányítása mellett segédkeztek neki. Az első terem neve Stanza dell Incendio ( A tűzvész szobája.) mivel legszebb festménye A Szent Péter templom előtti városrész, a Borgo égését ábrázolja. A második szoba az itt történt aláirásokról elnevezett Stanza della Segnatura . Három nagy freskója közül a Disputa az Oltárszentség, az Athéni iskola filozófia és Parnasszus az irodalom dicsőitését ábrázolja. A harmadik szoba a Stanza d'Eliodoro, névadó festménye-bejárattal szemközt- Helliodorosz kiűzését ábrázolja a jeruzsálemi temlomból. Az ettől jobbra levő falon a beugró ajtó fölött a Boisenai misét látjuk. a bejárattól jobbra, I Leo pápát, amint visszafordulásra készteti Attilát Róma alól. Az ablak fölött hármas kompozició Péter apostol börtönből való megmenekülését ábrázolja. A Sala di Constantino freskói közül a Nagy Constantinus Milviusi hídnál aratott győzelmét ábrázolót még Raffaello vázlatai alapján készítették, a többi jórészt Giulio Romano alkotása.

----------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.vidamrikkancs.com/kulfold/vatikanban-a-raffaello-freskok-ujra-ragyognak/

A hírekben 2011.06.16-án megjelent, hogy befejeződött a Stanza d'Heliodoro nevű szoba restaurálása. Ez a helyiség a Raffaello és tanítványai festményeivel diszített négy szoba közül a második, amelynek falait 1511 és 1514 között készült remekművek sora, egyebek mellett a Heliodoro kiűzetése című festmény borítja.

A nagy méretű teremnek is nevet adó freskón kívül ebben a teremben található A bolsenai csoda, A Szent Péter kiszabadulása a börtönből és I.Leo pápa visszafordítja Róma alól Attila hadait.

A bolsenai csodát Raffaello is megörökítette a vatikáni Apostoli Palota stanzáiban, 1512-ben.
Feljegyzések szerint 1263-ban egy Rómába tartó cseh pap utazott át Bolsena városon. A prágai Péterként emlegetett papot, miközben szentmisét mutatott be, kétségek gyötörték afelől, hogy az ostya valóban Krisztus testévé változik-e? Az átváltoztatás pillanatában a prágai pap megdöbbenve vette észre, hogy az átváltoztatott és megtört ostyából vércseppek hullottak a korporáléra, az oltárra, sőt még a márványpadló néhány köve is véres lett. A bolsenai hívek a bevérzett oltárkendőt körmenetben vitték IV. Orbán pápához, aki éppen a közeli Orvietoban tartózkodott. A Pápa , miután 1264. augusztus 11-én meggyőződött a történtek hitelességéről, szeptember 8-ai dátummal bullát adott ki, amellyel elrendelte Corpus Domini, Úrnapja ünnepét. A Pápa ugyanakkor megbízta Aquinói szent Tamást, hogy az ünnep számára saját liturgikus szövegeket szerkesszen. Így írta meg az Angyali Mester a nap csodálatos Lauda Sion k. szekvenciáját. Babits Mihály és Sík Sándor fordításában a fennkölt vers első szakasza így hangzik: „Dicsérd Sion Megváltódat, vezéredet, pátfogódat áldja hangos éneked. Nagy titokról szól az ének, élet élő kútfejének, a Kenyérnek hódolunk. ” IV. Orbán pápa halála miatt a Corpus Domini ünneplése csak később vált egyetemessé.

Az szent ostyából csöpögő vérrel áztatott három márványkövet ma a bolsenai Szent Krisztina templom un. „Csoda Kápolnájában” őrzik és kérésre megtekinthetők. A vércseppek ma is világosan láthatók. A bevérzett oltárkendő az orv ietói dómban található, amelynek építését IV. Orbán pápa rendelte el, de a munkálatok valójában csak 1290- ben kezdődtek meg . Canova szerint ez a templom Olaszország egyik legszebb egyházi építménye. Az ereklye ma a dóm „Korporálé Kápolnájában” tekinthető meg. A dóm egész belső terét Fra Angelico, Benozzo Gozzoli, Luca Signorelli és más nagy reneszánsz mesterek freskói díszítik. Az értékes kövekkel kirakott ereklyetartó ban őrzött , vérrel áztatott oltárkendőt évente kétszer, Húsvétvasárnap délután és Úrnapján teszik ki közszemlére az oltárra. Az eucharisztikus csoda tényleges helyén, Bolsenában nagy pompával tartják meg Úrnapját. A történelmi belváros utcáit friss virágokból készült művészi virágszőnyeggel borítják be és körmenetben viszik a három vércseppe l áztatott kő egyikét. A három kilométer hosszú virágszőnyeg készítésében a belváros apraja nagyja kiveszi a részét. A szent jeleneteket előbb papírra vagy közvetlenül az utca kövére rajzolják és erre helyezik rá a virágszirmokat. A virágművészek megállás nélkül három napig dolgoznak, az utolsó simítások az ünnep reggelére maradnak, amikor a gyorsan hervadó virágszirmok is a helyükre kerülnek.

http://storico.radiovaticana.org/ung/storico/2005-02/27921.html

Megújultak Raffaello színei
2011. június 28.
Új részletek kerültek elő Raffaellónak a Vatikáni Múzeumban restaurált freskóin, a szennyeződéstől megtisztított falfestmények visszanyerték eredeti színüket.

"Színárban ragyognak Raffaello falai" - nyilatkozott Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója a reneszánsz festőről elnevezett lodzsák termeiben folyó helyreállításáról a Corriere della Sera napilapnak.

Évszázados szennyeződéstől tisztították meg a Heliodoros-termet díszítő freskókat. Már csak az utolsó, a Nagy Szent Leó pápa és Attila találkozását ábrázoló fal helyreállítása maradt hátra: a tervek szerint 2012 nyarára készül el. A lodzsák restaurálása tíz éve kezdődött: a Heliodorosról elnevezett a harmadik terem, melyet újjá varázsoltak. A legutolsó a Constantinus-terem lesz, ezt Raffaello tanítványai festették a már elhunyt mester rajzai alapján.

A restaurálást vezető Paolo Violini az olasz napilapnak elmondta, mennyi meglepetés kísérte a reneszánsz remekművek helyreállítását. "A Szent Péter kiszabadítását ábrázoló freskó tisztítása közben elhalványodott az apostol karjának vonala. Azt hittem, kitöröltem az eredeti Raffaellót, közben csak a művész az angyali glória sugarai mögé rejtette el" - hangoztatta.

Előtűnt az ezerötszázas freskók eredeti színe és fénye, a szennyeződés eltávolításával számos részlet vált ismét láthatóvá. Viaszpecsét-nyomot is találtak: ezzel erősítették a freskókra azt a vékony lapot, melyre az ábrázolásokat kopírozták át. A másolatból rézmetszet készült - tette hozzá. A vizsgálatok kimutatták, hogy Raffaello freskóit a 17. századtól minden száz évben legalább háromszor restaurálták. Elsőként Sebastiano dal Piombo, aki V. Károlynak a Vatikánt 1527-ben kifosztó serege okozta károkat korrigálta.

http://mult-kor.hu/20110628_megujultak_raffaello_szinei

---------------------------------------------------------------------------------------

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-9-evfolyam/raffaello-romaban/stanza-della-segnatura

2023.07.10.

Stanza della Segnatura

Raffaello 1508-ban érkezett Rómába, ahol elsősorban közeli rokona, a pápai főépítész Bramante segítségével jutott jelentős megbízáshoz II. Gyula pápa udvarában.

A vatikáni palotaegyüttes V. Miklós-kori palotájának második emeletén, a főpapi hivataloknak és magánlakosztálynak helyet adó négy terem, a három stanza és a Sala di Costantino kifestésével bízták meg. A firenzei évek után tehát ismét egymás mellett dolgozott Raffaello és Michelangelo, hiszen az utóbbi ekkor kezdte el a Sixtus­-kápolna boltozatának festését. Az egy tengelyre felfűzött, ablakaival a Belvedere palota udvarára néző termek sorrendje a következő: Stanza dell'Incendio, Stanza della Segnatura, Stanza di Eliodoro és Sala di Costantino. A három stanza nem túl nagy, nyolcszor tíz méteres alapterületű, élkeresztboltozattal fedett terem, a Sala di Costantino ezeknél majdnem kétszer nagyobb.

A stanzák közül elsőként az ú.n. Stanza della Segnatura, a második terem festésére került sor, 1508 és 1511 között. A terem, amelynek boltozatát közvetlenül Raffaello előtt egy sienai festő, Il Sodoma már elkezdte, az érett reneszánsz művészet és a humanizmus világképének foglalata. A négy oldalsó fal közül a két, egymással szemben álló, hosszabbik felületen az Athéni iskola az antik filozófiának állít emléket, míg a Disputának nevezett kompozíció a katolikus vallás diadalát, az Eucharisztiát ábrázolja. A két kisebb falon a Parnasszus, illetve az Igazságosság allegóriája, és annak két megvalósulási formája látható. (Iustinianus kiadja a pandektákat, Nagy Szent Gergely kiadja a Dekretáliákat.)

A terem boltozati freskói e négy fal gondolati egységét fejtik ki. A nagy freskók fölött ugyanis, egy­-egy kerek foglalatban, nőalakok jelennek meg, akik e négy tudományt és egyben erényt, a vallást, a filozófiát, a költészetet és az igazságosságot szimbolizálják. E négy allegorikus nőalak között pedig olyan narratív jelenetek szerepelnek, amelyek jelentése párosával összekapcsolja ezen erényeket, vagy tudományokat (Pl. Apollo és Marsyas). Az Athéni iskola és a Disputa tehát nem csak kompozícionális szempontból tekinthető egymás párjának. A firenzei humanizmus egyik legfontosabb elméleti törekvése volt ugyanis, és elsősorban Marsilio Ficino, illetve részben Pico della Mirandola életműve a bizonyíték erre, hogy az antik filozófiát, elsősorban a platonizmust, és a keresztény teológiát nem egymást kizáró, hanem egymással összeegyeztethető tanításoknak vélték. Ennek révén vált lehetségessé az antikvitás kultusza a reneszánszban, és ez tette lehetővé azt is, hogy a költészet allegóriájának csúcsán a múzsákkal körülvett Apollo jelenjék meg a Stanzában.

A freskók közül az Athéni iskola az, amelyen Raffaello érett stílusát a legjobban lehet tanulmányozni. A kompozíció szigorúan két részre van osztva: a kép felső felét a perspektivikusan ábrázolt, az antik maxentiusi bazilikát, és egyszersmind BramanteSzent Péter templomának tervét idéző, monumentális, dongaboltozattal fedett csarnok jelenik meg. E színpadtér előterében foglalnak helyet az antik filozófia legfontosabb szereplői. A kompozíció ugyanakkor szakít azzal a kissé merev, peruginói módszerrel, amelyben a figurák szorosan álló alakjai egységes csoportokat alkotnak. Raffaello szimmetrikus kompozíciójában, amelynek csoportfűzése egy félkört alkot, minden alak mozdulata önmagában dinamikus, zárt formát képez, az összkép mégis kiegyensúlyozott. A középpontban megjelenő két figura, Arisztotelész föld felé, és Platón ég felé mutató gesztusának kettős csoportja jól szemlélteti ezt a módszert. Az ellentétes mozdulatok pontosan kiegyensúlyozzák egymást. Ez a művészi eszköz pontosan kifejezi a gondolati háttér tartalmát: a platóni és arisztotelészi filozófia ellentéteiben rejlő harmónia keresését. Az utókor az

Athéni iskola alakjaiban előszeretettel vélt rejtett portrékat felfedezni. Raffaello valóban megjelenik, a jobb oldalon, a képből kitekintő ifjú filozófus alakjában. Platónt és Arisztotelészt pedig Leonardóval és Michelangelóval szokták azonosítani. A robusztus, föld felé mutató, erőteljes figuraként megjelenő Arisztotelész Michelangelóval való azonosítását az teszi nehézzé, hogy az utóbbi ismerten neoplatonista nézeteket vallott. A Leonardónak vélt, idősebb, hosszú, ősz hajú, jellegzetes mozdulatával az ég felé mutató Platónnal a helyzet hasonló: Leonardo, empirikus természet-stúdiumai és rendszerező gondolkodása révén elsősorban arisztoteliánusnak volt tekinthető.

Michelangelo rejtett portréja egyébként is, sokkal inkább a valóban michelangelói hatásról árulkodó, az előtérben gondolataiba merülve egy kőtömbre könyökölve ülő, a kompozícióba utólag beillesztett Hérakleitosz alakjában ismerhető fel. De a mű lényege nem is a rejtett portrékban keresendő. Leonardo Utolsó vacsorájához hasonlóan a mű tézis és antitézis összhangjára épül, a rend és a mozgalmasság, a szimmetria és a dinamizmus festői kiegyensúlyozásán alapul, melyben az érett reneszánsz művészet ideáljai, az antikvitás felélesztése, a lineáris perspektívakövetkezetes alkalmazása és a színek harmóniája, valamint a formák plaszticitása egyaránt érvényesül.

------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------