2022.04.12.

502 éve, 1520. április 6-án hunyt el a reneszánsz egyik legnagyobb művésze, a festészet és építészet terén is maradandót alkotó Raffaello.

Raffaello Sanzio (Santi) 1483 áprilisában született Urbino városában, ahol apja a herceg udvari festője volt. Tizenegy évesen árvaságra jutott, ezután Perugiában tanult, tizenhét évesen már mesternek mondták, 1504-től Firenzében élt. II. Gyula pápa 1508-ban hívta Rómába olyan nagyszabású munkáinak köszönhetően, mint a Szűz Mária eljegyzése, a Terranuova Madonna vagy a Tengelicés Madonna.

Alkotásai a technikai felkészültség mellett fény-árnyék kontrasztú plaszticitásukkal Leonardo hatását mutatják, a jobbára statikus, szoborszerű, a külvilág helyett inkább saját lelkük felé forduló, kifürkészhetetlen tekintetű madonnákat klasszikus, árkádiai tájakba rendezte.

A szerkezetileg feltűnően szabályos kompozíciók, a bibliai szereplők mozdulatlansága az egyetemes isteni harmóniába vetett hitét, annak – ha csak részben is – átlátható szerkezetét tanúsítja. Szűz Máriáról készült éteri alkotásai az európai képzőművészet megkerülhetetlen hivatkozási pontjai.

Korán megnyilvánuló tehetségén kívül közvetlen személyisége is szerepet játszott a római meghívásban, a pezsgő olasz kulturális és társasági élet kedvelt alakjának számított.

Míg Michelangelo a Sixtus-kápolna boltozatát festette, a szomszédos vatikáni palotában Raffaello is munkához látott: a pápa lakosztályának kifestésével bízták meg.

A Sixtus kápolnát 1512 október 31-én, a mindenszentek napi misén avatták fel. A tömeg szinte önkívületben dicsérte a remekművet. Egyik csodálója a nagy vetélytárs, Raffaello volt, aki monumentális megbízásán, a Stanzáknak nevezett teremsor freskósorozatán 17 éven keresztül, haláláig dolgozott.

Az első három szoba képei teljes egészében az ő alkotásainak tekinthetők, igaz, a kor szokásának megfelelően műhelyének alkalmazottjai segítették, de kizárólag az ő instrukcióit követve.

Az első terem neve Stanza dell’Incendio di Borgo – A tűzvész szobája – III. és IV. Leó pápák életéből vett jeleneteket ábrázol, nevét arról a freskóról kapta, amely a Róma Borgo negyedében tomboló tűzvészt a kereszt felmutatásával megállító IV. Leót ábrázolja.

A második szoba, a Stanza della Segnatura – a teremben zajló hivatali intézkedésekre utalva –, az aláírásoké, ez volt a pápa könyvtárszobája. Humanista módon, és a harmónia érzetét keltve értelmezte az emberiség történetét. Az Athéni iskola freskóján egyik oldalon a kor nagy teológusai folytatnak heves hitvitát, a másikon az ókor neves filozófusai szerepelnek.

Érdekes, hogy Raffaello a múlt néhány nagy alakját kortársainak arcvonásaival ruházta fel. Euklidész alakjában például Bramante tűnik fel, Platónéban pedig Leonardo da Vinci. De még az első ecsetvonás előtt vázlatot kellett készítenie a képről, és jóvá kellett hagyatnia a pápával. Végül olyan alakokat is ráfestett a falra, akik nem szerepeltek a pápának beadott rajzon. Pl. bár Michelangelo a vetélytársa volt, tisztelete jeléül őt is megfestette, ráadásul középen Hérakleitoszként. Igaz Leonardo lábához közel ül.

A három nagy freskó az antikvitás és a kereszténység harmóniáját teremtette meg, a Disputa, az Oltárszentség és az Athéni iskola a filozófia, a negyedik, a Parnasszus pedig az irodalom dicsőítése.

A harmadik szoba a Stanza d’Eliodoro neve arra az ószövetségi jelenetre utal, amikor a jeruzsálemi templom kifosztására érkező Héliodóroszt angyalok űzték el. Ugyanitt található az I. Leó pápáról készült freskó, amint Róma kapui alól visszafordulásra készteti a hun királyt, Attilát és Szent Péter szabadulása a börtönből. A művész az alakok közé patrónusát, a pápát is megfestette. A Sala di Constantino freskói közül a Nagy Constantinus milviusi hídnál aratott győzelmét bemutató képet még Raffaello vázlatai alapján készítették, a többi Giulio Romano műve.

Érett alkotói korszakában a freskók szereplőinek elosztása mindinkább mozgalmassá, drámai hatásúvá vált. A térképzet megteremtésében nemcsak a perspektivikus ábrázolás eredményeit, de a hideg és meleg színek észlelési különbségeiből adódó illuzórikus hatást is példátlan eredetiséggel alkalmazta. A világ hierarchikus, függőlegesen elképzelt rendjét az isteni szféra irányába mutató centrális, égi hatalom szolgálatába állította.

Mitológiai és keresztény, humanista jelképek, különféle allegorikus tárgyak gazdagítják a realisztikusan aprólékos, hatalmas épületbelsőkben felbukkanó szereplők ábrázolását. Képei bonyolult szerkezeti megoldásaikkal, légies, számtalan, természetes könnyedséggel mozgó figuráikkal képesek újra és újra visszacsábítani magukhoz a nézőt. Raffaello a középkori narratív festészet ábrázolói konvencióján is változtatott, az elbeszélt esemény időbeliségének megjelenítését a szem számára azonnal befogható látvány váltja fel, mintegy időn kívülinek mutatva tárgyát.

Ahogy az egy reneszánsz személyiség esetében cseppet sem meglepő, tehetsége más művészetekben és tudományokban is megmutatkozott. A II. Gyulát követő X. Leó pápa megbízásából falikárpitokat tervezett a Sixtus-kápolnába, A csodálatos halfogás vagy A béna meggyógyítása mind olyan munkák, melyek a következő alkotónemzedékek számára is inspirációul szolgáltak.

Komoly hírnévre tett szert építészként is: 1515-ben Agostino Chigi bankár megbízásából temetési kápolnát tervezett a Santa Maria del Popolo, egy másikat a Santa Maria della Pace templomba. 1514-ben Donato Bramante mellett részt vett a Szent Péter-székesegyház építésében, a munkálatokat Bramante halála után egyedül folytatta.

X. Leó pápa alatt régészeti felügyelőként Róma ókori épületeinek megóvásában segédkezett, ugyanakkor a kulturális programfelelőse is ő volt. A Krisztus színeváltozása című festményén dolgozott, amikor 1520. április 6-án elhunyt. Sokáig úgy gondolták, hogy maláriában vagy szifiliszben. Azonban halálát valószínűleg egy félrekezelt tüdőbaj okozta. Egy tanulmány szerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, és a szakemberek emiatt félrediagnosztizálták a lázas mestert.

Raffaello népszerűsége máig töretlen, Rómában a Pantheonban levő sírjához rendszeresen visznek a művészetét kedvelők virágot.

------------------------------------------------------------------------------------

https://www.facebook.com/pantheonrome/videos/652074936057379

https://mult-kor.hu/geniuszok-gyulekezete-romaban-avagy-igy-dolgozott-raffaello-michelangelo-szomszedsagaban-20220406

-----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 --------------------------------------------------------------------------------------

 ---------------------------------------------------------------------------------------

 -----------------------------------------------------------------------------------------