2023.05.13.

Rendkívüli biztonsági intézkedések léptek életbe szombaton Rómában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása miatt, aki az olasz vezetőkkel folytatandó megbeszélései után a Vatikánban a háború kirobbanása óta először találkozik Ferenc pápával. Az ukrán elnök repülőgépe a ciampinói katonai repülőtérre érkezik, ahol a kormány nevében Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter fogadja Volodimir Zelenszkijt.

Sergio Mattarella államfő a Quirinale elnöki palotában várja az ukrán elnököt, aki azt követően Giorgia Meloni miniszterelnökkel tart megbeszélést, amit a kormánypalota előzetes információi szerint sajtónyilatkozat követ majd.

Giorgia Meloni február 21-én járt Kijevben. A római kormány április 26-án újjáépítési konferenciát rendezett Rómában ukrajnai és olasz vállalatok részvételével. 

A Meloni és Zelenszkij közötti egyeztetésen Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes nem vesz részt. Távolmaradását azzal indokolta, hogy közlekedési és infrastrukturális tárcavezetőként nem tölt be diplomáciai szerepet a jelenlegi kormányban. A Salvini vezette Liga párt nem támogatja Róma fegyverkezési támogatását Kijevnek. A háború 2022. februári kirobbanása óta a korábbi Draghi-, majd a jelenlegi Meloni-kormány hat fegyverszállítmányt juttatott Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij érkezésére Rómában rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe: az ukrán elnök érkezése és továbbindulása óráiban lezárják a légteret, ami befolyásolhatja a polgári járatok forgalmát. A város több részén parkolási tilalom lépett életbe, utcákat zártak le, ezer rendőrrel felügyelik a biztonságot az ukrán elnök konvoja útvonalán, mesterlövészek vannak az elnöki és a kormánypalota, valamint a Vatikán közelében.

Ferenc pápa délután fogadja Volodimir Zelenszkijt. Az időpont a vatikáni protokoll szerint azt jelzi, hogy szigorúan vett magánlátogatásról van szó.

A katolikus egyházfő 2020 februárjában találkozott Zelenszkijjel a Vatikánban, de a háború kitörése óta csak telefonon egyeztettek két alkalommal. Ferenc pápa április 27-én Denisz Smihal ukrán kormányfőt fogadta a Vatikánban. Volodimir Zelenszkij a találkozók után interjút ad a RAI1 köztelevízió Porta a porta című népszerű politikai műsorának.

--------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vg.hu/kozelet/2023/05/rendkivuli-intezkedesek-romaban-zelenszkij-miatt

https://www.fanpage.it/attualita/zelensky-oggi-a-roma-per-la-pace-in-ucraina-vedra-mattarella-papa-francesco-e-la-premier-meloni/

https://www.fanpage.it/politica/meloni-ha-garantito-a-zelensky-che-litalia-continuera-a-sostenere-militarmente-lucraina/

https://www.fanpage.it/politica/meloni-ha-garantito-a-zelensky-che-litalia-continuera-a-sostenere-militarmente-lucraina/

https://www.romatoday.it/cronaca/zelensky-presidente-ucraina-roma-13-maggio-2023.html

-----------------------------------------------------------------------------------------

---------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

-----------------------------------------------------------------------------------------

Az olasz kormányfő még több fegyvert ígért Ukrajnának

2023.05.13.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kezdte meg római látogatását, ahol kormányzati tisztviselőkkel és Ferenc pápával is tárgyal. Utóbbi pár nappal korábban pedig arról beszélt, hogy a Vatikán részt vesz egy az orosz-ukrán háborút lezáró békemisszióban.

Sergio Mattarella elnökkel folytatott megbeszélést a római Quirinale-palotában Zelenszkij elnök. Majd mielőtt a Vatikánba indult volna, hogy Ferenc pápával tárgyaljon, egy munkaebéden is részt vett Giorgia Meloni miniszterelnökkel. Az ukrán elnök most először utazott Olaszországba a tavaly februári orosz invázió óta.

Miközben az elnöki palota felé tartott, Zelenszkij autókonvoja ukrán zászlókat tartó kisebb csoportok mellett haladt el, valaki pedig egy Oroszországot elítélő táblát tartott a magasba. Zelenszkijt, akinek repülőgépét vadászgépek kísérték át az olasz légtér felett, egy népszerű helyi televíziós talkshow vendégének is várják, mielőtt Németországba utazik tovább.

Zelenszkij a Twitteren "fontos látogatásnak nevezte olaszországi és vatikáni útját Ukrajna közelgő győzelme érdekében".

Giorgia Meloni februárban látogatott Kijevbe, ahol biztosította Volodimir Zelenszkijt, hogy Olaszország továbbra is támogatja Ukrajnát, annak ellenére, hogy egyes szövetségesei, leginkább Silvio Berlusconi volt miniszterelnök, régóta szoros kapcsolatot ápolnak Moszkvával.

Az olasz miniszterelnök országa teljes támogatását ígérte, hogy Ukrajna küzdeni tudjon, ahogy fogalmazott "a brutális és igazságtalan agresszió ellen". Giorgia Meloni közölte, Olaszország folytatja a fegyverszállítást Ukrajnának, ameddig az szükséges. 

"Nem vagyunk annyira álszentek, hogy olyasmit nevezzünk békének, ami invázióra hasonlíthat. A béke nem érhető el a megadás bármilyen lehetőségével Ukrajna részéről. Ez rettenetesen igazságtalan lenne, de nagyon veszélyes is az európai békére nézve, és precedenst teremthetne a világ összes nemzete számára. A béke csak akkor és úgy jöhet el, ha és amikor Oroszország beszünteti az ellenségeskedést és a polgári célpontok elleni támadásokat. Szeretnénk megragadni ezt az alkalmat, hogy megismételjük Moszkvához intézett felhívásunkat, azonnal hagyja abba a támadásokat és vonja ki csapatait ukrán területről. Készek vagyunk támogatni Ukrajna NATO-partnerségének fokozását, ezt a júliusi vilniusi csúcstalálkozón fogjuk megvitatni, és ez lesz az egyik fő téma" - mondta az olasz miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón. 

Az ukrán elnök ismét reményét fejezte ki, hogy idén újabb lépést tesznek a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás felé.

"Olaszország jelentős lépést tett azzal, hogy csökkentette energiafüggőségét Oroszországtól. Ez kiküszöböli annak lehetőségét, hogy Oroszország manipulálja Önöket. Ez a jövő útja: függetlenné válni. Aztán ott van a szankciók kérdése. Köszönöm az agresszor elleni szankciókat. Az európai integrációról is beszéltünk. A háború ellenére végre fogjuk hajtani az Európai Bizottság minden döntését és ajánlását, nagyon fontos, hogy partnerek legyünk az EU-ban, és köszönöm a támogatást. Jó lenne, ha idén végre elgondolkodhatnánk a következő lépésen, hogy Ukrajnát közelebb hozzuk az EU tagsághoz. Beszéltünk a NATO-ról és azokról a politikai döntésekről is, amelyek ma meghatározzák az interakciót Ukrajna és a NATO között. Ukrajna ma azt teszi, amit bármely NATO-ország tenne, hogy megvédje területeit és határait. Reméljük, hogy a következő csúcstalálkozón a NATO meghatározza azt az utat, amelyen haladva lehetővé teszi Ukrajna NATO-csatlakozását" - fejtette ki véleményét Volodimir Zelenszkij.

A pápával való találkozó várhatóan a legjelentősebb része lesz Zelenszkij olaszországi tartózkodásának. Az ukrán elnök korábban 2020-ban találkozott a katolikus egyházfővel a Vatikánban, és a háború kitörése óta többször is beszéltek egymással telefonon.

Bár a háború kezdetén a pápa a közvetítői szerep reményében megpróbált kiegyensúlyozottan közelíteni mindkét félhez, később azonban erőteljesen elítélte Oroszország cselekedeteit, és a szovjet korszakban Ukrajna ellen elkövetett legsúlyosabb bűnökhöz hasonlította azokat.

Április 30-án a magyarországi útjáról visszatérve, a pápa arról beszélt, hogy a Vatikán részt vesz egy olyan misszióban, ami megpróbálja lezárni a háborút. "Van most egy folyamatban lévő misszió, de ez még nem nyilvános" - mondta a hazafelé tartó repülőútján. A kijelentés miatt később Moszkva és Kijev is meglepetését fejezte ki. A Vatikán azonban továbbra is kitart amellett, hogy valami készül, részletekkel viszont nem szolgált.

---------------------------------------------------------------------------------------

https://hu.euronews.com/2023/05/13/volodimir-zelenszkij-megerkezett-romaba

https://www.radiocolonna.it/cronaca/zelensky-incontra-mattarella-e-meloni-litalia-e-dalla-parte-giusta-in-questa-guerra-video/

https://www.repubblica.it/politica/2023/05/13/diretta/zelensky_roma_mattarella_papa_francesco_meloni_vespa-399892908/?ref=RHLF-BG-I399867485-P2-S1-T1

-----------------------------------------------------------------------------------------

Ferenc pápa az Úr közbenjárását kérte

2023.05.13.

Az Ukrajnában dúló háború okozta humanitárius és politikai helyzetet érintette Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombati vatikáni találkozója, amely negyven percig tartott – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő.

A Szentatya és az ukrán elnök találkozása során Marko Gongalo ferences szerzetes tolmácsolt, aki a vatikáni Államtitkárságon dolgozik.

„Köszönöm, hogy eljött hozzám” - mondta a pápa vendégének megérkezésekor. Zelenszkij úgy válaszolt: nagy megtisztelés számára, hogy az egyházfővel a Vatikánban találkozhat. A szentszéki sajtóközpont vezetőjének közleménye szerint Ferenc pápa biztosította az ukrán elnököt afelől, hogy folyamatosan imádkozik.

Emlékeztette arra, hogy a háború tavaly februári kitörése óta számos nyilvános felhívást tett és az Úr közbenjárását kéri a békéért.

Egyetértettek abban, hogy szükség van a lakosságot segítő humanitárius erőfeszítések folytatására. A pápa kiemelte, hogy emberiességi gesztusokat kell tenni a kiszolgáltatott embereknek, a háború ártatlan áldozatainak – olvasható a közleményben.

A szentszéki államtitkárság külön közleménye szerint Paul Richard Gallagher a jelenlegi háborús helyzetről és annak legsürgősebb aspektusairól egyeztetett az ukrán elnökkel. Kitértek a humanitárius helyzetre és a béke érdekében eddig tett és ezután teendő erőfeszítésekre. Szó volt kétoldalú kérdésekről, egyebek között Ukrajna katolikus egyháza életéről is.

Biztonsági okokból a Szent Péter teret teljesen lezárták, és a pápa az ukrán elnököt nem az apostoli palotában, hanem a vatikáni audienciaterem melletti aulában fogadta, amelyet a szigorú biztonságot megkívánó találkozóknak tartanak fenn.

https://index.hu/kulfold/2023/05/13/ukrajnai-haboru-zelenszkij-giorgia-meloni-beke-targyalas-eu-roma-talalkozo/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-fogadta-zelenszkij-ukran-elnokot-vatikanban

-------------------------------------------------------------------------------------

 ----------------------------------------------------------------------------------------

Hány hadosztálya van a pápának?

2023.06.09.

Matteo Maria Zuppi bíboros, bolognai érsek, az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) elnöke Ferenc pápa követeként június 5–6-án Kijevben folytatott megbeszéléseket. Számos emberben felmerül a kérdés, hogy a pápai békemisszióknak lehet-e eredménye, egyáltalán mi az értelme. Szőke Péter, a Sant’Egidio közösség regionális és budapesti felelőse írását olvashatják.

A kérdést Sztálin tette föl a II. világháború idején, amikor valaki felvetette neki, hogy a Vatikán is játszhatna valamilyen szerepet a nemzetközi helyzet rendezésében. Az anekdota alighanem apokrif. Más források szerint Napóleon mondta ezt, aki két pápát is megalázott és fogságba vetett, és Sztálin tőle lopta az elmésséget.

A pápának továbbra sincs hadserege.

A pápának nincsenek nemzeti, még kevésbé birodalmi érdekei – de ha lennének is, a gazdasági és politikai eszközök és hatalom teljes hiányában hogyan is érvényesíthetné ezeket?

Az utóbbi évtizedek azonban mintha egyre világosabban mutatták volna meg a „hatalom nélküliek hatalmát”, hogy Václav Havel szép kifejezésével éljünk. II. János Pál fegyvertelenül, puszta kézzel szállt szembe az agyaglábú érckolosszus szovjet birodalommal – és győzött. Nelson Mandela még börtönben ült, amikor a megbékélést kezdte hirdetni és erőszakmentesen megdönteni az apartheid rendszert Dél-Afrikában.

Ugyancsak afrikai példa Mozambik esete. Itt egy tizenhat éves, egymillió áldozattal járó polgárháborúnak sikerült véget vetni egy olyan békekezdeményezés révén, amelynek főszereplője egy kis, római központú katolikus közösség volt. A három éven át, eleinte titokban zajló római tárgyalásokat a közösség imája kísérte a trasteverei Sant’Egidio-templomban, mígnem 1992. október 4-én, Assisi Szent Ferenc emléknapján Rómában aláírták az átfogó békeegyezményt. Az egyik fő tárgyaló, aki a kormány és a gerillák között közvetített, egy fiatal római pap, Matteo Zuppi volt.

(Megjegyzés: Sajnos megint nincs Mozambikban béke. Az Iszlám Államnak is hűséget fogadott muszlim milíciák 2017 óta tartják rettegésben a környéket. Eddig legkevesebb 2600 emberrel végeztek és 700 ezer mozambikinak kellett miattuk elhagynia otthonát.

https://hu.euronews.com/2021/03/29/verfurdot-rendeztek-az-iszlamistak-mozambikban )

Zuppi, aki immár Bologna bíboros érseke és az olasz püspöki testület elnöke, a minap Ukrajnában járt, Ferenc pápa személyes küldötteként. Fogadta őt Zelenszkij elnök is. A pápától kapott küldetésének célja, hogy kipuhatolja és lehetőleg segítsen megerősíteni a béke esélyeit. Nem konkrét javaslattal, tervvel érkezett. Az ukrán elnök udvariasan, de határozottan világossá tette, hogy számára egyetlen érvényes javaslat, terv létezik csak: az orosz csapatoknak el kell hagyniuk Ukrajnát.

A bíboros ebben a helyzetben útja fő céljaként a meghallgatást és az együttérzést nevezte meg.

Ezért látogatott el a bucsai tömegmészárlás helyszínére, és ezért kereste föl a Sant’Egidio közösség humanitárius központjait Kijevben és Lembergben, ahonnan a háború kezdete óta mintegy 10 millió euró értékben juttattak el adományt és segélyszállítmányokat a szenvedő ukrán lakosságnak.

A békét kérők hangja halk, de a fegyverkezést és a háborút egyetlen megoldásként hirdetők hangos uniszónóját mégis fontos megtörni. Az eszkaláció veszélyével együtt különös módon annak kockázata is növekszik, hogy idővel belefásulunk. Szír és afgán menekülteket Európa több országa is fogadott egy-egy nekibuzdulás vagy megrendült pillanat erejéig 2015-ben majd a 2021-es, zavarba ejtő módon végrehajtott afganisztáni csapatkivonás után, hogy azután a szívek, az elmék és a határok újra bezáruljanak, miközben a háborúk változó intenzitással tovább folynak. Európa – köztük hazánk is – nagylelkűnek mutatkozott az ukrán menekültek iránt 2022 februárja után. Most azonban olyan hírek érkeznek, hogy a humanitárius erőfeszítések alábbhagynak, az adományok – a hadfelszerelés kivételével – csökkennek. Fegyverekre nagyobb szükség lenne, mint gyógyszerekre? Kelet-Ukrajnában, a frontvonal környékén a helyzet katasztrofális. Az ott rekedt, jelentős részben idős vagy beteg emberek könnyen ellátatlanul maradnak.

Ferenc pápa már évekkel ezelőtt arról beszélt, hogy a harmadik világháború elkezdődött: nem egy, hanem több hadszíntéren, fejezetenként, darabokban. Matteo Zuppi látogatásának gyümölcsei nem lesznek azonnal láthatók, pláne leszüretelhetők. Moszkvából – tudomásunk szerint – még nem jeleztek fogadókészséget. A békéhez vezető út alighanem hosszú lesz, és sok állomáson át vezet majd, mert a szétzilált nemzetközi közösség megannyi tényezőjének is szerepet kell játszania a folyamatban: természetesen az USA és immár Kína is megkerülhetetlen, miközben az európai diplomácia egyelőre csekély elkötelezettséget mutat a saját földjén tomboló háború megállítása iránt.

Ferenc pápa nem törődik bele a háborúba, és arra hív mindnyájunkat, hogy mi se tegyük.

Budapesten nemrég arra kért minket, hogy ne zárkózzunk be saját problémáinkba vagy a fásultságba. Robert Schumant idézve emlékeztetett minket, európaiakat arra, hogy a béke megőrzéséhez mindnyájunk részéről „kreatív erőfeszítésekre” van szükség.

Ha a világháború darabokban zajlik, akkor igaz az is, hogy a békét is darabról darabra, fejezetről fejezetre kell és lehet építeni.

Ki-ki építheti, hozzátéve a maga tégláját. Építhetjük a békét egy-egy menekült befogadásával, gyógyszer- vagy élelmiszer-adomány küldésével, de akár csak érdeklődéssel, tájékozódással – mert a háború legfőbb szövetségese a közöny, a tudatlanságot megelőző érdektelenség, a sekélyes és gyors, megalapozatlan véleményalkotás.

És ott van a kezünkben az imádság, a hívők gyenge ereje, akik tudják, hogy semmi sem lehetetlen Istennek, és minden lehetséges annak, aki hisz.

Zuppi bíboros nem sokkal kijevi indulása előtt ezt mondta: „A szenvedés és a fájdalom állhatatos imádságra kötelez minket; arra, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a béke ne csak távoli ábránd maradjon, hanem valósággá váljon.” XXIII. János pápa, aki maga is hozzájárult a kubai rakétaválság megoldásához, hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban adta ki Pacem in terris kezdetű enciklikáját. Ennek végén áll az az imádság, amellyel cikkemet zárni szeretném: „Azok értelmét, akik a népek élén vannak, fényével világosítsa meg az Úr, hogy a polgároknak a béke szép ajándékát… biztosan nyújthassák. (…) Krisztus minden ember akaratát gyújtsa fel, hogy zúzza be a kapukat, melyek elválasztják az embereket egymástól, a kölcsönös szeretet kötelékeit erősítse meg, hogy másokat megértsünk és megbocsássuk a (…) jogtalanságokat. Mégpedig úgy, hogy kezdeményezésével és vezetésével minden nép testvérként ölelje át egymást, hogy mindig virágozzék és (…) uralkodjék a hőn óhajtott béke.”

https://www.magyarkurir.hu/hirek/hany-hadosztalya-van-papanak

 -------------------------------------------------------------------------------------